Előfizetés

Ismét 1400 fölé ugrott a napi új fertőzések száma Romániában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:24

Fotó: THOMAS FREY / AFP / dpa Picture-Alliance
Már 73617 embert fertőzött meg a koronavírus az országban.
Romániában három nap csökkenés után szerdára ismét 1400 fölé ugrott a napi új fertőzések száma. A stratégiai kommunikációs törzs szerdán kora délután közölt adatai szerint az országban
már 73617 személyt fertőzött meg az új típusú koronavírus, közülük 33566-an meggyógyultak, 3016-an meghaltak.

Amint a közölt adatokból kiszámítható: 37-ezerhez közelít az aktív esetek száma. A fertőzöttek közül 7067-et kezelnek kórházban, 480-at intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában
a vírusnak tulajdonított halálesetek száma 32-vel, az intenzív osztályon kezelt betegek száma eggyel nőtt.

Az elmúlt napokban vasárnap 1087, hétfőn 733, kedden 1014 új esetet jelentettek, és az új esetek kéthetes átlaga kevéssel 1200 fölött, a napi halálesetek kéthetes átlaga pedig 40 fölött stabilizálódott.

Kémkedés gyanúja miatt utasított ki egy orosz diplomatát Norvégia

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:03

Fotó: Pavel Lvov / AFP
„A szóban forgó személy olyan tevékenységet folytatott, amely nem egyeztethető össze a megbízatásával és diplomáciai státusával” – közölte a norvég külügyi tárca.
Norvégia kiutasított szerdán egy orosz diplomatát a megbízatásával összeegyeztethetetlen tevékenység miatt, ami mögött a sajtó kémkedési ügyet gyanít.
„Ma tájékoztattuk az orosz nagykövetet arról, hogy az egyik beosztottja nem kívánatos személy Norvégiában, és felkértük az illetőt, hogy hagyja el az országot. Ez azért történt, mert a szóban forgó személy olyan tevékenységet folytatott, amely nem egyeztethető össze a megbízatásával és diplomáciai státusával”

– közölte a külügyminisztérium.

Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a kiutasított diplomata az orosz hírszerzés tisztje-e, akiről a hatóságok azt közölték, hogy egy kémgyanús személlyel találkozott egy étteremben, amikor azt szombaton letartóztatták. A diplomata a nagykövetség kereskedelmi részlegén dolgozott. A gyanúsítottat hivatalosan nem nevezték meg, de az NRK norvég adó úgy tudja, hogy egy Harsharn Singh Tathgar nevű személy, akiről a munkaadója azt mondta, hogy egy három dimenziós (3D) nyomtatási programon dolgozott, de nem foglalkozott a védelmi iparban vagy állami ügynökségeknél folyó munkálatokkal. Norvégia legutóbbi, orosz vonatkozású kémügye az volt, hogy Oroszországban letartóztattak és elítéltek egy norvég vámellenőrt, és azzal vádolták meg, hogy az orosz atomtengeralattjárókról gyűjtött adatokat. Frode Berget elítélése után nem sokkal egy kémcsere keretében elengedték.

Áder is aláírta a V4-ek kiállását Lukasenko ellen

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 15:43

Fotó: Mateusz Wlodarczyk / AFP / NurPhoto
„Felszólítjuk az illetékes fehérorosz hatóságokat, hogy teremtsék meg a lehetőséget a helyzet politikai megoldására, tartsák tiszteletben az alapvető emberi és szabadságjogokat, illetve tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni erőszaktól” – áll a nyilatkozatban.
A tüntetőkkel szembeni erőszak beszüntetésére szólították fel a fehérorosz hatóságokat a visegrádi országok (V4) államfői közös szerdai közleményükben. Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh, Zuzana Caputová szlovák és Áder János magyar államfő a helyzet békés rendezését szorgalmazta.
„Felszólítjuk az illetékes fehérorosz hatóságokat, hogy teremtsék meg a lehetőséget a helyzet politikai megoldására, tartsák tiszteletben az alapvető emberi és szabadságjogokat, illetve tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni erőszaktól”

– áll a nyilatkozatban.

Hangsúlyozták:
„támogatjuk a fehérorosz emberek jogát a szabad, tisztességes és demokratikus elnökválasztáshoz”.

A V4-ek elnökei egyúttal
önmérsékletre szólították fel a külföldi szereplőket, és azt kérték, hogy ne tegyenek olyan lépéseket, amelyek alááshatják Fehéroroszország függetlenségét és szuverenitását.

Emellett üdvözölték, hogy az európai uniós tagállamok vezetői szerdán rendkívüli ülést tartanak a fehérorosz válságról. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyalnak arról, hogyan segíthetnék a párbeszéd kialakulását a hatóságok és a társadalom között, miként biztosíthatnák szolidaritásukról a helyieket, illetve várhatóan döntenek a Fehéroroszország ellen előkészített uniós szankciókról.
Fehéroroszországban másfél hete folyamatosak a tüntetések. Vasárnap az ország posztszovjet történetének legjelentősebb tiltakozása zajlott, amelyen egyes becslések szerint 200 ezren vettek részt. A tüntetők szerint Alekszandr Lukasenko elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. Az elégedetlenség egyre szélesebb rétegeket ér el: rendőrök, az állami szféra alkalmazottjai és az ország szlovákiai nagykövete is kiállt a változást követelők mellett. Lukasenka egy vasárnapi gyűlésen jelezte: nem hajlandó „külföldi parancsra” új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle. Az elnök tagadta, hogy csalással szerezte meg hatodik mandátumát, és az ellenzékre hárította a felelősséget az erőszak elharapózásáért.