Előfizetés

Ismét rekordot döntött a koronavírus-fertőzöttek száma Horvátországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 17:52
Minták egy zágrábi autós szűrőállomáson
Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Szlovéniában is nőtt az új esetek száma, Ljubljana már biztos, hogy „vörös listára” helyezi szomszédját.
Horvátországban ismét rekordot döntött az új koronavírussal fertőzöttek száma – derült ki a válságstáb szerdai közleményéből. Az országban a testület jelentése szerint
az elmúlt 24 órában 219-el nőtt, és elérte a 7074-öt a fertőzöttek száma.

Kedden még 199 újonnan azonosított fertőzöttről számoltak be. Két új haláleset történt, így a járvány halálos áldozatainak száma 168-ra emelkedett. A betegek közül 122-en vannak kórházban, közülük tizenegyen lélegeztetőgépen. Az aktív betegek száma 1520 fő, a legmagasabb a járvány kezdete óta. A legtöbb új esetet továbbra is a fővárosban, Zágrábban, illetve Split-Dalmát megyében regisztrálták. A zágrábi esetek is a tengerparthoz kötődnek. A vírus tengerparti éjszakai szórakozóhelyeken terjed, és a fiatalok a legfőbb terjesztők. A válságstáb még a múlt hét pénteken döntött arról, hogy
az éjszakai szórakozóhelyek, bárok és kávézók csak éjfélig tarthatnak nyitva, és szabadtérben nem tarthatnak bulikat.

Vili Beros egészségügyi miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott: várható volt, hogy ezen a héten nő a fertőzöttek száma a múlt heti rekordmennyiségű megbetegedések után. Hozzátette: az új fertőzöttek 35 százaléka kontaktszemély. A szomszédos Szlovéniában a kabinet által közzétett adatok szerint kedden 37-tel 2493-ra nőtt az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma. Új halálesetet nem regisztráltak, a járvány halálos áldozatainak száma így 129 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze 17-en vannak kórházban, közülük hármat ápolnak intenzív osztályon. A legújabb behurcolt fertőzések fele a népegészségügyi intézet szerint Horvátországból származik, a megfertőzöttek pedig 35 év alattiak. Jelko Kacin kormányszóvivő szerdai sajtótájékoztatóján bejelentette: Horvátországban a fertőzöttek száma valószínűleg eléri a negyvenet százezer főre vetítve, a szlovén kritériumok szerint az országot ezért „vörös listára” kell helyezni, ami annyit jelent, hogy kötelező karantént rendelnek el az onnan érkezők számára. A kormány hivatalosan csütörtökön hozza meg a döntést. A kabinet kéthetente bírálja felül a biztonságos országok listáját. Horvátország eddig „sárga listán” volt, azaz nem ajánlották az odautazást.
„Nincs más választásunk, mint hogy arra ösztönözzük állampolgárainkat, hogy a lehető leghamarabb térjenek haza a veszélyes országból, függetlenül attól, hogy milyen intézkedéseik vannak jelenleg érvényben. A helyzet gyorsan romlik, és még rosszabb lesz”

– mondta a szóvivő.

Az EU nem ismeri el a fehérorosz választások eredményét

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:42
Szolidaritási tüntetés Hamburgban
Fotó: MARKUS SCHOLZ / AFP
Az Európai Tanács elnöke közölte: hamarosan szankciókat vezetnek be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen.
Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és hamarosan szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőkszakért felelős személyek ellen – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők szerdai rendkívüli tanácskozása után. Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői „világos üzenetet” küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.
„A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg”

- közölte.

A tervezett szankciókról szólva elmondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a fehérorosz népet büntetik. Rámutatott továbbá, hogy a válság, amelyen a volt szovjet tagköztársaság átmegy, nem geopolitikai, hanem elsősorban arról szól, hogy a fehérorosz népnek joga van ahhoz, hogy vezetőjét és jövőjét saját akarata alapján válassza meg. Emellett felszólított az erőszak bármely formájának elkerülésére és a tüntetőkkel szembeni visszaélések kivizsgálására. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Michel leszögezte, hogy a fehéroroszok jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, de fontos, hogy mindkét fél a válság békés megoldását támogassa.

53 millió eurót irányítanak át

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civil szervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.
„A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk”

– szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az EU készen áll a fehéroroszországi demokratikus átmenet támogatására azáltal is, hogy elősegíti a párbeszédet a hatóságok és az ellenzék képviselői között, ha szükséges, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bevonásával. Von der Leyen kiemelte ugyanakkor, hogy a demokratikus folyamatoknak az országon belül kell elindulniuk, továbbá aláhúzta, hogy az uniós szankciókat a lehető leghamarabb be kell vezetni. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy a korlátozásoknak az emberi jogok súlyos megsértését kell megtorolniuk, többek között az elkövetők esetleges külföldi javainak befagyasztásával. Hozzátette, hogy bármifajta külföldi beavatkozás elfogadhatatlan lenne, a változásokat demokratikus úton lehet csak elérni.

„Nem volt sem fair, sem szabad”

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után. Angela Merkel kijelentette, hogy
a fehéroroszországi elnökválasztás „nem volt sem fair, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki „rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott „brutális erőszakot” – mondta. Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek
szabadon kell bocsátania „a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül”, és meg kell kezdenie a „nemzeti párbeszédet”.

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Angela Merkel. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért. A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, „Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról”. Aláhúzta:
„nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni”.

Brutális rendőri fellépés

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Alekszandr Lukasenko megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan lépett fel. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt. Alekszandr Lukasenko legfőbb vetélytársa, az angol nyelvtanárból előlépett Szvetlana Tyihanovszkaja a választás után Litvániába menekült. Hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére.

Ismét 1400 fölé ugrott a napi új fertőzések száma Romániában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:24

Fotó: THOMAS FREY / AFP / dpa Picture-Alliance
Már 73617 embert fertőzött meg a koronavírus az országban.
Romániában három nap csökkenés után szerdára ismét 1400 fölé ugrott a napi új fertőzések száma. A stratégiai kommunikációs törzs szerdán kora délután közölt adatai szerint az országban
már 73617 személyt fertőzött meg az új típusú koronavírus, közülük 33566-an meggyógyultak, 3016-an meghaltak.

Amint a közölt adatokból kiszámítható: 37-ezerhez közelít az aktív esetek száma. A fertőzöttek közül 7067-et kezelnek kórházban, 480-at intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában
a vírusnak tulajdonított halálesetek száma 32-vel, az intenzív osztályon kezelt betegek száma eggyel nőtt.

Az elmúlt napokban vasárnap 1087, hétfőn 733, kedden 1014 új esetet jelentettek, és az új esetek kéthetes átlaga kevéssel 1200 fölött, a napi halálesetek kéthetes átlaga pedig 40 fölött stabilizálódott.