Előfizetés

Lecsapott a vihar az USA-ban: két és félmilliónyian maradtak áram nélkül, repülőjáratokat töröltek

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 07:51

Fotó: Michael Candelori / AFP / NurPhoto
Az Atlanti-óceán felkorbácsolt hullámai sok települést elárasztottak.
Több mint két és félmilliónyian maradtak áramszolgáltatás nélkül az Egyesült Államok keleti partján trópusi vihar miatt – jelentette az amerikai országos hurrikánközpont (NHC) kedden este. Az Ézsaiás nevű vihar özönvízszerű esőzéssel, tornádókkal és csaknem hurrikán erejű széllökésekkel pusztít. Kedden este Delaware, New Jersey, New York és Connecticut államokban szakított le villanyvezetékeket és háztetőket. Delaware-ben és New Jerseyben tornádókat észleltek. Korábban Dél- és Észak-Karolinában, valamint Virginiában a trópusi vihar szintén tornádókkal pusztított. Phil Murphy, New Jersey kormányzója, aki előző nap rendkívüli állapotot hirdetett ki az állam egész területére, kedden este a Twitteren úgy fogalmazott: napokba telhet, mire helyre tudják állítani az áramszolgáltatást. Az állam partjai mentén sehol sincs áram, az Atlanti-óceán felkorbácsolt hullámai sok települést elárasztottak.
Andrew Cuomo, New York állam kormányzója közleményben jelentette be, hogy az állam egyes vidékein 150-200 milliméternyi csapadékra lehet számítani, ezért csónakokkal ellátott mentőcsapatokat helyeztek készültségbe. New York városban és több, az óceán partján fekvő településen homokzsákokat és palackozott vizet osztottak. New Yorkban lezártak több, nagy forgalmú hida, leálltak a kompok és átmeneti időre a város két légikikötője sem üzemel. A Kennedy repülőtéren legalább 55, a La Guardián mintegy 78 járatot töröltek. A trópusi viharnak kedd estig négy halálos áldozata volt: mindannyian kidőlt fák alá szorulva lelték halálukat.

Szabad szemmel: politikai zagyvaság lett az eredmény Brüsszelben

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.08.05. 07:42

Nemzetközi sajtószemle, 2020. augusztus 5.
Politico A független magyar média halála az EU gyengeségére világít rá, mert az unióban nincs meg a politikai akarat, no meg az eszközök is hiányoznak, hogy hatékonyan fellépjen a tagországokban a sajtó sokszínűségéért. Így nem sok kilátásra van arra, hogy sikerre vezessen az, amit a magyar ellenzék javasol, hogy ti. a versenyjog alapján állítsák helyre az eltorzult viszonyokat a magyar médiapiacon. Ezt Vera Jourová, a Bizottság alelnöke be is vallotta. Arról nem beszélve, hogy Brüsszel nem szívesen üti bele az orrát az ilyen dolgokba. Úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket át kell engedni a tagállamoknak. Az összeállítás közbevetőleg megjegyzi, hogy az állam- és kormányfők pár hete Brüsszelben megpróbálták összekötni az uniós szubvenciókat és jogállami feltételeket, de az eredmény politikai zagyvaság lett. A KESMA persze valóban uralja a magyar sajtót, ám az uniós versenyjogi szabályozás nemigen tud mit tenni akkor, ha politikai megfontolások állnak az orgánumok ilyen fokú összevonása mögött. Egy brüsszeli szóvivő szerint a tagoknak kell érvényt szerezniük a médiapluralizmusnak. Csakhogy Magyarországon éppen az állami hirdetések igen lényegesen befolyásolták az erőviszonyokat. Az unió már több éve képtelen bármit is mondani a központi szubvenciók miatt benyújtott magyar panaszok ügyében, és ez csak gerjeszti a kormányellenes oldal zavarodottságát. Jávor Benedek, aki az Európai Parlament képviselője volt az előző ciklusban, és aki ott van mindkét beadvány mögött, úgy véli, hogy az EU pont azért nem képes lezárni egyik eljárást sem, mert érzékeli, hogy itt bizony probléma van. Ám ahhoz már nincs mersze, hogy szemtől szembe vállalja a viszályt.
Süddeutsche Zeitung Nyomás alá helyezi Magyarországot és Lengyelországot, hogy a francia kormány a jogállamisághoz kívánja kötni az uniós alapok kifizetését. Mint emlékezetes, pár napja Clément Beaune, az új francia Európa-miniszter a Financial Times-ban követelt ez ügyben szabályokat, illetve szankciókat. Úgyhogy a vita a nyári szabadságolások alatt is megy keményen tovább, noha az állam- és kormányfők legutóbb eléggé homályos megfogalmazást hagytak jóvá. De hogy végül is milyenek lesznek a jogállami kritériumok, az függ attól, mire jut a Bizottság ősszel az EP-vel folytatandó egyeztetéseken, illetve emellett nyomást kell gyakorolni az olyan, egyre tekintélyelvűbb kormányokra, mint a magyar és a lengyel. Párizs pontosan ezt csinálja. Az említett új miniszter nem akárki: Emmanuel Macron szoros bizalmasa, aki a legutóbbi csúcsot az elnök tanácsadójaként ülte végig, mielőtt elfoglalta új posztját. A franciák főleg a hollandokat és a skandinávokat tekintik szövetségesnek. Beaune vissza akarja tartani az anyagi támogatásokat, ha valamely ország megszegi a demokratikus normákat. Mert mint mondta, ha kétség merül fel a polgárokban, hogy az EU nem védi meg a saját értékeit, akkor az emberek elveszthetik az unióba vetett hitüket. Az illetékes német külügyi államminiszter szintén a jogállamiság védelmét tartja a soros német elnökség egyik legfőbb céljának. Hogy következményei vannak a határon túl is, ha egy kormány aláássa a demokratikus játékszabályokat, az kiderült pár napja Amszterdamban, ahol az egyik kerületi bíróság megtagadta egy feltételezett drogkereskedő kiadását Lengyelországnak, mondván, hogy ott kétséges az igazságszolgáltatás autonómiája. Úgyhogy Hollandia most az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást: végre szabad-e még hajtani a többi tagállamban a lengyelek által kiállított nemzetközi letartóztatási parancsokat. Ursula von der Leyen szemére vetik, hogy túl gyáván reagál Budapest és Varsó lépéseire. Ám a Bizottság a múlt hónap végén megmutatta, hogy nem teljesen tehetetlen: megtagadta a testvérvárosi támogatást hat lengyel településtől, miután azok LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. 5 és 25 ezer euró közti összegekről volt szó, de Brüsszel hangsúlyozta, hogy a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellentétes az EU értékeivel, illetve az alapjogokkal. Sokan remélik Európában, hogy további tettek következnek a nyári szünet után.
Washington Post A koronavírus következményei hosszabb távon lerombolhatják a demokráciát – írja a Michigani Állami Egyetem két politológia tanársegédje. A vendégkommentárban Cristina Bodea és Christian Houle ott látja a fő gondot, hogy a fokozódó gazdasági egyenlőtlenségek folytán meggyengülhet a jogállam támogatottsága. A magyar, az izraeli, az indiai, a fülöp-szigeteki és a brazil vezetés egyébként is arra használta ki a járványt, hogy központosítsa hatalmát és korlátozza a szabadságjogokat. Ha pedig ezt megfejeli, hogy egyre nagyobb rétegek szegényednek el, az növelheti a tekintélyelvű rendszerek elfogadottságát. Márpedig úgy néz ki, hogy a fertőzés nyomán jelentkező gazdasági válság miatt még tovább nyílik az olló a legtehetősebbek, illetve a súlyos helyzetben lévők között. Utóbbiak munkája ugyanis többnyire olyan, hogy nem lehet otthonról végezni és ők különben sincsenek alkupozícióban. Azon kívül nem számíthatnak hatékony állami segítségre, szemben a nagy cégekkel és bankokkal. Ugyanakkor a felmérések azt igazolják, hogy az anyagi viszonyok éles eltérése, valamint egyes rétegek elsüllyedése gyakran összefüggésben van a demokrácia visszaszorulásával, illetve bukásával. Utóbbira példa a populista Orbán, illetve a lengyel elnök, akik elitellenes retorikát nyomatnak. Az ilyen vezetők közvetlenül függnek a néptől, hogy megszerezzék, majd megerősítsék a hatalmat, utóbbi a játékszabályok módosításával történik. Ha azután gyengülnek a demokrácia állásai, az arra ösztökélheti a szavazókat, hogy olyan jelölteket válasszanak, akik nem igazán pártolják a jogállamot. A gazdasági nehézségek ott is betehetnek a demokráciának, hogy táplálják a politikai bizonytalanságot. A nagy tüntetések tekintélyelvű válaszokat eredményezhetnek, lásd hogy Trump szövetségi erőket vezényelt ki több nagyvárosba is. Az elemzés azzal zárul, hogy foglalkozni kell az egyenlőtlenségek enyhítésével, pl. úgy, hogy könnyíteni kell a hozzájutást az oktatáshoz, illetve a progresszív adóztatást kell érvényesíteni, már ha meg akarjuk őrizni a demokráciát.

Már nyolc miniszter lett koronavírusos Brazíliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 07:28
Jair Bolsonaro és Jorge Oliveira
Fotó: Mateus Bonomi / AFP / AGIF
Braga Netto kabinetfőnök és Jorge Oliveira elnöki titkár is megfertőződött.
A világ országainak kormányai közül Brazíliáé a legfertőzöttebb: már nyolc miniszter lett bizonyítottan koronavírusos. A kormány kedden közölte, hogy megfertőződött Jorge Oliveira elnöki titkár is. A kormány tagjai úgy tűnik stafétaként adják át egymásnak immár naponta a kórokozót: hétfőn közölték a hetedik esetet, nevezetesen, hogy Braga Netto kabinetfőnök szintén megfertőződött koronavírussal. Maga az államfő, Jair Bolsonaro is elkapta a kórt szűk egy hónapja. Az elnöki palotában töltött karanténból csak július 25-én tért vissza. Később kiderült, hogy felesége, Michelle Bolsonaro is fertőzött. Bolsonaro egyébként hónapokig félvállról vette a járványt, „egy kis influenzának” nevezte a betegséget. Az Egyesült Államokat követően Brazíliában tombol leginkább a járvány. Latin-Amerika legnagyobb országában eddig már több mint 2,8 millióan fertőződtek meg és csaknem 95 ezren hunytak el a kórban.