Előfizetés

Müller Cecília a hátsó ajtónál: abszurd jelenetek a jótékonysági futást propagáló eseményen

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.09. 08:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A tiszti főorvos kitartóan szólongatta a szervezőt, aki jött és határozottan jelezte: senki nem kap választ, csak ha a jótékonysági futásról kérdez.
Nem volt abszurd jelenetektől mentes az a jótékonysági futást propagáló esemény, amit a vérellátó központban tartottak tegnap. A rendezvényen – amelyen a véradókat toborozó és a vajdasági Muzslyán működő Emmausz fiúkollégiumnak gyűjtő „Egy vérből vagyunk” futóprogramot hirdették – részt vett Müller Cecília tiszti főorvos is. Mivel ritkán szerepel olyan eseményen, ahol a kormánytól független sajtó is részt vehet, jókora érdeklődés övezte az eseményt.
A Népszava is szerette volna megtudni például azt:
  • Ha a határzár nem bizonyul hatékony járványkezelési eszköznek, akkor mi a B terv a járvány terjedésének lassítására?
  • Mikor biztosít az állam végre több és ingyenes tesztet a lakosságnak?
  • Tesztelik-e a pedagógusokat, hogy ne váljanak szuper terjesztővé?
A rendezvény kezdetén a vérellátó központ előtt az ATV stábja vágta át magát a leggyorsabban a vendégseregen Müller Cecíliáig. Ám a riporter hiába sorolta a járvánnyal kapcsolatos kérdéseit, egyre sem kapott választ. A tiszti főorvos szinte rá sem nézett, kitartóan szólongatta a szervezőt, aki jött és határozottan jelezte: senki nem kap választ, csak ha a jótékonysági futásról kérdez. Müller Cecília pedig megkönnyebbülten tűrte, hogy a szervezők egy hátsó ajtón menekítsék a kérdések elől az épületbe, ahol később vért adott. Eközben az újságírókat a létesítmény főbejárathoz terelték, és az egyik legfontosabb egészségügyi szervezet bemutatta, milyen náluk a járványkockázat minimalizálása: testhőmérsékletet mértek és a portás mindenkit felszólított kézfertőtlenítő használatára – majd egy alig másfél méter széles, öt-hat méternyi hosszú levegőtlen folyosó felé irányítottak mindenkit. Ott aztán hosszan váratták a több mint egy tucatnyi, heringek módjára egymáshoz préselődő sajtómunkást, hogy végre előkerüljön a főszereplő, vagy legalább meg lehessen örökíteni, amint vért ad. Felvételek készülhettek, interjúk nem – de a várakozás alatt legalább volt idő felidézni Müller Cecília köszöntőjét, amelyben arról is beszélt: a véradás semmilyen többlet kockázattal nem jár, ha kerülik a zsúfoltságot.

Daniel Cohn-Bendit az egyetemfoglalásról: „Helyes, amit csinálnak”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.09. 07:30
Daniel Cohn-Bendit
Fotó: ARNE DEDERT / AFP
Az 1968-as párizsi diáklázadások egykori vezére, Daniel Cohn-Bendit már visszavonult az aktív politizálástól, de figyelemmel kíséri, mi történik Európában és Magyarországon. Lapunknak adott interjújában nem kívánt üzenni az SZFE diákjainak, de annyit azért megjegyzett, hogy politikailag helyesnek tartja, amit tesznek.
Ön 1994-től húsz évig tagja volt az Európai Parlamentnek, és mindig aktívan részt vett a Magyarországról rendezett vitákban. Mi a véleménye a jelenlegi magyarországi helyzetről?
Orbán Viktor folytatja, amit eddig csinált. A magyar társadalom minden szintjén megszilárdítja a hatalmát és a befolyását. Most a kutatás és az egyetemek vannak soron. Ez a társadalom totális kontrolljának új formája.

Mit szól ahhoz, hogy mindez az Európai Unió egyik tagállamában történik?
Pontosan erről folyik most a vita az EU-ban a költségvetéssel kapcsolatban! Az intézményeknek, az Európai Parlamentnek és a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsnak választ kell találniuk arra, hogy mi történjen, amikor egy tagállam megsérti az alapvető értékeket, mint ahogyan ez Magyarországon történik. Meg kell mutatni, hogy az unióban ez nem elfogadható magatartás, és csökkenteni kell az országnak járó pénzügyi támogatást.

Az Európai Unió mostanáig képtelen volt megállítani a tekintélyuralmi rendszer térhódítását. Miért?
Ez egy nagyon bonyolult dolog, mert meg kell találni az alkalmazható EU jogszabályt, majd az elfogadásához megszerezni a kormányok egyhangú jóváhagyását. Úgy látom, hogy az EP és a kormányok többségében megvan az akarat, de ez kevés. Jogilag nagyon nehéz kiutat találni ebből a helyzetből. Ez alapvetően egy jogi probléma.

A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai fellázadtak a tervezett változtatások, az intézmény autonómiájának megszüntetése ellen. Elbarikádozták magukat az épületben, ahonnan addig nem tágítanak, ameddig nem teljesítik a követeléseiket. Mint egykori diákvezér, mit üzen nekik?
A véleményemet nem az határozza meg, hogy 50-55 évvel ezelőtt mit tettem és miben hittem, hanem az, hogy most miről mit gondolok. Nézze, 75 éves vagyok, nem látom értelmét, hogy bármit is üzenjek a magyar diákoknak. De politikailag helyesnek tartom, amit csinálnak.

Amikor Ön EP-képviselő volt, 2011-ben a magyarországi helyzetről rendezett EP vitában azt mondta az ott ülő Orbán Viktornak: Önből egy nacionalista populista politikus lesz, aki nem érti az európai demokráciát. Mit mondana neki ma?
Ön egy nacionalista populista politikus, aki lerombolja a demokráciát, ezt mondanám. 2011 óta semmi sem változott. Orbán legjobb barátja Putyin. Megtetszett neki, ahogyan az orosz elnök kiépítette a hatalmát Oroszországban.

Látja annak jeleit, hogy az önkényuralmi tendenciák elterjednek az EU-ban, Kelet- és Közép-Európában?
Igen, például Lengyelországban. De az a különbség a két ország között, hogy Lengyelországban erősebb az ellenzék, mint Magyarországon, ahol igyekszik és küzd, de még mindig gyenge. Látszik, hogy a volt kommunista országokban nem könnyű kiépíteni a demokráciát, meghonosítani a demokratikus kultúrát. Az autoriter rendszerek hosszan tartó nyomot hagytak a társadalmakban. És Orbán tekintélyelvű kormányzása egyre inkább hasonlít a kommunistákéhoz.

Nem tárgyalnak Vidnyánszkyval

Vidnyánszky Attilával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) közös egyeztetésre hívta a Magyar Rektori Konferencia titkára a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóit, akik azonban újra elutasították ezt. „Vidnyánszky Attila és a kuratórium a diákság számára illegitim, kinevezésük antidemokratikus eszközökkel történt, így tehát nem szeretnénk velük tárgyalni” – közölték kedden a Facebook-oldalukon a diákok. Hozzátették, hogy csak az illegitim vezetéstől zárkóznak el, nem a tárgyalástól, az egyetemmel és annak autonómiájával kapcsolatos aggályaikról, kérdésekről szívesen egyeztetnének a HÖOK-kal valamint a Magyar Rektori Konferenciával. Közben folytatódott a felmondási hullám: távozik az intézményből a volt rektor, az Oscar-jelölt rövidfilmet is jegyző animációs rendező, látványtervezést és látványelemzést oktató M. Tóth Géza. (H.K.

Havi 70 ezer forintot is veszíthet az az idős asszony, aki kihasználja a kedvezményt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.09. 07:24

Fotó: Shutterstock
A kabinet lehetővé tette, hogy a nők 40 év munka után nyugdíjba vonuljanak - a kedvezmény előnyeit komoly anyagi hátrány ellenpontozza.
Vannak élethelyzetek – megromlott egészségi állapot, vagy ha reménytelen a munkavállalás –, amikor menedéket jelent a nőknek, hogy 40 évnyi jogosultsági idő után nyugdíjba mehetnek,  fontos azonban tudni: sokat bukhat az, aki nem várja ki a nyugdíjkorhatár betöltését, írja a 24.hu. Szakértők kiszámolták: akár havi 70 ezer forint is lehet a veszteség. Íme egy példa: egy 1955. január 1-jén született nő 40 évi jogosultsági idő megszerzése után 2013 elején, 58 éves korában ment nyugdíjba. 2012-ben az átlaghoz közeli, 150 ezer forint volt a nettó átlagkeresete, így a nyugdíja a beszámítás alapjául szolgáló átlagkereset 80 százaléka, 120 ezer forint lehetett. Az időközi emelések hatására 2019-re, amikor betöltötte a nyugdíjkorhatárt, 138 ezer forintra emelkedhetett az ellátása. Ha nem élt volna a korai nyugdíj lehetőségével, hanem kivárta volna a rá vonatkozó 64 éves korhatárt, 2019-re 229 ezer forint lehetett volna (valorizálva) a nyugdíj alapját képező nettó átlagkeresete, a nyugdíját pedig az átlagkeresete 92 százalékában, vagyis több mint 211 ezer forintban állapíthatták volna meg. Azaz a példa alanya a lehetséges „rendes” nyugdíjának mindössze 65 százalékát kapta meg. A bruttó átlagkereset 384 ezer forint volt az első negyedévben, a nettó 255 ezer forint. Ha egy átlagos keresetű nő 60 évesen elmegy nyugdíjba, 42 ezer forintos eltérést tapasztalhat a nyugdíjában, mintha várna a korhatár eléréséig. A kereset növekedésével, illetve korábbi munkába állással még jobban szétnyílhat az olló a Nők 40 és a rendes nyugdíj között. Minél idősebb a nyugdíjba vonuló, annál inkább számít, mennyit keresett. A Grantis nyugdíjszakértője, Sipos Csaba egyetért azzal, hogy minél többet keresett egy korai nyugdíjas, annál nagyobb veszteség éri. Kiemelte viszont, hogy mivel a nyugdíjat a teljes, 40 évnyi munkabérből számolják, így nem az a legbeszédesebb sarokszám, hogy a nyugdíjba vonulás előtt mennyit keresett. Az életút során elért átlagfizetés és a szolgálati idő a legfontosabb.