Előfizetés

Motorosokat gázolt, autókat tört a az autópályán az iszlamista sofőr, akinek mentális problémái lehetnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.19. 13:44

Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
Hatan megsérültek, közülük hárman súlyosan egy ámokfutó sztrádai mutatványa miatt. Egy doboz is előkerült, de feltételezésekkel ellentétben nem bombát, hanem szerszámokat rejtett.
Kedd este feltehetően egy iszlamista szélsőséges férfi több autónak is nekihajtott Németországban az autópályán ezzel megsebesítve hat embert, közülük hármat súlyosan – idézte a brit Guardian írását a 444.hu. A 30 éves iraki származású férfi a DPA német hírügynökség jelentése szerint Berlin közelében kezdett belehajtani az úton haladó járművekbe. A szem- és fültanúk tanúk szerint a sofőr „Allah akbar” felkiáltással tette ezt.
A férfi később megállt és egy dobozt tett fel az autója tetejére, amiről a szemtanúk azt hitték, hogy robbanószerkezet. Amikor azonban elfogása után a rendőrök kinyitották, kiderült, hogy csak szerszámok voltak a dobozban. Az iszlamista elkövetőről a DPA azt írta, hogy a jelek szerint mentális problémái vannak.

Baj lesz a koronavírus-vakcinák igazságos szétosztásával

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 12:37

Fotó: NICOLAS ASFOURI / AFP
Repedni látszik a nemzetközi összefogás, a nagyhatalmak inkább saját maguk menedzselik az ellenanyag fejlesztést.
Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) nincs elég pénze arra, hogy megvalósítsa az ENSZ programját a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására – közölte szerdán a szervezet. Az ACT rövidítéssel jelölt programra az adományozók 2,5 milliárd dollárt ígértek meg, de csak a program első 12 hónapjában 31,3 milliárdra volna szükség. (A kezdeményezés, amelyet egy májusi brüsszeli adományozói konferencián indítottak el, azt tűzte ki célul, hogy igazságosan osszák majd el a fejlődő és a fejlett országok között a kifejlesztendő védőoltásokat és gyógyszereket.) Az ACT nevű program finanszírozásában részt vesznek humanitárius magánszervezetek is. Az egyik ilyen szervezet, a nagy-britanniai központú Wellcome Trust németországi vezetője, Caroline Schmutte bírálta azokat az országokat – például Németországot, az Egyesült Államokat és Svájcot -, amelyek egyénileg tárgyalnak gyógyszergyárakkal a kifejlesztendő vakcinák előrendeléséről. Szerinte ez akadályozza a védőoltások majdani igazságos elosztását.

A drámai válságkezelés ellenére javult Bolsonaro népszerűsége

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.19. 09:00

Fotó: Filipe Bispo / AFP/AGIF
A halottak száma mintegy 110 ezer, de a tragikus számok további jelentős emelkedése várható, mert naponta több tízezer új fertőzést regisztrálnak, múlt szombaton például ezer híján 40 ezer megbetegedést jelentettek be.
Nem akármilyen bravúrt hajtott végre Jair Bolsonaro brazil elnök. Bár katasztrofálisan kezelte a koronavírus-járványt és annak következményeit, a Datafolha ügynökség szerint 2019 januári hivatalba lépése óta sosem örvendett ilyen népszerűségnek. Pedig az adatok tényleg lesújtóak. Az országban, viszonylag alacsony tesztelés mellett is több mint 3,3 millióan fertőződtek meg a Covid-19-ben, a halottak száma mintegy 110 ezer, de a tragikus számok további jelentős emelkedése várható, mert naponta több tízezer új fertőzést regisztrálnak, múlt szombaton például ezer híján 40 ezer megbetegedést jelentettek be. Azért is érdekes a közvélménykutatási adat, mert Bolsonaro sosem vette komolyan a járványt, pökhendien influenzához hasonlította, maszk nélkül ünnepeltette magát támogatói gyűrűjében, és nem túlzottan empatikus módon az áldozatokkal kapcsolatban azt közölte, „meghalnak az emberek, ilyen az élet”. Szakértők egyetértenek abban: a brazil elnök válságkezelése nem rossz, hanem egyenesen pocsék . Bolsonaro rendre szembement a tartományi vezetőkkel, akik szigorú korlátozásokat vezettek be, amikor látták, mekkora a baj. A brazil elnök számára fontosabb volt a gazdaság, mint az emberek élete. Közben folyamatosan becsmérelte a legfelsőbb bíróságot, a kongresszust, saját egészégügyi minisztereit is megalázta, rövid időn belül ketten távoztak a tárca éléről. Áldásosnak aligha nevezhető ténykedését azzal tetézte, hogy rendre azt hangoztatta, mennyire hatékony a hidroxiklorokin a koronavírussal szemben, amit tudósok nemhogy nem erősítettek meg, arra figyelmeztettek: a maláriaellenes szernek halálos mellékhatásai vannak. Ezért nem csak meglepő, egyenesen döbbenetes a Datafolha felmérése. A patinás közvélemény-kutató szerint a megkérdezettek 37 százaléka jónak vagy nagyon jónak ítéli meg Jair Bolsonaro tevékenységét, 27 százalék közepesnek látja, és csak 34 százalék vélekedett úgy, hogy rossz, vagy pokolian gyenge az államfő teljesítménye. Azért is érdekesek ezek az adatok, mert Bolsonaro nem tartozik a Datafolha nagy tisztelői közé, szerinte ezek a közvéleménykutatási adatok a fake news kategóriájába tartoznak és a fantázia szüleményei. Joggal merül fel a kérdés, ilyen alulmúlhatatlan válságkezelés mellett mégis, hogy emelkedhet az elnök népszerűsége? A titok nyitját azok a kifizetések jelentik, amelyeknek köszönhetően a baloldali elnökök is komoly népszerűségre tettek szert. A kormány már a járvány elején rendkívüli segélyt biztosított azon brazilok millióinak, akik nem rendelkeztek állandó munkahellyel. Május óta havi 600 reallal (mintegy 100 euró) segítik a túlélésüket.  Feledésbe merül, hogy a kormány először az összegnek a harmadát akarta kifizetni, csak a kongresszus közbenjárásának köszönhetően emelték fel az összeget, emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. De az emberek a jelek szerint Bolsonarónak hálásak. A felmérésből ennek megfelelően kiderül az is, hogy kivált a szegényebbek körében javult jelentősen az elnök megítélése. A nagy kérdés, meddig tart ez a kegyelmi időszak az elnök számára, s meddig folyósítják ezeket az összegeket? Javuló megítélése miatt könnyen lehet, hogy a segélyprogram hosszú ideig marad érvényben, más kérdés, milyen hatást gyakorol majd a költségvetésre. A tehetősebb rétegeknél az elnök megítélése jóval kisebb mértékben javult, de az elutasítottsága sem akkora, mint amit még néhány hónapja mértek. Júniusban több mint 40 százalék értékelte rossznak Bolsonaro teljesítményét. Ebben annak is szerepe lehet, hogy azóta visszafogottabbá vált, s tőle szokatlan módon kerülte a közvetlen konfrontációkat. Ennek pedig az az oka, hogy korábbi igazságügyi minisztere, Sergio Moro lemondása után védekezésre kényszerült. A volt tárcavezető azzal vádolta az elnököt, hogy befolyásolja a szövetségi rendőrség munkáját, amely két fiával szemben is nyomozást folytat. Egyik gyermeke, Flávio ellen az a vád, hogy regionális képviselőként ál-alkalmazottakat szerződtetett, s a fizetésük aztán hozzá vándorolt. Csakhogy a korrupciókhoz szokott brazilok ingerküszöbét ezek az ügyek nem érik el.