Előfizetés

Új választást akarnak – Egy bizalomvesztett, kapkodó politikus állt elő

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.08.15. 09:30
Már országos méretűvé vált Bulgáriában a tiltakozó mozgalom
Fotó: Hristo Vladev / AFP / NurPhoto
Harminchat napja tüntetnek Bulgáriában. A tiltakozók a kormány és a legfőbb ügyész lemondását követelik. „Otsztavka” – bolgárul a jelszó, amelyre már dalt írt egy popzenekar.
A bulgáriai tiltakozó mozgalom második hónapjában végleg országos méretűvé lettek a tüntetések. Nem csak a fővárosban zárták le a fontos csomópontokat a tiltakozók, hanem Várnában, Burgaszban is és egy időre akadályokat emeltek a ruszei Duna-hídon. A tiltakozások békések, miközben nem szűnik a résztvevők elszántsága sem. A fő célpont Bojko Boriszov miniszterelnök, aki kerüli a nyilvánosságot, a kérdéseket. A kormánypártok bojkottja miatt nem ült össze a nemzetgyűlés rendkívüli tanácskozása, ahol az ellenzéki képviselők a miniszterelnököt akarták kérdezni a válság megoldásáról. A koalíció – Boriszov pártja a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) és három kisebb szélsőjobboldali tömörülés, az Egyesült Honfiak, kivárásra játszik, nincs stratégiájuk arra, hogyan lépjenek. Az előző héten a GERB országos pártértekezletet tartott, ahol Boriszov latolgatta, mivel járna, ha lemondana, s hogyan tudnák eközben folytatni a kormányzást a jövő tavasszal esedékes választásig. A társadalom többsége viszont új választásokat akar, derült ki a AFISZ közvéleménykutató minapi kutatásából. A megkérdezettek 52 százaléka szerint a tüntetések oka a kormányzók általános politikai alkalmatlansága és tehetetlensége. Majdnem ennyien (49 százalék) a korrupció miatti dühöt tartotta a tiltakozó mozgalom kiváltójának. A közvéleménykutatásból kiderült, hogy a társadalomnak legalább a fele új választásokat kíván, míg 19 százalék szeretné, ha a jelenlegi kormány maradna hivatalban, 15 százalék pedig új kormány felállását tartaná jónak. A szociológiai vizsgálat a változás vágyát országosnak találta: a megyei központokban akarnak a legtöbben, 58 százalék új választást, a legkevésbé a falusiak 44 százalék akarnak mielőbb új kormányról szavazni. Beszéltem telefonon egy névtelenséget kérő bolgár politikai elemzővel. Ő azt mondta, Boriszov nem csak azért nem áll elő valamilyen válságmegoldó döntéssel, mert taktikázik, s az ellenfelei kimerülésére játszik. A bulgáriai viszonyok, a maffiapolitika állapotai között nem tudhatja, mikor áll elő valaki olyan kompromittáló anyagokkal, amelyek nem csak politikai létét veszélyeztethetik. A bolgár nyilvánosságban az elmúlt napokban is felbukkant olyan vádaskodás, amely Hriszto Ivanovot, az ellenzéki Demokratikus Bulgária társelnökét vádolta maffiakapcsolatokkal. Válaszul mások hasonló vádakkal illették a miniszterelnököt. „Bojko bátya” attól is tarthat, hogy az elhúzódó válság elfogyasztja eddig kitartó rajongói táborát. A szófiai kutató egyébként úgy látja, hogy az új választás nem hoz áttörést a parlamenti arányokban. A GERB némileg csökkenő frakcióra számíthat, de a mozgalom inkább gyengítette a szocialista pártot is. A szélsőjobboldal eddigi szavazói átmehetnek a Szlavi Trifonov énekes, showman által alapított új párthoz, aki akár nyolc százalékot is kaphat, amennyire a török kisebbség DPSZ pártja számíthat. A tiltakozó mozgalom beviheti hét százalékkal Hriszto Ivanov jobbközép Európa-barát mozgalmát a nemzetgyűlésbe. Közben pártot alapított Bolgár republikánusok névvel Cvetan Cvetanov, aki évtizedekig Boriszov első számú segítője, fő szervezője volt. Neki tulajdonítják a GERB megszervezését is, legutóbb a párt parlamenti frakcióvezetőjeként ténykedett. Kettejük konfliktusában ő húzta rövidebbet, most a miniszterelnök lemondását követeli. Forrásom szerint elviheti magához a GERB bázisának egy részét.  Eközben Bojko Boriszov megpróbálja megragadni a politikai kezdeményezést. Tegnap tv-beszédben jelentette be, hogy teljesen új alkotmányt terjeszt elő. Felére csökkenti a képviselők számát és összevonja az igazságszolgáltatást irányító testületeket. A pénteki bejelentés azonnal felzúdulást keltett, hiszen ezzel egy bizalomvesztett, kapkodó politikus állt elő. 

Európa hallgat

A tüntetők sokszor fordulnak az EU-hoz segítségért. Ám Brüsszel, az Európai Néppárt vezetői támogatják Boriszovot. Az EB-ben nyilván tudják: a bulgáriai korrupció főleg az EU fejlesztési támogatásából működnek. Megírta a német sajtó, hogy a Brüsszelből utalt pénzek sokszor orosz maffiaszámlákon landolnak. Boriszov – ellentétben Orbán Viktorral és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, Jaroslaw Kaczynskivel – nyíltan nem támadja az európai értékeket, nem okoz botrányokat. Így békén hagyják.

Szabad szemmel - Varga Judit sajátságos módon értelmezi a demokratikus normák és az uniós támogatások összekapcsolását

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.08.15. 07:43

Nemzetközi sajtószemle, 2020. augusztus 15.
Die Welt A magyar igazságügyi miniszter bízik abban, hogy a német kancellár betartja szavát és így az év végéig befejeződik a jogállami eljárás Magyarország ellen. A konzervatív lapnak adott interjúból ugyanakkor az derül ki, hogy Varga Judit egészen sajátságos módon értelmezi a demokratikus normák és az uniós támogatások összekapcsolását, tehát hogy miről is született határozat csaknem egy hónapja a brüsszeli csúcson. Szerinte az állam- és kormányfők csupán pénzügyi megfontolásból, a közös költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési csomag védelmében erősítették meg, hogy a jogállamiság alapérték. Annál is inkább – tette hozzá -, mivel szavatolni kell a jogbiztonságot, az pedig nem teszi lehetővé, hogy olyan tisztázatlan, ködös fogalmat akarjanak érvényesíteni, mint a jogállamiság. Hiszen az nem pontosan körülhatárolható norma, amit alkalmazni lehet a mindennapokban. Ugyanis nem lehet pontosan meghatározni, megszegi-e valamely ország. Ezért itt olyan rendszerre van szükség, amely nem hagy semmi kétséget a szabályok és a definíciók felől. A miniszter úgy gondolja, hogy az ősszel az Európai Tanács tisztázza majd a részleteket, ideértve, hogy milyen szankciókat szabjanak ki, ha valahol megsértik az előírásokat. Ám azt egyértelműnek tartja, hogy az új rendszert nem lehet az EU alapszerződés bizonytalanul megfogalmazott 2. cikkelyére alapozni, mert ott csak általánosságban szerepel a demokrácia és a jogállamiság. Ezért egy egészen más, objektív feltételrendszert kell kidolgozni, hogy megakadályozzák a visszaéléseket az uniós alapok körül. Ez ügyben a magyar fél a háttérben szorosan együttműködik a soros elnökséget betöltő Németországgal. Bár mint mondta, már ezen a területen most is van megfelelő mechanizmus. Tehát ha egy kormány nem tisztességesen használja fel a felzárkóztatási alapokat, akkor meg lehet tőle vonni ezeket a pénzeket. Itt azonban nem szabad felvizezni a játékszabályokat, még bizonytalanabb meghatározást alkalmazni, mert akkor ott vagyunk, mint egykor a kommunizmusban. Akkor is azért büntettek meg embereket, mert ideológiailag nem voltak kellőképpen tudatosak, nem pedig azért, mert valami törvénytelenséget követtek el. De hogy mi lesz, azt a legfelső szinten kell megszabni, ám csaknem egy hónapja tartott csúcstalálkozó határozatai egy szóval sem említik, hogy a szankciókat csupán minősített többséggel lehetne megakadályozni. Szóval – mondta a miniszter asszony – nem világos, hogy miről beszélt az Európai Tanács elnöke. De lehetségesnek tartja, hogy az egész ügy már Strasbourgban elbukik, hiszen a képviselők közül sokan már a vírus miatt született felhatalmazási törvény kapcsán is teljesen alaptalanul támadták Magyarországot. És lehet, hogy most sem fogadják el a Brüsszelben elfogadott történelmi megállapodást. Kiemelte egyúttal, hogy hiába dönt összeurópai választás az EP összetételéről, a testület legitimitása sosem lesz olyan, mint a nemzeti kormányoké. Merthogy a hazai szavazók akaratát a miniszterelnökök képviselik a legjobban, ebből következik, hogy Tanács jelenti a legfelelősebb fórumot a demokratikus nemzeti akarat érvényesítéséhez. Miközben azt látni, hogy Strasbourg inkább szállítja a gondokat, ahelyett, hogy elősegítené azok megoldását. Ami a 7-es cikkely alapján zajló eljárást illeti, annak Varga Judit szerint úgy lehet véget vetni, hogy egyszerűen le kell venni a napirendről, ha nem sikerül négyötödös többséget felsorakoztatni annak megállapításához: fennáll az alapértékek megsértésének súlyos veszélye. De jó volna minél előbb szavazni, hogy ne húzódjon a végtelenségig ez a szánalmas história. Annál is inkább, mivel a miniszter úgy érzékeli, hogy minden érdekelt, a Parlament, a Bizottság, valamint Magyarország is fel akarja gyorsítani a folyamatot.  
Project Syndicate Fehéroroszországban eljött az igazság pillanata – írja Slawomir Sierakowski, lengyel politikai elemző, aki az általa alapított lap főszerkesztőjeként a helyszínen követi az eseményeket Minszkben. Legújabb beszámolója szerint a biztonsági erők fokozták az erőszakot a békés felvonulók ellen, és így nem kétséges, hogy Lukasenko már a legcsekélyebb mértékben sem tekinthető legitimnek. A fővárosban spontán tüntetések zajlanak, pillanatok alatt ezrek gyűlnek össze az adott helyszínen, ezért a hatóságok nehezebben tudnak fellépni ellenük. Csakhogy a karhatalom most már tartósan felsorakozott az utcákon, sok városrészt lezárt. Az autók közül sokat megállít, a vezetőt kiráncigálják és megverik. A cél láthatólag a megfélemlítés. De nem ritkán lövésekkel oszlatják szét a demonstrációkat. Emellett gumilövedékeket is használnak, amelyek már sok sérülést okoztak. Ám azt érzékelni, hogy az államfő szokásos, drasztikus módszereit rosszul alkalmazták, mert itt a tiltakozások új formájáról van szó. És úgy néz ki, hogy az ellenzék kerekedik felül. Már sok rendőrt letette az egyenruhát és közölte, hogy nem akar senkit sem bántani. Az ország legnagyobb cégeinél, így az MTZ traktorgyárban sztrájk indult. Márpedig ezek a fejlemények alighanem megriasztják Lukasenkót, hiszen egy felkelés mindig közel jár a győzelemhez, ha már a rezsim saját támaszai is kezdik bedobni a törülközőt. Miközben a tüntetések folytatódnak, mert az emberek immár nem félnek. A fehéroroszok akkor sem hagyják magukat terrorizálni, ha de facto statárium van érvényben. Nem akarnak egy olyan elnök alatt élni, akinek helyzet pacifikálására irányuló lépései megfosztották a legitimitás maradékától is.
Die Welt A jobboldali újság arra hívja fel a német kancellárt, hogy akár Putyinnal az oldalán, de vesse be magát Fehéroroszországban és óvja meg a még nagyobb hibáktól a diktátort, illetve segítsen az ellenzéknek. Merthogy van tekintélye Lukasenkónál, miközben Magyarország feladta ellenállását, így végre az EU elszánta magát szankciókra. De az még nem világos, kik lesznek rajta az utazási tilalmat elrendelő listán, beleértve akár az elnököt is. De az biztos, hogy az érintettek nem léphetnek majd be Európába és befagyasztják nyugaton lévő vagyonukat. Ez a büntetés, amiért a rendőrség erőszakot alkalmaz, illetve mert az illetők közreműködtek a választási eredmény meghamisításában. Ezzel együtt a lépés nemigen több jelképes büntetésnél. Márpedig ennél több kell, ha Brüsszel meg akarja ragadni a lehetőséget Minszkben a demokratikus változásra, hiszen most először ingott meg a Batyka uralma, bár az államfő még messze nincs a padlón. De azért az emberek már látják, hogy nem legyőzhetetlen. Nem tudni, meddig tart ki mellette a biztonsági apparátus, ezzel párhuzamosan azonban egyre erősödnek a tiltakozások. És azt sem látni, hogy a végén Lukasenko nem folyamodik-e katonai diktatúrához. Meghatározó lesz az is, mit akar a Kreml. De Putyinnak nem lehet érdeke, hogy az ország a végén még európaibb legyen, mint Ukrajna, vagy Grúzia. Ily módon Európának meg kell kísérelnie – részben sok pénz segítségével -, hogy felkarolja az ellenzéket és a civil társadalmat. Meg kell ragadni, már ha komoly az ajánlat, hogy a fehérorosz külügyminiszter párbeszédet kezdeményezett a Nyugattal. Ám Merkel számára itt a nagy alkalom, hogy kézbe vegye a gyeplőt. A saját szabadságukért természetesen Belorusszia lakosainak kell megharcolniuk. De a kancellár lényegesen befolyásolni tudná ezt a folyamatot. Meg kell kísérelni, mert egyúttal az EU keleti hitele is kockán forog.
Economist Csalás volt a belorusz választás, ám az EU idáig csupán vérszegény módon reagált – írta elemzésében még az uniós külügyminiszterek tegnapi tanácskozása előtt a nagytekintélyű brit hetilap. Pedig a földrész szívében fekvő országban szörnyű dolgokat követtek el, Oroszország és Kína áldásával, Brüsszel langymeleg tiltakozása mellett, miközben az USA jóformán meg sem szólal. Ám úgy néz ki, hogy Lukasenko túl messzire ment, és elvesztette a lakosság túlnyomó részének támogatását. Hiszen az egy-két szavazókörzetben, ahol megakadályozták az eredmény meghamisítását, az ellenzéki jelölt nagyjából 70 %-ot szerzett. A Nyugat azért ennyire beletörődő, mert a fehérorosz elnök sikeresen hitette el, hogy a nemzeti szuverenitást védelmezi és nélküle Oroszország felfalná az országot. Ám ez nem így van. Putyin semmit sem akar jobban, minthogy az államfő erőszakot alkalmazzon a saját népe ellen. Ily módon ugyanis még jobban függne a Kremltől, a fejlemények pedig egyben figyelmeztetést jelentenének a tiltakozó orosz tömegeknek. De ha a fejlett világ nem lép, akkor nő a valószínűsége, hogy pontosan ez következik be. Ezért ki kell nyilvánítani, hogy bunda volt az egész választás és követelni kell a politikai foglyok elengedését, továbbá átmeneti kormány megalakítását. Emellett figyelmeztetni kell a belorusz igazságszolgáltatás, valamint a fegyveres erők kulcsembereit, hogy személyes felelősség terheli őket, ha egy illegitim elnök parancsait hajtják végre.
FT A vezércikk arra szólít fel, hogy tartsuk magasra a világban a demokrácia fáklyáját, mert a tekintélyelvűség nem okvetlenül győzedelmeskedik. Fehéroroszországban az utolsó európai diktátor bűnös biztonsági szolgálata tömeges letartóztatásokkal és gumilövedékekkel válaszol a választás manipulálása miatt kirobbant felvonulásokra. Hong Kongban Kína fokozza a demokráciára és a sajtószabadságra nehezedő nyomást. De sokfelé másutt is úgy érezni, hogy ostrom alá került a jogállam. Csakhogy ebből még nem következik, hogy a helyzetből az autokraták meríthetnek bátorságot, bár a kemény fellépés azt látszik megerősíteni, hogy egyre erőteljesebb a támadás a demokrácia és a pluralizmus ellen. De sokat ígérő az, ami Hong Kongban és Minszkben történik. Mert lehet, hogy az autoriter politikusok föld alá kényszeríthetik a demokratikus mozgalmakat, ám azok attól még nem szűnnek meg. És nem csupán a kifejezett zsarnokok vannak bajban, lásd a bulgáriai tüntetéseket a korrupció ellen. Vagy Bejrútot, ahol egy éven belül már a 2. kormány bukik meg. A nép ereje olyasmi, amivel minden politikusnak számolnia kell. A koronavírus sem segített az önkényuraknak. Egyes demokráciák, Németország, Új-Zéland kiemelkedően jól teljesítettek a járvány elleni harcban. Felsültek az erős emberek: Bolsonaro, Trump és Lukasenko, akik próbálták eltagadni a bajt. A megmozdulások mindenütt azt tanúsítják, hogy az emberek ösztönösen kiállnak a tehetetlen, korrupt vagy elnyomó hatalom ellen. A nyugati országok azon dilemmáznak, hogy mennyire avatkozhatnak be a demokratikus erők oldalán, ha közben emiatt viszály keletkezhet Oroszországgal és Kínával, mondjuk Belorusszia és Hong Kong miatt. A szóbeli támogatás mellett azonban alapvető, hogy jó példát mutassanak. Ebből a szempontból vizsga lesz a novemberi amerikai választás. Ha Trump olyan taktikát alkalmaz, ami már a tekintélyelvűséggel határos, az nemigen jóvátehető károkat okoz a globális demokráciának.
FT A kommentár úgy ítéli meg, hogy a világ előbb-utóbb megválik az olyan populistáktól, mint Trump vagy a brazil államfő, mert őket csak a szereplés érdekli, és nem akarják irányítani országukat, viszont nagyon is sikeresek lehetnek az Orbán-féle rendszerek, amelyek igenis teljesíteni igyekeznek. A szerző, Martin Wolf szerint az agresszív, jobboldali, nemzeti populizmus jelenleg igen sikeres, de az USÁ-ban, Brazíliában, Indiában és Nagy-Britanniában várhatóan visszaszorul, mert rosszul kezelték a fertőzést. Miközben olyan, diktatórikus rendszerek, mint Vietnam és Kína sokkal eredményesebbek voltak, de ugyanez áll Magyarországra is. Az amerikai elnök és a többiek azonban nem is értik, mire való a kormányzás. Ám ha ők le is tűnnek a színről, akkor sem okvetlenül jön egy demokratikusabb vezetés. Merthogy lehet hatékony egy diktátor is, tehát olyan autokrata, aki gondoskodni kíván az emberekről. Erre példa a Nemzeti Együttműködés rendszere és kisebb mértékben Lengyelország is.  
ORF Az osztrák légi társaság elbocsátotta egyik stewardessét, mert az a szélsőjobbos FPÖ bukott elnökének támogatójaként azt kiabálta egy tüntetésen, hogy „Le Kurz kancellárral!’, „Le Sorossal!” és „Le Rotschilddal!”. A 24 éves légi utaskísérőt Strache új pártja jelölte a bécsi tartományi választásokra. ám a vállalat szerint amit tett, az megbocsáthatatlan, mivel antiszemita kijelentéseket hangoztatott. A világhálón terjedő felvétel láttán nyilvánvalóan kollégák tiltakoztak és utasok is lázongtak. A „Team Strache” főtitkára szerint azonban a fiatal nőt azért rakták ki, mert a párt tagja, ám ezt a vállalat cáfolja. Höbart azonban hozzáfűzte: szó sincs zsidóellenességről, hiszen azt a pártvezér mindig is elutasította. Ellenben bárkinek joga van bírálnia Soros Györgyöt. Nem beszélve arról, hogy szólásszabadság van, és nem lehet megtiltani a politikai szerepvállalást sem.

Átlépte a 21 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.15. 07:17
Brazíliában 3 226 443 fertőzöttről, 105 490 halálos áldozatról és 2 616 981 gyógyultról tudni.
Fotó: SILVIO AVILA / AFP
Már 21 159 730 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 764 683, a gyógyultaké pedig 13 276 831 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli összesítése szerint.
Egy nappal korábban még 20 840 381 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 754 566, a gyógyultaké pedig 12 936 478 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 5 313 055 fertőzött volt eddig, 168 446-an haltak meg és 1 796 326-an gyógyultak meg. Brazíliában 3 226 443 fertőzöttről, 105 490 halálos áldozatról és 2 616 981 gyógyultról tudni. Indiában 2 461 190 fertőzöttet, 48 040 halálos áldozatot és 1 751 555 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 910 778-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 15 467-re, a gyógyultaké pedig 721 473-ra emelkedett. A Dél-afrikai Köztársaságban 579 140 fertőzöttről, 11 556 halottról és 461 734 gyógyultról tudnak a hatóságok. Mexikóban 511 369 embert fertőzött meg a koronavírus, 55 908-an haltak meg, a gyógyultak száma pedig 410 479. Spanyolországban 342 813 fertőzöttet, 28 617 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 315 621, és 46 791 ember halt meg a betegségben. Olaszországban a fertőzöttek száma 252 809, a halálos áldozatoké 35 234, és 203 326-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 246 861 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5934, a gyógyultaké 228 980. Franciaországban 249 655 fertőzöttről, 30 410 halálos áldozatról és 83 993 gyógyultról tudni. Németországban 223 791 a fertőzöttek száma, 9230 a halottaké, 200 440-en meggyógyultak. Kanadában 123 605 fertőzöttet, 9068 halálos áldozatot és 109 657 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 89 214 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4701 halálos áldozatot és 82 956 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.