Előfizetés

Lukasenko kritikus pszichikai állapotban – „Most már a Kreml irányítja”

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.30. 18:27
Alekszandr Lukasenko
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
Lapunknak nyilatkozó helyi források szerint Minszkben már Moszkva irányít. Putyin meg akarja akadályozni a nyugati fordulatot.
Harmadik hete tartanak a csalással újraválasztott Alekszandr Lukasenko elleni utcai megmozdulások, sztrájkok Belaruszban. A hét végén is tüntettek Minszkben és több nagyvárosban, nem szűnt meg a sztrájkmozgalom sem. A hatalom fő törekvése, hogy hívei és önmaga számára demonstrálja: van társadalmi támogatottsága. Gyűléseket szerveznek, ahová Lukasenko híveit buszoztatják, autós és motoros felvonulásokat szerveznek. A személyautók rendszámát elrejtik, sokak szerint azért, mert a kocsikat a titkosszolgálatok emberei vezetik. A középosztályt megfélemlítő akciók, neves személyiségek elbocsátása ellenére a változásokat követelő mozgalom ereje stabil és őrzi békés jellegét. Lukasenko úgy akarja megőrizni uralmát az ország felett, hogy erőszakot provokál és a nemzetközi feszültség növekedését is el akarja érni. A diktátor az általa gerjesztett gyűlöletvilágban él. A vele szembeszállókat „patkányoknak” nevezi, s az, hogy egy Kalasnyikovval, egyenruhában filmeztette magát, azt üzente, hogy háborúba vonult saját népe ellen. Civil ruhás fellépései is harciasak: nyugati agresszióval, háborúval és fasisztákkal riogat. Beszéde ugyanakkor zaklatott, néha alig követhető, állításai pedig nehezen igazolhatóak.  Alekszandr Milinkevics korábbi elnökjelölt, a Szabadságért Társaság vezetője, aki augusztus 22-én egy interjút adott már lapunknak, most azt mondta a Népszavának, hogy szerinte Lukasenko kritikus pszichikai állapotban van. Tanácsadókat kapott Moszkvából: orosz újságírók, PR-szakemberek, menedzserek érkeztek Minszkbe. „Az az érzésem, hogy őt most már a Kreml irányítja, már nem dönt önállóan. Moszkva azt akarja demonstrálni a Nyugat számára, hogy Lukasenko már olyan, mint Kadhafi (a líbiai diktátor, aki ellen népe fellázadt és megölték 2011-ben - A szerk.) uralma utolsó szakaszában. Veszélyes mindenkire. Oroszország nyilván felhatalmazást akar kapni, hogy arra, hogy semlegesítse, amikor ezt szükségesnek tartja” – vélte Milinkevics.    Az ellenzéki politikus szerint a diktatúra egyszerre két forgatókönyvből játszik. Az egyik a nemzetközi feszültség kiéleződésére hivatkozva akarná megszilárdítani a belső elnyomást. Egy ejtőernyős dandárt a lengyel határhoz közeli Grodno körzetébe vezényeltek, a litván határnál hadgyakorlat folyik éleslövészettel. Lukasenko azzal ijesztget, hogy Lengyelország vissza akarja szerezni elveszített területeit. A balti szomszédokat ellenszankciókkal, a dél felé irányuló útvonalak lezárásával fenyegeti, ám kétséges, hogy ezzel bármilyen eredményt el tudna érni. Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Lukasenko kérésre egy beavatkozásra alkalmas „tartalék erőt” állított fel belügyi csapatokból. A bevetést akkor rendelik el, mondta, ha a tiltakozó mozgalom erőszakossá válik, pogromok törnek ki, a tüntetők megtámadják az állami intézményeket. Putyin Lukasenkót legitim módra megválasztott elnöknek ismerte el, s a két állam közötti szerződések megengedik a hasonló „segítségnyújtást”.
A tüntetések azonban békések, erőszakot csak a hatalom alkalmaz. Artyom Srajbman minszki politikai elemző az orosz álláspontot „enyhén Lukasenko-pártinak” minősíti. A Népszavának nyilatkozva arra emlékeztet: az orosz vezető azt is mondta Lukasenkónak, hogy oda kell figyelnie, mit mondanak az ellene tüntetők és valamilyen alkotmányos párbeszédet kell elkezdenie. Ezek a feltételek megengedik, hogy a Kreml elengedje a diktátor kezét, ha annak markából kezd kicsúszni az irányítás. Moszkva arra hivatkozhat, hogy Lukasenko nem kezdett alkotmányos párbeszédet. Srajbman azt mondja, Oroszország számára két vörös vonal van: a Nyugat tényszerű beavatkozása és egy erőszakos hatalomátvételi kísérlet rombolással, gyilkosságokkal. „Nem tudjuk, hogy ez csak blöff, amivel Putyin ijesztgeti a Nyugatot és a mitikus forradalmárokat, vagy Oroszország valódi álláspontja” – mondta az elemző.

Még egy ellenség: az újságírók

A belarusz hatóságok a hétvégén megvonták tizenöt, külföldi orgánumoknak, így a BBC-nek dolgozó hazai újságíró akkreditációját. Korábban mintegy ötven, a tüntetésekről tudósító újságírót, köztük külföldieket állítottak elő, ami ellen még Dominic Raab brit külügyminiszter is tiltakozott.

Halál a trumpista felvonulás után – Az amerikai elnök minden felelősséget Portland polgármesterére hárított

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.30. 17:49

Fotó: John Rudoff / AFP / Anadolu Agency
A rendőrség egyelőre nem hozta nyilvánosságra az áldozat nevét és azt sem, hogy a gyilkosság összefügg-e a demonstrációval.
Valaki agyonlőtt egy fehér férfit Portlandben. Az oregoni városban szombaton Donald Trump híveinek mintegy hatszáz kisteherautóból álló karavánja tartott felvonulást, amelynek során sok szócsata mellett többször is ökölharc bontakozott ki a Számítanak a Fekete Életek (BLM) mozgalom támogatóival. A teherautókat néhol kövekkel dobálták, amire a rajtuk ülők festék-lövedékekkel válaszoltak. A demonstráció után a belvárosban három lövés dördült, s egy videó felvételen látszik, amint néhányan elszaladnak, egy járókelő pedig néhány lépést tesz és összeesik. Az áldozatot a mellkasán találták el és a másodpercek alatt a helyszínen termő rendőrök már csak a halálát tudták megállapítani. Szemtanúk szerint a fiatal férfi a Patriot Prayer (Hazafi Imádság) nevű kicsiny, erőszakos helyi csoport trikóját és sapkáját viselte. A Patriot Prayer „kemény magja” alig tizenöt ember, de szélsőjobboldali, a fehér felsőbbrendűséget hirdető szervezetekkel áll kapcsolatban és tagjai a múltban gyakran keveredtek konfliktusokba baloldali tüntetőkkel. A rendőrség egyelőre nem hozta nyilvánosságra az áldozat nevét és azt sem, hogy a gyilkosság összefügg-e a demonstrációval. Donald Trump a múlt héten éppen Portlanddel példálózva állította, hogy a liberális vezetésű nagyvárosokban ostromállapot uralkodik és csak ő képes megvédeni Amerikát a tomboló erőszaktól. Joe Biden, a demokrata párti elnökjelölt viszont azt mondta, hogy Donald Trump az erőszaknak drukkol, mert azt hiszi, hogy az javítja újraválasztási esélyeit. Trump a gyilkosság utáni internetes bejegyzéseiben minden felelősséget Portland polgármesterére hárított. Az elnök kedden a wisconsini Kenoshába látogat, ahol egy fehér rendőr egy hete hétszer hátba lőtt egy fegyvertelen fekete férfit. Az ezt követő zavargás során egy Trumpot támogató tinédzser agyonlőtt két embert, egyet pedig súlyosan megsebesített, amint azok megpróbálták elvenni tőle a karabélyát. Az elnök Kenosha rendőrfőnökével fog találkozni. Stábja egyelőre nem tudta megmondani, meglátogatja-e a kórházban a várhatóan egész életére megnyomorított fekete férfit vagy a családját.

Vita a hírszerzési tájékoztatókról

A kongresszus demokrata párti vezetői a hétvégén erőteljesen tiltakoztak, amiért a titkosszolgálatok leállították a novemberi választásokba való külföldi beavatkozásról szóló személyes tájékoztatókat. Az indoklás szerint a képviselők kiszivárogtatták a bizalmas értesüléseket. Az ellenzék azonban úgy véli, hogy az illetékesek csak azokat a kérdéseket akarják elkerülni, amelyekre adott válaszaik esetleg kivívnák az elnök haragját. Egy nyilvános hírszerzési jelentés szerint Oroszország Donald Trump, Kína pedig Joe Biden megválasztása érdekében manipulálja az amerikai közvéleményt, míg Irán a demokráciába vetett bizalmat próbálja megingatni. A hírszerzés továbbra is ad írásbeli jelentéseket a törvényhozás illetékes bizottságainak.

Tízezrek tüntettek Minszkben, a rendőrök 125 embert állítottak elő

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.30. 17:20

Fotó: Evgeny Odinokov /
A menet egy része az elnöki rezidenciához indult.
Tízezrek tüntettek ismét vasárnap Minszkben, követelve Aljakszandr Lukasenka lemondását. Kisebb összecsapások is voltak az államfő újraválasztása ellen tüntetők és civil ruhás rendvédelmiek között, akik több tiltakozót őrizetbe akartak venni. Vasárnap, már a harmadik alkalommal ismét tízezrek vonultak a fehérorosz főváros utcáira az ellenzék felhívására a Béke és Igazságosság elnevezésű tiltakozó menet keretében az AFP francia hírügynökség és helyi sajtóorgánumok becslése szerint. Az EFE hírügynökség szerint több mint százezren voltak.
A rengeteg páncélozott jármű és rohamrendőr felvonultatása ellenére, akik sokak csatlakozását megakadályozták, Minszk belvárosát megtöltötték az emberek, mindenekelőtt az Október tértől a Függetlenség teréig tartó útszakaszon volt nagy a tömeg, és a Minszk hős város emlékműnél is, amelyet katonák védelmeznek. A tüntetők az ellenzék vörös-fehér zászlaja alatt vonultak, és „Lukasenkát rabszállítóba”, „Takarodj”, „Éljen Fehéroroszország” jelszavakat skandáltak.
A rendőrök a tüntetés kezdetén többtucatnyi embert őrizetbe vettek. Később a belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy összesen 125 embert állítottak elő.

A rendőrök ezúttal nem vetettek be könnygázt, sem hanggránátot vagy gumilövedéket, mint a korábbi tüntetéseken. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítója azt jelentette, hogy az állambiztonsági szolgálat, a KGB székházánál történt összetűzés során a tüntetők kiszabadították az előállítottakat, a civil ruhás rendvédelmiek kénytelenek voltak gépkocsin elhagyni a helyszínt. A menet résztvevőinek egy része elindult az elnöki rezidenciához. 
– Az ellenzékiek a Telegram üzenetküldő szolgálat csatornáin át arra szólították a Függetlenség tere felé haladó tüntetőket, hogy változtassák meg az útirányt, és vonuljanak át az elnöki rezidenciához, hogy „ajándékot hagyjanak a téren” a 66. születésnapját vasárnap ünneplő Aljakszandr Lukasenka részére

– jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

A rendvédelmi erők megerősítették a rezidencia biztonságát. Eredetileg a Függetlenség terére tervezték a tömegmegmozdulást, és valószínűleg azért indultak mégis az elnöki rezidenciához, mert a rendvédelmi erők lezárták a Függetlenség tere felé vezető utakat.
A TASZSZ tudósítója a helyszínről jelentette, hogy Minszk központjában akadozik a mobiltelefon-szolgáltatás, és már az internet sem működik.

Az ellenzék Fehéroroszországban az augusztus 9-i vitatott tisztaságú elnökválasztás óta tüntet, amelyen az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok több mint 80 százalékát kapta. Az előző két vasárnap mintegy 100 ezer ember vonult ki a minszki utcákra a tüntetési tilalommal és a tüntetők, politikai vezetők és számos média elleni megtorlással dacolva.