Előfizetés

Osztrák horror: pincében tartotta fogva fiát egy 77 éves nő Bécsben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.10. 16:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A helyszínen borzalmas higiéniai körülmények uralkodtak.
Április óta családi házuk pincéjében raboskodott egy 45 éves bécsi férfi, akit állítása szerint 77 éves anyja tartott fogva

– közölte a helyi rendőrség beszámolójára hivatkozva az MTI. Az állami hírügynökség összefoglalója szerint a hatóságok személyi szabadság megsértésének gyanúja miatt indítottak nyomozást. Az anyát és több feltételezett tanút kihallgattak. Az idős nő szerdán kihívta a mentőket, mert fia egészségi állapota fenyegetően leromlott. A mentősök értesítették a rendőrséget a helyszínen uralkodó borzalmas higiéniai körülmények miatt. A férfi elmondta, hogy anyja a pincében tartotta bezárva. A beteg a rendőrök szerint kezdetben életveszélyben volt, de sikerült stabilizálni az állapotát. A nyomozás eredménye pénteken várható.

Trump tudta, de hazudott – A Fehér Házban most egymásra mutogatnak a potenciális felelősök

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.10. 15:31

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Politikai bérgyilkosságnak nevezte Bob Woodward új könyvét az amerikai elnök. A Fehér Házban most azt keresik, ki engedte meg a tizennyolc interjút.
A Fehér Ház szóvivője szerdai sajtóértekezletén hosszasan bizonygatta, hogy Donald Trump sosem kicsinyelte le a koronavírus-járvány veszélyét. Kis bökkenő, hogy Bob Woodward Düh című, friss könyve nyomán akkorra már mindenhol hozzáférhető volt az a február 7-én készült hangfelvétel, amelyben az elnök azt mondja a légi úton terjedő Covid-19-ről, hogy az sokkal veszélyesebb, mint bármely influenza-járvány. Három nappal később a nyilvánosság előtt viszont azt mondta, hogy csak tizenegy eset van az országban és azoknak is a zöme gyorsan javul. Március közepén aztán világosan meg is mondta Woodwardnak, hogy tudatosan kicsinyíti a veszélyt, mert nem akar pánikot kelteni. Mindezt a Richard Nixon bukásához vezető Watergate-ügy nyomán ismertté vált újságírónak a jövő héten a boltokba kerülő, Düh című könyve tartalmazza. A Michiganben munkahely-teremtő programjával kampányoló Joe Biden azonnal leszögezte, hogy Trump hazudott az amerikaiaknak és kockára tette az életüket. A demokrata párti elnökjelölt szerint Trumpnak rendelkezésére állt a szüksége információ, ám ő szándékosan nem hozta meg az emberek védelméhez szükséges intézkedéseket. 
Az Egyesült Államokban már több mint 6,3 millióan kapták el a fertőzést, a halálos áldozatok száma meghaladta a 190 ezret. Járványügyi szakértők szerint több tízezer életet lehetett volna megmenteni, ha a Fehér Ház már februárban vagy márciusban elrendeli a maszkviselést, a távolságtartást és a többi szükségintézkedést. A Fehér Házban most egymásra mutogatnak a potenciális felelősök, azt keresve, hogy ki engedte közel Trumphoz Woodwardot. A válasz alighanem egyszerű, az elnök tanácsadóinak intelmei ellenére maga szerette volna, ha a világ talán leghíresebb újságírója könyvet ír róla, amint azt Richard Nixon óta minden elnökkel tette. Most már alighanem Trump is bánja a dolgot, politikai bérgyilkosságot emlegetett. Ugyanakkor megerősítette, hogy valóban el akarta kerülni a pánikot, erőt, magabiztosságot akart sugározni a járvány első hónapjaiban. A 18 interjúból és telefonbeszélgetésből rengeteg minden más is kiderül – egyebek mellett az, hogy az Egyesült Államoknak van egy szupertitkos atomfegyvere, „amilyet Hszi vagy Putyin se látott és amiről nem is tudnak”. Egészen mostanáig, tették hozzá az értetlenkedő újságírók. A világ 2017-ben annyira közel járt egy Észak-Koreával vívott atomháborúhoz, hogy Jim Mattis akkori védelmi miniszter felöltözve aludt és a washingtoni Nemzeti Székesegyházban imádkozott az amerikaiak életéért. A titkosszolgálatok ernyőszervezetét tavaly augusztusig vezető Dan Coats arra gyanakszik, hogy az oroszok valamivel „fogják” Trumpot, mert mással nem tudja megmagyarázni, miért áll az elnök rendszeresen Vlagyimir Putyin pártjára.

Könyvtárnyi leleplezés

Lehetetlen számon tartani, hány könyvet írtak már Donald Trumpról. A Guardian szerint csak elnöksége első éve alatt 4500 angol nyelvű kötet jelent meg róla. Íme néhány, az utóbbi időkben nagy port felvertek közül: Anonymus: Figyelmeztetés. A szerző azt állítja, a Fehér Házban dolgozik, ahol néhányan próbálják megakadályozni, hogy Trump valami őrültséget csináljon. Jim Acosta: A nép ellensége. A CNN fehér házi főtudósítója az elnök sajtó elleni háborújáról. Mary Trump: Túl sok és sosem elég. Az elnök pszichológus unokahúgának elmélete arról, miért lett Trump olyan, amilyen. Michael S. Schmidt: Donald Trump az Egyesült Államok ellen. A New York Times washingtoni tudósítója a Fehér Házon belüli konfliktusokat írja le. Michael Cohen: Hűtlen. Trump börtönbüntetését töltő ügyvédje kitálal. John Bolton: A szoba, ahol történt. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az elnök alkalmatlan. Philip Rucker és Carol Leonnig: Egy nagyon stabil zseni. A Washington Post újságíróinak összefoglalója a Trump-kormányzat első három évéről. Stephanie Winston Wolkoff: Melania és én. A first lady volt sajtótitkára az egykori szlovén fotómodell fehér házi szerepéről. Bob Woodward: Düh. A legendás újságíró kedden boltokba kerülő könyve valóságos aknamező.   

Elfojtott figyelmeztetés

Brian Murphy, a belbiztonsági tárca hírszerzési részlegének volt főnöke közérdekű bejelentésben panaszolta be Chad Wolf ügyvezető minisztert, amiért az leállíttatta az Egyesült Államokban folytatott orosz aknamunkára figyelmeztető jelentéseket. A Donald Trump imázsáért aggódó Wolf arra utasította Murphyt, hogy az elnököt kedvező színben feltüntető ügyekkel foglalkozzon. 

Egy Magyarország nélküli EU-ról ábrándozott a holland kormányfő

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.10. 15:12

Fotó: PHIL NIJHUIS / AFP
A többi tagállam akár újra is alakíthatná az Európai Uniót, a két problémásnak tartott ország, Magyarország és Lengyelország nélkül – vetette fel lehetőségként Mark Rutte a hágai képviselőházban.
A szerda esti parlamenti vitán elsősorban a július közepi EU-csúcstalálkozón elfogadott hétéves (2021-2027) uniós költségvetés, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap volt napirenden. Az ülésen kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a tagállamok megfelelően használják-e fel a közös pénzt, amelynek egy részét Hollandia biztosítja. Ennek kapcsán felmerült az is, hogy mennyire lesz hatékony a végleges megállapodásban némileg felvizezett jogállamisági mechanizmus. Bram van Ojikot, az ellenzéki Baloldali-Zöldek (GL) képviselőjét például az érdekelte, hogy a holland kormány hogyan fogja elősegíteni, hogy a jogállamiság elveit megsértő országok ne kapjanak pénzt a közös kasszából. Van Ojik szerint Lengyelországban és Magyarországon is egyre rosszabb a jogállamiság helyzete; előbbiben „LMBTI-mentes övezetek vannak”, illetve friss hírek szerint „a kormány le akarja váltani a legfelsőbb bíróság még maradt független tagjait”, Magyarországon pedig „elhallgattatják a sajtót és a kulturális intézményeket”. Henk Nijboer, a szintén ellenzéki Munkapárt (PvdA) politikusa arról beszélt, az EU-nak keményen kellene fellépnie, ha az uniós értékek, köztük a sajtószabadság, bírák függetlensége vagy éppen a szexuális kisebbségek jogai kerülnek veszélybe. Nijboer ennek megfelelően arról kérdezte Rutte-ét, hogy nem kellett volna-e kitartani a szigorúbb jogállamisági feltételek mellett? A holland miniszterelnök azonban megvédte a megállapodást, mondván, hogy ez volt a lehető legjobb, amit júliusban el tudtak fogadtatni. Elismerte, hogy nem tudtak mindent elérni, amit szerettek volna, sőt bizonyos szempontból el is jutottak a tűréshatáruk széléhez. Rutte arról beszélt, hogy ebben a helyzetben más megfontolások szerint lehet gondolkodni: például úgy, hogy megegyeznek egy kompromisszumban a büdzséről, vagy esetleg létrehoznak egy új Európai Uniót Magyarország és Lengyelország nélkül. Utóbbit azonban a holland kormányfő nem reális lehetőségként, hanem „nukleáris opcióként” vetette fel, a lehető legvégső esetre, amelyet ő vélhetően mindenképpen szeretne elkerülni. Kijelentése mindenesetre üzenetértékű Budapest és Varsó számára, hogy vétóikkal nem tudják a végtelenségig sarokba szorítani a többi tagállamot. 

A szélsőjobbról védték be Orbánt

A szerda esti vitában felszólalók közül kizárólag a szélsőjobboldali Szabadságpárt elnöke, Geert Wilders vette védelmébe a magyar kormányt. A politikus azt mondta: természetesen neki sem az az álláspontja, hogy minden jó irányba halad Magyarországon, ugyanakkor túlzónak tart bizonyos állításokat. A sajtószabadság kérdésével kapcsolatban például megjegyezte azt a magyar kormány által is gyakran hangoztatott tényt, hogy léteznek Orbán Viktorral szemben kritikus médiatermékek. Mark Rutte ezzel szemben azonban úgy vélekedett, hogy Magyarországon nincsen szabad sajtó, zajlik a demokratikus rendszer felszámolása és romokban hever a jogállamiság. A holland kormányfő egyúttal azzal gyanúsította meg Wilderst, hogy nem is hazáját, hanem a magyar-, illetve az orosz vezetés érdekeit képviseli a hágai parlamentben.