Előfizetés

8,2 tonna hulladékot gyűjtöttek a PET Kupán

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.10. 17:24

Fotó: Facebook/PET Kupa
12 pethajóval tisztították meg a Záhony és Tokaj közötti folyószakaszt.
Összesen 8,2 tonna, majdnem felerészben újrahasznosítható hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei, már nyolcadik alkalommal megrendezett PET Kupán. A közösségi folyótakarítás a vírushelyzetre tekintettel korlátozott létszámban és rendkívüli óvintézkedések bevezetése mellett valósult meg.
A Természetfilm.hu Egyesület közleménye szerint az összegyűjtött anyagokat fajtánként átválogatva többféle termék gyártásában is hasznosítani lehet. Külön dolgozzák föl a fém és üveg hulladékot, a műanyag palackokat, a kupakokat, valamint a polipropilénből készített csomagolóanyagokat, amelyből később hajótestek, hajódeszkák készülhetnek.
A rendezvény minden évben 70-80 kilométeres folyószakaszt mentesít a hulladékoktól. A Záhony és Rakamaz közötti, csaknem 80 kilométeres részt utoljára 3 éve tisztították meg. Újraszennyeződéstől ugyanakkor már nem kell tartani, mert a Felső-Tisza-Vidéki hulladékmentesítő géplánc megakadályozza az ártéri lerakódást – írták.
A Felső-Tiszai verseny a PET Kupa összes rendezvénye közül a leghosszabb. A több mint egyhetes rendezvény a vállalati és baráti csapatok, önkéntesek saját kezűleg építik a PET-hajóikat, nomád  körülmények és sok szúnyog között tisztították a Tiszát. A kalandot a nemes környezetvédelmi cél, a játékos, ismeretterjesztő vízi- és szárazföldi programok tették felejthetetlenné.
A VIII. PET Kupa augusztus 1-én az újrahasznosított anyagokból készülő hajók megépítésével kezdődött Tuzséron, a mezőny augusztus 3-án 11 órakor a Záhonyi híd mellől, a Lebegő Kikötőről rajtolt. A napi 10-20 folyamkilométeres vízi távok megtétele után más-más helyszíneken kötött ki a flotta. A szárazföldi programok során a Tisza kulturális kincseiről, természetrajzáról és a hulladék újrahasznosításáról tartottak előadásokat, ismeretterjesztő és szórakoztató vetélkedőket. Az augusztus 5-i pihenőnapon Cigándra és a Bodrogközbe kirándult a csapat. Az eredményhirdetés és zárókoncert szombat este volt a rakamazi Tisza Camping és Kalandparkban – derült ki a PET Kupa honlapján található előzetesből.

Tűzvészsorozat pusztít Kis-Amazóniában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.10. 12:58

Fotó: MARCELO MANERA / AFP
Év eleje óta 11 ezer tűz ütött ki Argentína legjelentősebb vizes élőhelyén, a példátlan katasztrófa már az élővilág sokszínűségét fenyegeti.
Napról napra egyre több állat veszíti el élőhelyét a 14 ezer négyzetkilométeres régióban, ahol az év eleje óta 11 ezer tűzvész tombolt az Antonio Scasso természettudományi múzeum adatai szerint. A műholdfelvételek tanúsága szerint eddig 530 négyzetkilométernyi mocsaras vidék vált a lángok martalékává, a tüzek a delta élővilágának sokféleségét fenyegetik. 
A Rosariói Egyetem és a Santa Fé-i Littoral Egyetem kutatói szerint a tűzvésznek azonnali és hosszú távú kihatása is van a lápvidéken előforduló 700 állat- és növényfajra. „Állatok pusztulnak el, sok faj elveszíti természetes élőhelyét, a talaj elszegényedik. A víz és a levegő elszennyeződik, a klímaváltozás felgyorsul” – mondta Graciela Klekailo, a Rosariói Egyetem kutatója.
Juan Cabandie környezetvédelmi miniszter a marhatenyésztőket hibáztatja, akik szerinte szándékosan pusztítják a bozótost, hogy legelőt nyerjenek csordáik számára. A miniszter jogi eljárást is indított az állattenyésztők ellen, akik viszont a hatóságokat vádolják tétlenséggel, és azt állítják, hogy a tüzek nekik is kárt okoznak.
Jorge Postma, a Rosariói Egyetem szakértője a rendkívüli aszályt okolja a drámai helyzetért. Mint elmondta, a Paraná a szokásosnál sokkal kevesebb vizet szállít, a rosariói kikötőben jelenleg mindössze 80 centiméteres a vízállás, holott máskor ebben az évszakban 3-4 méteres vízszintet szoktak mérni.
Széljárástól függően a mocsártüzek füstfelhővel borítanak be olyan közeli városokat, mint Rosario, San Lorenzo vagy Villa Constitución. A füst légzési nehézséget okoz sokaknál, ami különösen veszélyes a koronavírus-járvány idején. A levegő szennyezettsége Rosarióban júniusban ötszörösen haladta meg az egészségügyi határértéket az ottani egyetem mérései szerint.
A torkolatvidéket főleg marhatenyésztésre használják, de a térség vonzza a vadorzókat, a halászokat és az ingatlanspekulánsokat is. Az El a kezekkel a Paranától! nevű zöldszervezet ezért a lápvidék védetté nyilvánításáért küzd. Az erről szóló törvénytervezetet már kétszer is a parlament elé terjesztették, de az egyszer sem kapott többséget. „Pedig ez a legjelentősebb vizes élőhely Argentínában, Kis-Amazóniának is nevezzük” – idézi az AFP Laura Pol környezetvédőt.

Darabokra tört Kanada utolsó sarkvidéki selfjege

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.10. 10:01

Fotó: Derek Mueller / ECCC Canadian Ice Service
Szétesésével, amely egyértelműen a klímaváltozás következménye, a négyezer éves Milne elvesztette területének 43 százalékát.
A forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-án vagy 31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra – vette észre Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat (CIS) jégelemzője. A nagyobbik jéghegy csaknem akkora, mint Manhattan: 55 négyzetkilométeres, 11,5 kilométer hosszú. Vastagsága 70-80 méter vastag. A kutató szerint 
ez egy igen nagy jégtömb, amelynek semmi nem állhatja útját, ha sodródni kezd.

A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.
A térség hőmérséklete május és augusztus eleje között 5 Celsius-fokkal haladta meg az 1980-2010-es évek átlagát – közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része.
Copland szerint a Milne-jégtábla összeomlása egyértelműen a klímaváltozás következménye. A selfjegek egyszerre olvadnak a melegebb felszíni levegőtől és a melegebb tengervíztől – tette hozzá. A kutató szerint a Milne-jégmező nagyon különleges, bámulatosan szép hely volt.
A selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek. A Nunavut autonóm területen fekvő Ellesmere-sziget északi partvidékét valaha egybefüggő selfjég borította, az elmúlt évtizedekben azonban részekre bomlott az „ember okozta” globális felmelegedés hatására – mondta Adrienne White.
Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt. Luke Copland szerint már nemigen vannak selfjegek az Északi-sarkvidéken, Grönland északi részétől Oroszország sarkkörön túli területeiig a nagy többség odalett. „Talán a védett fjordokban van még néhány” – mondta.