Előfizetés

Brüsszel tétlenül nézi az SZFE lenyúlását

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.02. 18:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bár a művészet és a kutatás szabadságának követelményét tartalmazza az EU Alapjogi Chartája, ezt és a többi előírást csak akkor kell tiszteletben tartaniuk a tagállamoknak, ha uniós jogszabályokat hajtanak végre – közölte a szóvivő.
„Az Európai Bizottság tisztában van a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül kialakult helyzettel, de nem rendelkezik hatáskörrel a kultúra területén” – Christian Wigand szóvivő ezzel hárította el lapunknak a brüsszeli beavatkozás lehetőségét firtató kérdését. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyetemi autonómia megnyirbálása illetve megszüntetése szembemegy-e az EU-s joggal vagy az EU Alapjogi Chartájának előírásaival. A szóvivő kifejtette, hogy az uniós testület nagy jelentőséget tulajdonít a művészet és az oktatás szabadságának, és támogatja az oktatási intézmények autonómiáját, mindenekelőtt a finanszírozás és az önkormányzatiság terén. Bár a művészet és a kutatás szabadságának követelményét tartalmazza az EU Alapjogi Chartája, ezt és a többi előírást csak akkor kell tiszteletben tartaniuk a tagállamoknak, ha uniós jogszabályokat hajtanak végre. Más szóval: a SZFE ügyében tehetetlen a brüsszeli Bizottság. A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselői ettől függetlenül várják Mariya Gabrielnek, az Európai Bizottság oktatásért és kulturáért is felelős biztosának válaszát arra a levélre, amelyben a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megszüntetésével kapcsolatos álláspontját firtatják. A négy politikus szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület nem hallgathat, amikor a Fidesz-kormány sorra átveszi az ellenőrzést a független művészeti, tudományos és oktatási intézmények fölött. Az SZFE „meghódítása” csak egy a sok közül, fogalmaznak levelükben a baloldali magyar EP-képviselők, beavatkozásra sarkallva az Európai Bizottságot. „Miután az Orbán-kormány elzavarta a CEU-t, megfosztotta függetlenségétől a Magyar Tudományos Akadémiát, letámadott számos színházat és teljes ellenőrzése alá vonta a filmipart, most a Színház- és Filmművészeti Egyetemet célozta meg” – áll a levélben, amelyben a szerzők röviden ismertetik az SZFE kormányzati elfoglalásának lépéseit és az ezt követő tiltakozó hullámot. „Tisztelt Biztos asszony! Miért hagyja az Európai Bizottság, hogy mindez megtörténjen? Hogyan értékeli ezt a legfrissebb fejleményt annak tükrében, hogy a magyar kormány támadásokat intéz a független intézmények ellen? Mit kíván tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy helyreálljon a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiája?” – kérdezik Gabrieltől a DK-sok, hozzátéve: „Ha az Európai Bizottság hallgat vagy gyengének bizonyul, akkor a példát mások is követni fogják. A magyar kormány egyre inkább lerombolja európai értékeinket”. A Dobrev Klára, Molnár Csaba, Ara-Kovács Attila és Rónai Sándor által szignált levelet a DK európai parlamenti delegációja elküldte az uniós képviselőtestület tagjainak is.

Összecsapásokba torkolltak a tüntetések a szófiai parlament épülete előtt

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.09.02. 18:37

Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV / AFP
A hónapok óta tartó bulgáriai tüntetések összecsapásokba torkolltak a szófiai parlament őszi ülésszakának nyitónapján. Boriszov csellel hosszabbítaná hatalmát.
Többezres tömeg tiltakozott szerdán a szófiai parlament épülete előtt. A tüntetés már a kora délutáni órákban eldurvult, összecsapásokra került sor a parlamentet megostromló demonstrálók és a rendfenntartók között. A rendvédelmisek könnygázzal oszlattak és több tüntetőt letartóztattak. A tiltakozók közé vegyült keménymag tagjai közül többen tojásokkal, almákkal és szeméttel dobálták a rendőröket és felborítottak több, a karhatalmat szállító autót, számolt be a Reuters hírügynökség. A szófiai rendőrfőkapitány szerint mintegy húsz rendőrt ismeretlen anyaggal spriccelték le. A két hónapja tartó bulgáriai tüntetéssorozatban ez volt az egyik legnagyobb méretű tiltakozás, amelyet Nagy Nemzeti Lázadás néven hirdettek meg a szervezők a parlament őszi ülésszakának nyitó napjára. A tüntetők változatlanul Bojko Boriszov kormányfő lemondását és Ivan Gesev főügyész távozását követelik, de ezúttal a miniszterelnök által javasolt alkotmánymódosítás ellen is tiltakoznak.
A tiltakozók hetek óta már sátortáborokat vertek fel Szófia négy legfontosabb közlekedési csomópontjában és hasonló útakadályokat építettek más városokban is. Néhányan éhségsztrájkba kezdtek követeléseik alátámasztására. Boriszov ezt követően felajánlotta az alkotmánymódosítást, de azt a tüntetők azzal utasították el, hogy nem kérnek a „maffia alkotmányából”. A mostani lázadás ugyanis a mindent eluraló korrupció, az állam maffiaszerű működése miatt robbant ki az Európai Unió legszegényebb, egyben a legkorruptabbnak tartott államában. A tíz éve hatalmon lévő Boriszovot azzal vádolják, hogy elnézi és pártolja a kormánya körül burjánzó korrupciót, a főügyészt pedig azzal, hogy lehetővé teszi mindezt, nem indít eljárásokat a korrupciógyanús ügyekben. A tiltakozók szerint az országot és a kormányt túszul ejtette az oligarchák bűnszövetkezete, amely már az igazságszolgáltatást, a médiát és az állambiztonsági szerveket is uralja. Az oroszpártinak tartott, az ellenzéki szocialisták színeiben mandátumot nyert Rumen Radev államfő kezdettől a tüntetők mellé állt, már július közepén egy, az ország népéhez intézett beszédében úgy foglalt állást, hogy a Bulgáriában zajló politikai folyamat újraindítására van szükség, amihez szerinte elengedhetetlen a kormány és a főügyész lemondása. Radev oligarchikus kormányzási modellről beszélt, és felszólította a megmozdulások résztvevőit, hogy őrizzék meg a tiltakozások békés jellegét, ne üljenek fel a provokációknak, a rendvédelmi szerveket pedig az erőszak elkerülésére intette. Az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében az államfő szerdán is lemondásra szólította fel Boroszivot és a jobbközép GERB kabinetet és a miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslatának elutasítását kérte a parlamenttől. Azzal indokolta kérését, hogy nem egy új alkotmány, hanem a kormányzati erkölcs hiánya és a korrupció vitte utcára az embereket.
Boriszov megígérte, hogy lemond, ha a parlament rábólint egy alkotmányozó nemzetgyűlés felállítására. Erre azonban nincs sok esélye, hiszen kétharmados támogatás szükséges az alkotmánymódosításhoz, ám nemcsak a tüntetők, hanem a parlamenti ellenzék is úgy gondolja, Boriszov javaslata csupán csel, amellyel saját hatalmát igyekszik meghosszabbítani.

Még nyerhetne Boriszov

Egy hétfőn nyilvánosságra hozott felmérés szerint a kormányzó Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), Boriszov pártja csupán 3 százalékot veszített népszerűségéből a július eleje óta tartó tüntetések ellenére. Ha most lennének a választások, a GERB a szavazatok 17,8 százalékát szerezné meg, az ellenzéki Bolgár Szocialista Pártra (BSZP) a szavazók 15,7 százaléka voksolna. A szocialisták 3,5 százalékkal erősödtek, a tiltakozó mozgalom legnagyobb nyertese pedig egy ismert televíziós műsorvezető által létrehozott, Van Ilyen Nép elnevezésű új párt, amely már 10,1 százalékon áll.

Idegmérget mutattak ki Navalnij szervezetében, Berlin magyarázatot vár Moszkvától

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.02. 16:35

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
A német szövetségi kormány a lehető legélesebben elítéli az orosz ellenzéki vezető elleni támadást.
Nem fér kétség ahhoz, hogy az orosz ellenzék vezérét megmérgezték – közölte szerdán a német szövetségi kormány. Bejelentették: Alekszej Navalnij szervezetében a Novicsok elnevezésű harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki. A minták vizsgálatát a német hadsereg (Bundeswehr) egy különleges laboratóriuma végezte. Döbbenetes fejlemény, hogy Alekszej Navalnij Oroszországban egy harci idegméreggel elkövetett támadás áldozata lett – áll a közleményben, amely szerint a német szövetségi kormány a lehető legélesebben elítéli ezt a támadást. Nyomatékosan felszólítják az orosz kormányt, hogy adjon magyarázatot a történtekre. A kormány a külügyminisztérium révén tájékoztatja Németország európai uniós és NATO-partnereit a Berlinben ápolt orosz politikus vizsgálati eredményeiről, és tárgyalásokat kezd a megfelelő közös reakcióról – közölték, hozzátéve, hogy a külügyminisztérium Oroszország berlini nagykövetét is tájékoztatja. A kormányzat később külön megbeszélést tartott az ügyről Angela Merkel kancellár, Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszter, Heiko Maas külügyminiszter, Horst Seehofer belügyminiszter, Christine Lambrecht igazságügyi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter és Helge Braun kancelláriaminiszter részvételével. Angela Merkel megerősítette: a Bundeswehr szakértőinek megállapításai alapján Alekszej Navalnij minden kétséget kizáróan mérgezéses támadás áldozatául esett a hazájában.
„Az orosz ellenzék vezető alakját el akarták hallgattatni (...) a gyilkossági kísérlet körül nagyon súlyos kérdések vannak, amelyekre csak az orosz kormány tud választ adni”

– húzta alá a kancellár.

A német külügyminiszter ismertette: szerdán ismét bekérették a tárcához a berlini orosz nagykövetet egy „rendkívül sürgető megbeszélésre”. A német kormány elvárja az orosz hatóságoktól az eset minden részletre kiterjedő és átláthatóan végzett feltárását és az elkövetők felelősségre vonását. Az EU-s és a NATO-partnerekkel egyeztetendő válaszlépésekről annak függvényében döntenek, hogy miként teljesülnek ezek az elvárások.