Előfizetés

Mészáros-féle NER-konzorcium építheti fel az atlétikai stadiont: ez ugyanolyan zsíros meló, mint a Puskás Aréna

Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.28. 10:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Kihirdették, ki vehet részt a gigászi atlétikai stadion kivitelezésében, és bejött a papírforma: a rezsim kedvenc cégei kaptak lehetősége, ahogy azt a Népszava csütörtöki számában már megírta.
A győztes tulajdonképpen már holnap a területre irányíthatja a munkagépeit, és megkezdődhet a Csepel és Ferencváros határába álmodott atlétikai stadion építése - miutámn nyilvánossá vált, kik nyerték a közbeszerzést. A mezőnyt eleve megrostálták, hiszen meghívásos tendert írt ki a Beruházási és Közbeszerzési Zrt. (BMSK). És hivatalossá vált a Népszava csütörtöki számában megjelent információ, a kormányközeli Magyar Építők Zrt. lett a befutó, amelyik a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel közösen építheti meg a stadiont. A ZÁÉV–Magyar Építő duó generálkivitelezőként húzta fel a Puskás Arénát is. A konzorcium alighanem a Városligetben kialakított alvállalkozói rendszert fogja kiépíteni, ahol a földmunkák jelentős része például a magát Orbán Viktor kötélbarátjának tartó Garancsi István tulajdonolta Market Zrt.-nek jutott. Az atlétikai stadion helyszínén az előkészítő bontási munkálatokat Mészáros Lőrinc másik cége már elvégezte. A kifejezetten az atléták igényeire szabott stadion építése azután került a kormány célkeresztjébe, hogy eldőlt: Budapest nyerte az olimpia és a futball-világbajnokság után a világ harmadik legnagyobb sporteseményének számító viadal rendezési jogát. Az atlétikai világbajnokságért folytatott versenyfutásban úgy győzött a magyar pályázat, hogy a 2023-as vb helyszíne, az atlétikai stadion még papíron sem létezett. Illetve csak látványtervek formájában, de azokról (a Duna Aréna óta) tudni lehet: köszönőviszonyban sincsenek a végső produktummal. Az uszoda esetében például a Duna hullámvonalát szimbolizáló látványos és izgalmas külső kialakításból a városrész látképét fél évszázadra meghatározó (Tesco áruházat idéző) ablaktalan doboz lett. Vagyis a győzelemmel végződött kandidálás esetében sem kell komolyan venni az atlétikai stadiont ábrázoló látványterveket, mert a kiviteli tervek helyett csak egy koncepció, legfeljebb vázlat nyert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség szavazásán. Időközben az atlétikai stadion ügye a kormány erőszakos és költségekkel mit sem törődő futball­stadion-építései miatt politikai kérdéssé lényegült: a Budapesten ellenzéki győzelemmel végződött önkormányzati választás előtt kampánytéma lett a stadionstop elnevezésű kezdeményezés, amelyben Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a IX. kerület későbbi polgármestere is az aréna építése ellen érvelt. Az álláspontok később finomodtak, aminek oka lényegében egy néhány hete megtartott, a ferencvárosi önkormányzat által szervezett közmeghallgatáson derült ki. Itt konkrétan elhangzott, hogy több tíz milliárdos támogatást veszít a kerület, ha visszavonja s ezzel meggátolja az atlétikai stadion építését. „Annyi pénzt kaptunk cserébe, olyan fejlesztési lehetőségeket, amire Ferencvárosnak az elkövetkező 20 évben sem lenne forrása” – idézte az ATV jelen lévő tudósítója Baranyi Krisztinát. Olyan választás elé állították tehát a kerület polgármesterét, amire nem mondhatott nemet. Cserébe viszont elfogadták, hogy az atlétikai stadion rozsdaövezete úgy újul meg, hogy az a lakosságnak is nyújt majd szolgáltatásokat: lesz homokos plázs napozópadokkal, rekreációs rész köztéri fitneszgépekkel, mászófal, óvoda és mozi, valamint számtalan közösségi tér, meg fák százával. A partszakaszt és a Csepel-szigetet biciklis- és gyalogoshíddal kötnék össze, épülne egy új szakrendelő is, illetve lenne bérház-rehabilitáció, de a projekt része még a Ráckevei- (Soroksári-) Duna-ág kotrása is. A kormány egyértelművé tette: amennyiben nem lesz atlétikai stadion, nem lesz semmilyen fejlesztés, marad a rozsda és az elhagyatottság. Vagyis a terület tulajdonosa, az állam nem költ a több tíz milliárd­ba kerülő rekultivációra és az árvízvédelemre egyetlen fillért sem, és minden az enyészeté marad. A civilek ugyan felvetették, hogy a két projektet, a stadionépítést és a terület fejlesztését nem kellene összemosni, pláne a járvány okán a korábbinál nehezebb gazdasági helyzetbe került lakosság miatt, de a kormányt eddig sem hatották meg a gigaberuházásokat kísérő szociális színezetű ellenérzések. Az atlétikai stadion áráról nincs információ, de kizárt, hogy százmilliárd forint alatt maradjon: a 40 ezresre tervezett stadion árába ugyanis a vb utáni visszabontást is bele kell számítani, a kéthetes versenyt követően 14 ezresre redukálják befogadóképességet. Gyakorlatilag kétszer kell felépíteni, mert a magyar atlétikának szükségtelen egy ekkora stadion. (A 24.hu úgy számol, 150 milliárd forintra rúghatnak a költségek.)

132 új fertőzött egyetlen nap alatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.28. 09:34
Az Országos Mentőszolgálat mintavételre kijelölt budapesti egysége
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Halálos áldozat szerencsére továbbra sincs.
Egy nap alatt 132 újabb embernél mutatták ki a fertőzést, ezzel 5511-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma – írta pénteki közleményében a kormányzati tájékoztató oldal.  Szerencsére életét senki nem vesztette, így változatlanul 614 a járvány áldozatainak száma. (3759-en viszont már meggyógyultak.)  Az aktív fertőzöttek száma jelenleg 1138, ami kereken 30-cal több a csütörtökinél. Budapesti az aktív fertőzöttek 39 százaléka, az elhunytak 60 százaléka és a gyógyultak 42 százaléka. Péntek reggel 78 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen. Ahogy az új fertőzések adatai is figyelmeztetnek, a járvány nem ért véget, az aktív fertőzöttek száma ismét emelkedik, ezért nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása. A kormány mai ülésén tárgyalja a további szükséges intézkedéseket.

Átmeneti végtag-bénulást okozhat az orosz koronavírus-vakcina

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.28. 09:10

Fotó: AFP
Egy magyar virológusi szakvélemény szerint megnyugtató, hogy hazánk az angol oltóanyagból rendel majd.
Továbbra sem világos, pontosan milyen alkotóelemekből épül fel az orosz „Szputynik V” koronavírus-vakcina, amely a világ első késznek mondott oltóanyaga – vette észre a hvg.hu Rusvai Miklós virológus nyilatkozatát a Borsban.  Rusvai szerint Magyarország jól döntött, amikor az angol oltóanyagot választotta, és nem például a titokzatos orosz gyártmányt. Kifejtette, hogy az orosz vakcinákkal kapcsolatban vannak előítélelek, mert bár nagy általánosságban működnek, néha erős mellékhatásokat okoznak.
„Mondjuk egy ideig nem tudja az ember megmozdítani a karját”

– hozta fel példaként.

A szakember furcsállja, hogy az orosz oltóanyag esetében a tesztek megkezdését óriási hallgatás övezte, semmilyen eredményről nem adtak ki közleményt. Majd augusztus 11-én bejelentették, hogy hivatalosan is nyilvántartásba vették az oltóanyagot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez még nem vonja kétségbe a szer hatékonyságát. Rusvai megjegyezte, hogy egyébként az orosz vakcina előállítása is ugyanazon a technológián alapszik, mint az Európa-szerte nagy bizakodásra okot adó oxfordi gyártmány. A technológia lényege, hogy egy ártalmatlan vírusba beépítik a koronavírus-védettséget biztosító fehérje génjét.