Előfizetés

A milliárdos állami támogatást fölvette, a dolgozóit nem fizette rendesen egy Kecskemét környéki cég

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.27. 11:15

Fotó: Népszava
Vannak, akik még júniusi bérüket sem kapták meg.
Tavaly nyárig időben jöttek a fizetések, aztán ősszel már kezdett csúszni a bér, de jellemzően pár hét alatt rendeződtek a dolgok a Hírös-Vitál Zrt. Az idén azonban súlyosbodott a helyzet – számolt be róla a 24.hu. A NAV két hete razziát tartott, majd előzetes letartóztatásba helyezték a cégcsoport fő irányítóját, Bajáki Edét és három társát. A NAV bűnügyi zár alá vett lényegében mindent a cégnél, zárolta a bankszámlát is. A gyanú bűnszervezetben való részvétel. A lap több olyan emberrel is beszélt, akinek 1-2 havi bérrel tartozott a cég.
Annak ellenére is adós a vállalat, hogy az érintettek beszámolója szerint a minimálbérhez közeli fizetést kaptak. Augusztus elején már többen letették a munkát, mert még a júniusi bérüket sem kapták meg.

A cég irodavezetője, illetve HR-vezetője azt állította a 24.hu-nak, hogy nem küldtek el alkalmazottakat, a még ott maradt fizikai dolgozókat kényszerszabadságra küldték. Azt viszont nem tudta megmondani, meddig lesznek szabadságon. Az előzetes letartóztatásban levő Bajáki az ügyvédjén keresztül üzent. Fekete Csaba azt mondta, a cégvezető azon dolgozik, hogy az az érték, amely felépült a Kecskeméttől pár kilométerre levő kerekegyházi telepen, ne vesszen el.
– Bajáki nem ismeri el bűnösségét, de feltett szándéka, hogy ne jusson ebek harmincadjára az az érték, amiért ő 20 évet dolgozott, és amennyiben bebizonyosodik, hogy valakinek kárt okozott, akkor ő még talán előre is menne, kártalanítani mindenkit

– nyilatkozta jogi képviselője.

Hozzátette, hogy ez a szándék kiterjed a dolgozóknak való tartozás rendezésére is. Az ügyészség több mint egymilliárd forintos károkozással vádolja Bajákiékat. Pedig a cég három éve bő 7 milliárd forintos állami támogatást nyert el, emellett kapott támogatást a piarista rendhez köthető kockázatitőke-alaptól is. A terv Magyarország egyik legnagyobb gyümölcs- és zöldségfeldolgozójának megépítése és működtetése volt. A cégcsoport másik tagja, a Gladiolus Kft. volt az a cég, amely hatástalan kézfertőtlenítőket terített szerte az országban. A 24.hu cikkének megjelenése után a kormányhivatal illetve a tisztiorvos betiltotta a szert.

Koronavírusosok lettek a gólyák, vége a táboroknak

Népszava-öszeállítás
Publikálás dátuma
2020.08.27. 11:15

Fotó: Komka Péter / MTI
Két fiatalnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést a Pécsi Tudományegyetem sikondai gólyatáborában és negyvenhárman kerültek karanténba
A bama.hu úgy tudja, több mint 150-en vettek részt a PTE Természettudományi Kar sikondai gólyatáborában. Az intézmény közleménye alapján itt 2 főnél, illetve az Általános Orvostudományi Kar és a Gyógyszerésztudományi Kar bodajki gólyatáborában 1 főnél igazolódott a vírusfertőzés gyanúja. A megfertőződött hallgatóknak enyhe tünetei vannak, és folyamatos orvosi megfigyelés alatt állnak. A diákok védelme érdekében a PTE az összes további gólyatáborát lemondta. Mint írják, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat hivatalos honlapjára szerdán kikerült egy közlemény, amely szerint a táborba lépéskor a hallgatók érintésmentes testhőmérséklet-mérésen, valamint előszűrésen vettek részt, és „a tábor területére kizárólag az említett vizsgálatok alapján egészséges, koronavírus tüneteit nem mutató személyek léphettek be”. Két mondattal később már arról számol be a hallgatói önkormányzat, hogy a tábor területére belépett gólyák, akik nem rendelkeztek öt napnál régebbi, igazolt negatív SARS-CoV-2 teszttel, molekuláris biológiai vizsgálaton estek át. A három tünetmentes hallgatónál ez a vizsgálat hozott pozitív eredményt. A teszteredmények megérkezéséig azonban az érintettek elvileg másokat is megfertőzhettek.  

A magyar kormány kötötte a legrosszabb üzletet Kínával az EU-s tagállamok közül

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.27. 10:01

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A többi európai ország sokkal kedvezőbb árat tudott kialkudni, mint Magyarország.
Az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet, mivel március óta Magyarország fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért – írja a Direkt36 nemzetközi kereskedelmi adatok alapján. Azt a kormány is elismerte, hogy a járvány idején nehéz és ezért drága volt lélegeztetőgépeket és más eszközöket beszerezni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik államtitkára ezt azzal magyarázta nemrég, hogy aki többet vásárolt, annak többet is kellett fizetnie az ilyen eszközökért. A kereskedelmi adatok szerint azonban ez nem igaz:
a nálunk jóval többet vásárló európai országok sokkal kedvezőbb árat tudtak kialkudni, mint a magyar kormány.

Az első szállítmány fogadására még maga a miniszterelnök is elment
Fotó: Béres Márton / Népszava
A külügyminisztérium nem válaszolt a portál azon kérdésére, hogy mi az oka az óriási árkülönbségnek. A 444 kikérte a külügyminisztériumtól a lélegeztetőgépek beszerzésére kötött szerződéseket. Ezekből kiderült, hogy a legtöbb gépet, több mint 6000 darabot egy maláj cégtől vette Magyarország 170 milliárd forintért. Bár azt ezekből a szerződésekből sem lehet tudni, hogy az egyes géptípusokból pontosan mennyit rendelt az állam, de az látszik, hogy az állami beszerzések nem voltak összehangolva, a külügy pedig igen drágán vásárolt. Az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok rendszeresen hangsúlyozták, hogy a koronavírus miatt világszerte óriási verseny alakult ki az egészségügyi eszközök piacán. A beszerzések megjelennek azokban a kereskedelmi adatokban is, amelyeket az Európai Unió országai havonta küldenek a közösség statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak. Az Eurostat adatai szerint a koronavírus itthoni megjelenése után meredeken nőtt a Kínából beszerzett áruk mennyisége: márciusban 11,7 tonnányi, áprilisban 32,9 tonnányi eszközt rendeltünk, majd májusban 175,5 tonnát. A beszerzések júniusban pörögtek a csúcson, ekkor 347,4 tonnányi légzéssegítő eszköz érkezett Kínából.
Négy hónap alatt összesen 567,5 tonnányi eszközért 482 millió eurót (169,8 milliárd forintot) fizettünk.

Sztáray Péter András külügyi államtitkár azt válaszolta egy parlamenti kérdésre, hogy ha valaki többet akart venni, akkor többet kellett fizetnie. Az Eurostat adatai ezt nem támasztják alá, mivel más európai országok sokkal olcsóbban jutottak több eszközhöz.
Németország a magyar mennyiségnél majdnem kétszer nagyobb össztömegű (1014,3 tonnányi) eszközt szerzett be kevesebb, mint a magyar ár tizedéért (30,7 millió euróért). Hollandia is nagyobb össztömegű (582,3 tonnányi) eszközt szerzett be, ezért pedig kevesebb, mint a magyar ár harmincadát (13,7 millió eurót) fizették ki.

Orbán Viktor miniszterelnök még korábban úgy számolt, hogy ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a járványban, akkor 8 ezer lélegeztetőgépre lesz szükség. A külügyminisztérium most annyit közölt a Direkt36-tal, hogy augusztus elejére összesen 15 825 darab lélegeztetőgépet szállítottak Magyarországra. A gépek átlagára 57 106 euró volt (20,1 millió forint), így ezek összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek.