Előfizetés

A sztárok már Rákospalotán vannak

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.08.12. 20:15

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Csillagösvény, Oscar-tabló, nagy ígéretek és bizakodó szakmai álláspontok az Origó filmstúdió tizedik születésnapján.
A filmipar stratégiai kérdés Magyarországon – jelentette ki Káel Csaba a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán a rákospalotai, immár tizedik születésnapját ünneplő Origo stúdióban. Hangsúlyozva: tavaly mintegy 164 milliárd forint volt a regisztrált költés hazánkban mozgóképes munkák kapcsán, ez mintegy 45 milliárddal több, mint 2018-ban volt. Igaz, idén, a COVID-19 koronavírus miatt biztosan gyenge évet fog zárni a magyar filmipar. A stúdió-komplexumban tartott ünneplés azonban épp amiatt történt, hogy bejelentsék: hazánkban újraindult a filmes élet és immár három nemzetközi produkció is dolgozik az Origóban. Káel büszkén jelentette ki: Magyarországon soha nem is állt le a filmes élet. Ez ebben a formájában tényleg igaz, hiszen se a kormány, se az operatív törzs nem tiltotta be a filmezést, a stábok önként függesztették fel a tevékenységüket. – 2020. március 13-át sosem felejtem el, ez volt a nap, amikor a világ filmipara leállt – mondta Howard Ellis, a Mid-Atlantic Films producere, aki számos nemzetközi produkció munkáját segíti itthon. Ő volt az a szakember, aki Káel szerint javasolta, hogy két amerikai szaklapban, a Variety-ben és a Hollywood Reporterben támogatott cikk formájában üzenjék meg az álomgyárnak: Magyarország nem veszélyes és a stábok munkára készen állnak. Tóth Mihály, az Origo kommunikációs és marketing vezetője szerint olyan védelemmel van ellátva az intézmény, kezdve a szigorú beléptető rendszerrel, mely szerint, úgy véli jelen pillanatban ez a stúdió a legbiztonságosabb hely ma az országban. Mindenesetre az üzenet átment, hiszen a Denis Villeneuve rendezte Dűne pótforgatási munkálatai már folynak, miképpen több másik stáb is dolgozik vagy érkezik a jövőben, melyeket a már említett Goodman vagy Kemény Ildikó, a Pioneer! Pictures Productions gondoz. Éppen ezért fontos, hogy a kormány támogassa a stúdiófejlesztéseket, hogy erre jövőre mekkora összeg lesz elérhető, babonából nem árulta el. Mindazonáltal, ahogy Káel Csaba fogalmazott, példátlan, ahogy az állam és a magántőke együttműködik filmpari bérmunkák terén. Az állami szerepvállalásnál a visszatérítendő harminc százalékos adóvisszatérítésre gondolt. Arra az újságírói kérdésre, hogy a külföldi stábok támogatása mellett mennyi jut a nemzeti produkciók támogatására, a kormánybiztos elmondta, hogy filmre maradt az évi 10 milliárd forint, ezt egészítik ki az egyéb mozgóképes műfajok, mint tévés, kisfilmes vagy dokumentarista művek, melyekre további 7 milliárd jut. Igaz, ez sajnos idén nem lesz látható a vírus miatti korlátozások miatt. Az, hogy a nemzetközi filmipar mikor tér teljesen magához, nem tudni, Kemény és Ellis szerint a nagyobb költségvetésű produkciók is sokkal szigorúbb és takarékosabb feltételek mellett dolgoznak. A régi nagyok iránti tisztelgés jegyében az Origo Stúdió a főépületében két múzeum jellegű tárlatszobát rendezett be Zukor Adolf – a Ricsén született, később a Paramount stúdió alapítójaként lett ismert producer – és Andy Vajna korábbi kormánybiztos tiszteletére. Sőt, mindemellett elkészült a Csillagösvény hazai változata, illetve az Oscar-díjasok fala, mely mindenkit felsorol – ötvenegy művészt – aki valamilyen szinten magyarnak mondható és bearanyozódott az évek során. – Óriások vállára támaszkodhatunk – jegyezte meg az ünnepélyen jelen lévő Deák Kristóf rendező, aki  a negyvennyolcadik helyet foglalja el a listán (a Mindenki című kisjátékfilmje lett Oscar-elismert mű), és éppen első egész estés mozifilmjét forgatja, mely egy klasszikus bosszútörténet lesz: egy unoka áll bosszút azokon, akik átverték a nagyapját. 

Vidnyánszkynak nem elég az SZFE, Kaposváron is felügyeli a művészeti képzést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.12. 14:52

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egy kézben összpontosul a hazai magas szintű színészképzés, aki pedig diplomát nem adó intézményben tanulna, később nem sokat kereshet.
Bár sem az intézmény, sem Vidnyánszky Attila nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot, az Átlátszó felületén benyújtott közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy Vidnyánszky annak ellenére is pozícióban marad Kaposváron, hogy közben az a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) alapítványának kuratóriumi elnöke is lett – írta szerdán a 444.hu. A hírportál összefoglalása szerint az átlátszós adatigénylés eredetileg arra vonatkozott, hogy mennyi díjazást kap Vidnyánszky Attila kaposvári rektorhelyettesként, de az egyetem válasza szerint augusztus 1-én, vagyis az SZFE-s bejelentés utáni naptól új pozíciót kap, a művészeti karért felelős rektori megbízott lesz. 
„A Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karán folyó művészeti képzés magas színvonalú biztosításáért felelős rektori megbízott, aki megbízatását díjazás nélkül látja el”

– közölték.

A rektori megbízás pontos szövege szerint az agráregyetemi centrum célja: 
„a művészeti képzés megtartása és a művészeti oktatás megerősítése”.

Mint ismert, más agrárképzésekkel együtt a Kaposvári Egyetem is betagozódik a szintén alapítványi tulajdonba kerülő Szent István Egyetembe.  A Népszava a napokban emlékeztetett arra, hogy a karrierjét Beregszászon kezdő Vidnyánszky Attila vezette Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Színház 2018-ban megállapodást írt alá a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával arról, hogy lesz magyar nyelvű színészképzés náluk. A határon túl Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Újvidéken és Pozsonyban is várják a magyar nyelvű színészhallgatókat, de Vidnyánszky alá tartozó két egyetemi színészképzés mellett Magyarországon csak tanodák és OKJ-s tanfolyamok vannak. Akinek azonban nincs diplomája, az nem csak a magas szintű oktatásról kényszerül lemondani, de a törvény szerint színészként kevesebbet is keres.

Az idei év lényegében kötéltánc

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.08.12. 11:30

Fotó: Shutterstock
A nagy hagyománnyal rendelkező Új Forrás és az Apokrif szépirodalmi folyóiratok megjelenése is veszélybe került, mivel nyomtatott megjelenésüket nem támogatta az NKA ez évre szóló pályázatán, amelynek eredményeit túl az év felén közölték.
A tavalyi évhez hasonlóan ez évben is meglehetősen későn, április 17-én írta ki a folyóiratok támogatására vonatkozó pályázatát a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Szépirodalmi Kollégiuma, amelynek eredményeit júliusban tették közzé. A kollégium tavaly 129,5, ebben az évben 234 millió forintot oszt szét a nyomtatott folyóiratok között, 50 milliót szán az internetes sajtótermékekre. A hazai kultúrafinanszírozás legmeghatározóbb intézményének működését 2016-ban alakították át, és szabták át egyúttal a pályázatokat meghirdető, elbíráló szakkollégiumi rendszert is. Visszavágták a folyóiratok addigi évi 7-800 millió forint közötti támogatását 350 millió forintra, és ezzel több folyóiratot – támogatás hiányában – megszüntetésre ítéltek. Az idei évben az Új Forrás és az Apokrif folyóiratok is veszélybe kerültek azáltal, hogy a kollégium nyomtatott megjelenésükre nem, csupán az online kiadásra szánt összegeket. „Méltánytalan módon az 51. évét betöltő, tradicionális nyomtatott folyóirat, az Új Forrás nem kapott támogatást ez évi megjelenésére. (A 6. szám megjelentetése után…) Nem tudjuk, nem értjük, miért. Úgy gondoljuk (alulírott 51 személy, szerző és szerkesztő), hogy a lap szellemi és technikai színvonalban nem marad el a többi, méltányosan támogatott lap mögött. A kis formátum, az évi tízszeri megjelenés az eddigi lehetőségeink és a praktikum (zsebben elfér) összehangolásának következményei. A vidékiség, a szabad szellem és a függetlenség eddig előnyünkre szolgált. Mindez most megváltozott, 0 Ft támogatást kaptunk az NKA-tól.” Áll az Új Forrás folyóirat közleményében, amelyben segítséget és méltányosságot is kérnek.
– Az idei év lényegében kötéltánc. Háromnegyed éve csak nyomdát és tördelőt fizetünk, szerzőket, szerkesztőket nem, abban a reményben, hogy jön az NKA támogatás, és visszamenőleg ki tudjuk őket fizetni. Az idén hat szám jelent meg, és hamarosan a hetedik is, ám támogatás nem érkezett. Vannak viszont kötelezettségek: mivel az év eleji szerződésekben biztosítani kellett a megjelenést a terjesztők – ez száznyolcvan példányt jelent havonta – és a Könyvtárellátó felé – ez háromszáz példányt jelent –, akárhogy is, de ki kell adni az idei számokat. A változás főként a jövő évet érinti – mondta lapunknak Jász Attila főszerkesztő. Beszámolt róla, ez év elején Tatabánya önkormányzata nyújtott nekik rendkívüli pénzügyi segítséget, mivel úgy tűnt, a (meg nem érkezett) támogatásig sem tudnak megjelenni. Az online felületre kaptak ugyan kétmillió forint NKA támogatást, ez viszont nem oldja meg a nyomtatott megjelenést, az összeg nem átcsoportosítható. A kérdésre, lát-e törekvést amögött, hogy inkább az online-t támogatták, megjegyezte, rendszeresen felmerül, hogy túl sok a folyóirat Magyarországon, ami részben igaz, de ezt főként azok mondják, akik nem olvastak vagy csináltak még folyóiratot. – Ez inkább különleges tényező, amivel egyediek vagyunk Európán belül, így volt száz éve is: az irodalom a folyóirat-kultúrán alapul. Ráadásul az online megjelenés nagyon más. Ez nem értékítélet: olyan, mint az alma és a körte, más típusú a kettő, de nem helyettesíthető egyik sem. Más egy nyomtatott folyóiratban olvasni egy negyvenoldalas tanulmányt, mint monitoron; megvannak a bevált formák, néhány oldalas szövegnél hosszabbat nem érdemes felrakni az internetre – részletezte. Azt tervezik, ha nyomtatásban nem tudnák kiadni a lapot, félmegoldásként a honlapon közlik majd. De még nem adták fel a reményt: egyedi pályázati úton is fordultak támogatásért az NKA-hoz, illetve tárgyalnak a helyi önkormányzatokkal, noha a vírushelyzet is befolyásolja a jövőt. A főszerkesztő a kérdésre, fogadnak-e anyagi támogatásokat, elmondta, az olvasók azzal segíthetnek, ha előfizetnek a lapra, akár több példányban, és a szerzők részéről komoly támogatást jelent, ha odaadják jó kézirataikat, de nem várnak érte honoráriumot. Közleményben fordult az olvasókhoz az Apokrif szerkesztősége is, amely 2013 óta folyamatosan részesült támogatásban: „Idén az NKA azonban, míg az Apokrif Online megjelentetését első ízben támogatta, ezzel párhuzamosan nem ítélt meg támogatást folyóiratunk nyomtatott változatának, veszélybe sodorva lapunk fennmaradását. Szerkesztőségünk célja, hogy idei évfolyamunkból hátralevő két lapszámunk ennek ellenére is a tervezett módon megjelenhessen. Ez a törekvés bizonyosan áldozatokkal jár majd. Bízunk benne, hogy a koronavírus miatt már eleve nem látott kihívásokat tartogató évben fokozottan is számíthatunk szerzőink, munkatársaink és kiváltképp olvasóink irántunk való hűségére és szolidaritására.”
– Azt reméljük, hogy meg tudjuk jelentetni az idei évre tervezett két számot: ha tudunk, ebben támaszkodunk majd az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának támogatására. Pontosan még nem tudunk tervezni, de az olvasóktól nem kérnénk felajánlást, szeretnénk ezt más módon megoldani. Az biztos, hogy a hátralévő lapszámok fekete-fehér képanyaggal jelennek meg, ezzel a nyomdaköltségen spórolunk, illetve ami a legszomorúbb, a most is nagyon alacsony szerzői honoráriumokat idén várhatóan nem tudjuk odaadni – nyilatkozta lapunknak Nyerges Gábor Ádám főszerkesztő. Mint elmondta, az elmúlt években 800.000-1 millió forintos támogatásokból tartották fent a lapot, ez azonban eddig is azzal járt, hogy a legalacsonyabb példányszámban jelentek meg, és a honorárium keretük kicsi volt. – A többség elhivatottságból, szociális érzékenységből dolgozik itt, mindenki a polgári állása mellett, mondhatni luxushobbiként csinálja ezt. Borúlátó, vagy úgy is mondhatnám realista a szerkesztőség, és a minimális túlélési koncepcióval számol, de amint van lehetőség, megnézzük, milyen progressziót lehet megvalósítani – részletezte Nyerges Gábor Ádám. Megjegyezte, előrelépésnek tűnhet ugyan, hogy az Apokrif Online kapott 700.000 forint támogatást, a nyomtatott lap forráselvonásával ez mégis olyan, mintha egyet előre, hármat hátra lépnének.

Csökkenések, növekedések

Az Alföld és a Tiszatáj a korábbi évek támogatásaihoz képest növekvő, 20-20 millió forint támogatásban részesült, míg a Jelenkor és a 2000 közel 4 millió forinttal kevesebbet, 12, illetve 5 millió forintot kapott nyomtatott megjelenésére. Az idei évben leginkább támogatott lapok sorában szerepel a korábbiakhoz viszonyítva 4-5 millióval több, 18 millió forint támogatásban részesülő Hitel, valamint a Kortárs és a Magyar Napló, amelyek 20-20 millió forintot nyertek el a pályázaton.