Előfizetés

„A klímaváltozás zavartalanul folyik tovább” – A koronavírus-járványra adott válasz kevés

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 15:15
Üres indiai autópálya a karantén idején
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Minden évben olyan mértékű emisszió-csökkentésre lenne szükség, mint amilyet a koronavírus-járvány eredményezett a Meteorológiai Világszervezet jelentése szerint.
A koronavírus-járványra adott globális válasz nem elég a klímaváltozás lassításához – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által összeállított United in Science 2020 című jelentésből. A tanulmány szerint a globális járványügyi korlátozások jelentős és azonnali hatással voltak az üvegházhatású gázok kibocsátására: áprilisban a napi globális szén-dioxid-kibocsátás 17 százalékkal esett vissza az előző év becsült napi átlagához képest. Június elejére azonban „visszaállt a rend” és a napi globális kibocsátás már csak 5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, mivel az országok enyhíteni kezdték a korlátozásokat – olvasható a BBC hírportálján.
A szakemberek szerint 2020-ban várhatóan 4-7 százalékkal fog csökkenni a globális emisszió. A tanulmány szerint mivel a szén-dioxid évszázadokig képes megmaradni a légkörben, még egy szokásosnál kisebb mennyiség kibocsátása is növeli a már évtizedek óta halmozódó gázok globális felmelegedési hatását. Ezt támasztja alá, hogy a Hawaiion működő Mauna Loa obszervatóriumnál a levegőminták szén-dioxid-koncentrációja a 2019 júliusában mért 411 ppm-ről idén júliusra 414 ppm-re nőtt. Az üvegházhatást okozó gázok globális légköri koncentrációjának adatai csak később lesznek elérhetőek.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentéshez írt előszavában aláhúzta, hogy a 2016-2020 közötti időszak lesz várhatóan az eddig mért legmelegebb ötéves periódus a Földön. „Ez a jelentés megmutatja, hogy bár az életünk számos területe széttöredezett 2020-ban, a klímaváltozás zavartalanul folyik tovább” – jegyezte meg a főtitkár.
A jelentés rávilágít az egyre növekvő szakadékra a hőmérséklet-növekedés küszöbérték alatt tartásához szükséges intézkedések és a kibocsátás-csökkentés érdekében tett tényleges erőfeszítések között. A szakemberek szerint 2030-ra a világnak vissza kell szorítania a hat legnagyobb szén-dioxid-termelő ország együttes kibocsátását, hogy legyen esély 1,5 Celsius-fok alatt tartani a globális hőmérséklet-emelkedést. Ennek eléréséhez mostantól egészen az évtized végéig minden évben olyan mértékű emisszió-csökkentésre lenne szükség, mint amelyet a koronavírus-járvány eredményezett.
A klímaváltozás hatásainak bizonyítékai egyre csak gyűlnek. A globális tengerszint minden eddiginél gyorsabban emelkedik. 2016 és 2020 között az emelkedés üteme 4,8 milliméter volt évente, míg 2011 és 2015 között ez a szám még csak 4,1 milliméter volt. Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése továbbra is csökken, évtizedenként 13 százalékkal. Az emelkedő hőmérséklettel állnak összefüggésben az aszályok és a hőhullámok, valamint a bozóttüzek fokozott kockázata. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a Szibériát idén január és június között sújtó hőség valószínűségét legkevesebb 600-szorosára növelte az ember okozta klímaváltozás.
A jelentés egyebek között a WMO, a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerűsítésével foglalkozó Global Carbon Project (GCP), az UNESCO kormányközi oceanográfiai bizottsága (UNESCO-IOC) és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) együttműködésével készült.

Több mint 30 bálányi PET-palackot vitt a Kossuth térre a Greenpeace

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.10. 14:51

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A környezetvédők az eldobható italcsomagolások kivezetését követelik.
Óránként száznyolcvanezer, naponta csaknem négymillió, évente több mint másfél milliárd darab PET-palackot használunk el Magyarországon – állítja a Greenpeace Magyarország. A nemzetközi környezetvédők hazai szervezetének aktivistái csütörtökön több mint 30 bálányi összepréselt PET-palackot vittek ki a Kossuth térre, hogy felhívják a figyelmet a mértéktelen és pazarló fogyasztásra. A Népszavához eljuttatott közleményükben kifejtik:
„Ezekkel az egyszer használatos csomagolóanyagokkal folyamatosan fokozzuk a klímaválságot és pusztítjuk az élővilágot. A PET-palackoknak csupán kevesebb mint egyharmadát hasznosítják újra itthon, a többi lerakókon, égetőkben vagy a legrosszabb esetben a természetben végzik.”

A Greenpeace ezért petíciót indít az eldobható italcsomagolások kivezetésére, és azt követeli a döntéshozóktól, hogy lépjenek fel az erőforrás-pazarló, a természeti környezetet pusztító gazdasági tevékenységek ellen.
„Az alumínium dobozok és az egyszer használatos üvegpalackok döntő részét sem gyűjtjük szelektíven, ezért ezek az italcsomagolók is többnyire szemétlerakókon végzik”

– hangsúlyozták a környezetvédők.

Hozzátették azt is, hogy egy PET-palackot vagy bármilyen más anyagból készült italcsomagolást sokszor kevesebb mint egy percig használunk csak, pedig előállításukhoz értékes nyersanyagot, műanyag esetében a Föld mélyéből származó kőolajat használnak. – A palackok a természetbe kikerülve később mikroműanyaggá aprózódnak, a szemcsék pedig bekerülnek a folyóinkba, a csapvizünkbe és az emberi szervezetbe is. Egy műanyag palack lebomlási ideje több száz év, így akár 450 évig is szennyezi a környezetet, pusztítja az élővilágot – emelték ki. A Greenpeace szerint fontos lépés az újrahasznosítás növelésének érdekében, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslatára bevezetik az úgynevezett visszaváltós rendszert, de mint fogalmaztak, ennél jóval többre van szükség. Javaslatuk szerint elengedhetetlen a többször használatos, újratölthető italcsomagolások elterjedése, amellyel az újrahasznosítás helyett inkább az újrahasználatot ösztönöznék. Ezért azt követelik:
  • minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra legkésőbb 2024-re;
  • az italcsomagolások legalább 70 százaléka a legyen újratölthető legkésőbb 2026-ra.

Megszökött két kenguru a miskolci állatkertből

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 14:45

Fotó: PHILIPP GUELLAND / AFP
Az egyik állat már elhagyta az állatkert területét és a közeli erdős, ligetes részen lehet, eredeti élőhelyének megfelelően a nyílt füves területet kedveli.
A Miskolci Állatkert és Kultúrparkból csütörtökön kiszökött kifutójából két Bennett-kenguru, az Ausztráliából származó békés és alapvetően félénk állatok az emberre semmifajta veszélyt nem jelentenek – közölte a a miskolci polgármesteri hivatal sajtóosztálya az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az egyik kenguru már elhagyta az állatkert területét és a közeli erdős, ligetes részen lehet, eredeti élőhelyének megfelelően a nyílt füves területet kedveli. A Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. és a Miskolci Állatkert és Kultúrpark munkatársai arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben látja valaki a 60-70 centiméter magas, szürkés színű, közepes, ülő kutyára hasonlító állatot, akkor ne próbálják meg megfogni, hanem értesítsék a hatóságokat vagy az állatkertet. A Bennett-kenguru békés jószág, nem támad, viszont ha meg akarják fogni, védekezni fog és akár önmagában is kárt tehet menekülés közben. Arra kérik az állatkert környékén kirándulókat, hogy kutyáikat pórázon sétáltassák az esetleges balesetek elkerülése érdekében.