Meghalt Alan Parker filmrendező

Publikálás dátuma
2020.07.31. 19:23

Fotó: CARL COURT / AFP
Hetvenhat éves korában meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Evita, a Fame vagy a Bugsy Malone - adta hírül a BBC News honlapja.
Alan Parker a Brit Filmtanács elnöke és a brit rendezők céhének alapító tagja volt. Hosszas betegség után pénteken hunyt el - közölte családja. Alan Parker 1944-ben született, szövegíróként kezdte pályáját egy reklámcégnél, de hamarosan már reklámok forgatókönyvét írta és rendezőként is bemutatkozott. 1974-ben a BBC számára forgatott The Evacuees hozta meg számára a hírnevet, amelyért megkapta a brit filmakadémia legjobb rendezőnek járó díját. Később az akadémia még hatszor tüntette ki ezzel az elismerésével.
Az amerikai filmakadémia kétszer jelölte őt a legjobb rendező kategóriában Oscar-díjra, egyik jelölését az 1996-ban bemutatott Evitáért kapta. Nemcsak musicaleket rendezett, hanem bohózatot és thrillert is. Híres filmjei között vannak még a Lángoló Mississippi, az Éjféli expressz, Pink Floyd: A fal, Promenád a gyönyörbe. Utolsó filmjét, a David Gale életét Kevin Spacey és Kate Winslet főszereplésével 2003-ban rendezte. II. Erzsébet uralkodó 1995-ben a Brit Birodalom Érdemrendje kitüntetést adományozta neki, 2002-ben lovaggá ütötte őt. 2018-ban Parker forgatókönyv-gyűjteményét és filmes feljegyzéseit a Brit Filmintézet archívumának adományozta.
Szerző
Témák
gyász

Egy félmondattal elismerte az innovációs tárca: Vidnyánszkyra bízták a Színművészeti Egyetemet

Publikálás dátuma
2020.07.31. 17:49

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az egyetemi modellváltásról szóló közleményükből derült ki, hogy kit választottak meg az egyetem kuratóriumi elnökének.
Hat egyetem vált működési modellt, vagyis kerül alapítvány vezetés alá augusztus elsejétől - jelentette be pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A közlemény elején fel is sorolják ezeket – vagyis az Állatorvostudományi Egyetemet, a Miskolci Egyetemet, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemez (MOME), a Neumann János Egyetemet és a Soproni Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet – az viszont csak az utolsó bekezdésből, mintegy mellékesen derül ki, hogy  hetedikként eldőlt Színművészeti Egyetem sorsa is.
A Színművészeti szeptemberben kerül alapítványi fenntartásba, az ITM pedig felsorolja az alapítvány tagságát – és vezetőjét:
a kuratóriumi elnök Vidnyánszy Attila rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója, egyetemi tanár lesz,

akit már korábban „megszólítottak”, hogy vegyen részt az alapítványi munkában. A kuratórium tagjai Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, és Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke, vezérigazgatója. „A korszerű, magas szintű képzés sokkal jobb esélyeket teremt a hallgatók számára arra, hogy neves külföldi szakemberektől tanulva az országhatárokon túl is sikeressé váljanak a filmiparban, színházi világban” – fejtegeti a modellváltás hátterét az ITM. Ezzel épp csak a Színművészeti Parlament előtt tüntető hallgatói, valamint a legnépszerűbb magyar írók, költők, színművészek nem értettek egyet, akik petícióban kérték a kormányt, engedje el az egyetemet. Az aláírók arra is emlékeztettek,  a modellváltást előzetes hatástanulmány nélkül, erőltetett tempóban vitte át a kormány,  a szakmai közösség akarata ellenére.
Szerző
Frissítve: 2020.07.31. 18:48

Beszántották a porosz labirintust

Publikálás dátuma
2020.07.31. 09:33

Fotó: Christoph Soeder / AFP / dpa Picture-Alliance
Felszámolták a Poroszország kulturális örökségével foglalkozó alapítványt. Arra azonban nincs garancia, hogy a lépés megoldja a berlini múzeumok gondjait.
„Ennyi volt, Poroszország” – írta nemrégiben a Die Zeit annak kapcsán, hogy jelenlegi formájában megszűnik a Porosz Kulturális Örökségvédelmi Alapítvány (SPK). A döntés nem okozott különösebb meglepetést: a szervezet túlságosan alulfinanszírozott volt ahhoz képest, mennyi német kulturális intézményt fogott össze. S ahogy egy túl nagyra nőtt szervezet esetében mondani szokták, már „nem felelt meg a mai kor követelményeinek”.
Az alapítvány évtizedeken keresztül Nyugat-Berlin kulturális ékköve volt, legfontosabb feladatának az egykori Poroszország kulturális kincsei feletti ellenőrzést tartották. 1961-től indult be az igazi munka, ekkortól kezdtek fontos kiállítási tárgyakat szállítani a berlini múzeumokba, több modernista épületet emeltek, ide költöztették a képtárat, az Új Nemzeti Galériát, illetve a Berlini Állami Könyvtárat. A két német állam egyesítése után még fontosabb lett az alapítvány szerepe, hiszen a kelet- és nyugat-németországi, a múzeumokban bemutatott, illetve egyéb kulturális javakat kellett egyesítenie.
Bő tíz éve még nemhogy nem gyülekeztek viharfelhők „Poroszország” egén, biztosnak látszott az alapítvány jövője. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen még úgy látszott: azon múzeumok helyzete igazán stabil, amelyek az SPK égisze alatt működnek. Az akkori kulturális államtitkár, Bernd Neumann meg is jegyezte, hogy az alapítvány felbecsülhetetlen értékű kincset őriz. Horst Köhler egykori köztársasági elnök pedig megjegyezte, az intézmény ékes példája annak, hogy Németország kultúrnemzet. Az SPK-t irányítani igazi rangnak számított, így érezte ezt az alapítvány elnöke 2007-ben kinevezett történész, Hermann Parzinger is, aki a berlini kulturális élet egyik legbefolyásosabb személyiségének számított.
Mi történt azóta? Ez azért is fontos kérdés, mert Németországban, ezen belül a német fővárosban valóban presztízsnek tartják a kulturális örökségek méltó kezelését, gondozását. Az SPK lassú halálát az okozta, hogy túlnőtt önmagán. Túlságosan átláthatatlanná vált, egyfajta kulturális labirintussá, amelyben múzeumok, könyvtárak, archívumok és egyéb intézmények sorakoztak fel. Az alapítványon belül ugyan csak öt intézmény működött, de ezek egy része szintén ernyőszervezet volt, így egy rendkívül bonyolult szerkezetű hálózat jött létre. Az alapítványt ért mind több bírálat miatt Monika Grütters kulturális államminiszter 2018-ban szakértői bizottságot kért fel arra, hogy dolgozzon ki tervet az SPK jövőjét illetően. A grémium arra jutott, hogy 2020-ban fel kell számolni azt, s helyette négy alapítványt kell létrehozni, saját menedzsmenttel. Ennek nyomán önállósulnak a berlini múzeumok (a legfontosabb berlini múzeumok közül öt a híres Múzeum-szigeten található), saját vezetése lesz az állami könyvtárnak, a titkosszolgálati archívumnak, és az Ibero-Amerikai Intézetnek, amely a világ egyik legfontosabb, a latin-amerikai térséggel foglalkozó kulturális bástyája.
Az alapítvány halálát az átláthatatlanság mellett a csekély érdeklődés okozta. A berlini múzeumokat tavaly összesen 4,2 millióan látogatták, mind Párizsban csak a Louvre-ot 9,6 millióan. Nehézséget jelentett az is, hogy igen lassan haladnak a Humboldt Múzeum és a Pergamon Múzeum felújítási munkálatai.
Az alapítvány feldarabolása nyomán a német kormány azt reméli, hogy az egyes, önállóvá váló kulturális intézmények jobban megállnak a lábukon. Arra azonban semmi garancia sincs, hogy ettől még többen váltanának jegyet a főváros kulturális intézményeibe.