Cégek tucatjai egy székhelyen

Publikálás dátuma
2020.07.31. 19:08

Fotó: Népszava
Az Opten félezer olyan cégtulajdonost talált, akik hajléktalanszállón laknak. Növelheti a céggel szembeni bizalmatlanságot, ha székhelyén sok másikkal osztozik.
Jelenleg közel 100 ezer olyan vállalkozás található Magyarországon, amely székhelyén legalább öt másik társasággal osztozik - állapítja meg az Opten. A legtöbb statisztikai mutató alapján ezeket érdemes az átlagosnál óvatosabban kezelni. Bár a jogi környezet engedi, sőt, szabályozza ezek működési kereteit, mégis van még hova fejlődni - közli a céginformációs szolgáltató. Sokszor természetes, ha egy adott címen több vállalkozás található. Ám az adatok számos figyelmeztető ellenpéldára is utalnak. Jelenleg több mint száz olyan hazai vállalkozást tartanak nyilván, amelynek székhelye egybeesik egy hajléktalanszálló címével. Ilyen szállásokon félezer cégtulajdonos lakik. Önmagában ez sem szabálytalan, mégis óvatosságra int. Korábban jellemző gyakorlatnak számított ugyanis, hogy cégeket nehéz helyzetű magánszemélyeknek játszottak át. Összességében látványos kapcsolat mutatható ki az adott címre bejegyzett vállalkozások száma és ezekhez köthető végrehajtások, vagy megszüntetési eljárások között. 32 ezer cég olyan címen működik, ahol egyszersmind több mint 100 vállalkozás található. Körükben a végrehajtás alá került cégek száma kétszeres, a felszámolás alá került cégek száma háromszoros, a kényszertörlés alá került cégek száma pedig ötszörös. Amíg 20 vagy annál kevesebb cég található egy címen, addig kevéssé nő meredeken a kedvezőtlen események aránya. Az ilyen eljárások magas száma, illetve az általános üzleti etikai környezet fokozott óvatosságra ad okot az ilyen csoportosulások esetében. Nem lehet általánosítani minden ilyen cím esetében, és a cégjogi környezet szigorodása is bizakodásra ad okot. Ezzel együtt azonban mindig érdemes körbenézni, hány vállalkozás cégtáblája található egy ajtó körül - fogalmaz az Opten.
Szerző

Rozsdás hűtőben romlott húsok: fogyasztóvédelmi horrorra bukkantak egy budapesti étkezdében

Publikálás dátuma
2020.07.31. 18:11
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több mázsa lejárt szavatosságú élelmiszert foglalt le a kormányhivatal a XIII. kerületben.
Több mint 360 kilogramm, fogyasztásra alkalmatlan, az egészségre veszélyes ételt vont ki a forgalomból a Pest Megyei Kormányhivatal egy fővárosi élelmiszerbolt és étkezde ellenőrzése során – mondta el pénteken az MTI-nek Tarnai Richárd, a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Tarnai beszámolója szerint a hivatal egy általános ellenőrzés során talált rá a különösen súlyos esetre a főváros XIII. kerületében. A lebuktatott élelmiszerüzlet és főként a raktárhelyiségek rendkívül koszosak, nem megfelelő higiéniai állapotúak voltak. 
A raktárban számos lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű terméket találtak, a kormányhivatal munkatársai 59 tétel, összesen 201 kilogramm élelmiszert azonnal kivontak a forgalomból. Ezzel sikerült megakadályozni, hogy a vevők ezekből vásároljanak - tette hozzá a kormánymegbízott.
Az üzlethez tartozó étkezdében hasonló állapotokat tapasztaltak a felügyelők, például szabálytalan körülmények között, rozsdás, szennyezett hűtőberendezésekben tárolták a húsokat. Az étkezdében szintén lejárt fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idejű, nyomon követhetetlen termékeket találtak. A hatóság 53 tételt, 152 kilogramm húst azonnal kivont a forgalomból, amely a meleg idő miatt különösen indokolt volt - hívta fel a figyelmet Tarnai Richárd. A szabálytalanságok miatt eljárás indult. Az ügy még folyamatban van, de jogerős lezárása után a kormánymegbízott szerint akár több tízmillió forint is lehet a bírság. Tarnai  felidézte, 2012 után jelentős szigorítások léptek életbe, például a bírságok összegének emelése és a minősített esetek büntető törvénykönyvi kategóriába kerülése - ennek eredményeképpen pedig  10 százalék alá csökkent a szabálytalanságok aránya. 
Szerző

Már most magas az atomhivatali kultúra

Publikálás dátuma
2020.07.31. 08:00

Fotó: paks2.hu
Már ma napi gyakorlat az Országos Atomenergia Hivatalnál az a kérdező és tanuló magatartás, amire a kormány a múlt héten kötelezte a hatóságot.
Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) feladatairól szóló 2011-es kormányrendelet módosítására annak érdekében volt szükség, hogy a hatékony biztonsági kultúrára vonatkozó európai uniós előírások a hazai jogrendszerben is egyértelműen megjelenjenek - közölte korábbi tudósításunk kapcsán lapunkkal a hatóság. Múlt szombati beszámolónk szerint a kormány csütörtökön azzal a kitétellel egészítette ki korábbi rendeletét, hogy a hivatal kérdésfelvető és tanuló magatartást elősegítő, hatékony irányítási rendszert hoz létre és tart fenn. Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az Állami Számvevőszék frissen megjelent, a szervezet 2015-2018-as működését vizsgáló anyaga kisebb hiányosságokat tárt fel az OAH belső kontrollingrendszereinek gyakorlati működtetésében. A mostani módosításra azért került sor, hogy a hazai jogszabályok teljes körűen megfeleljenek az európai uniós előírásoknak - szögezte le lapunknak írt levelében az OAH. Egy 2014-es Euratom-irányelvmódosítás a szabályozó hatóságok számára olyan rendszerek bevezetését írja elő, ami alapján a személyzet és a vezetők minden szinten mindenek elé helyezik a nukleáris biztonságot. Az irányítási rendszernek elő kell mozdítania a szervezet ama képességét, hogy az egyének szintjén az egyik legfontosabb elvárás a kérdező magatartás legyen. Ez igen magas biztonsági kultúrának felel meg. Az OAH viszont már évekkel ezelőtt a nemzetközi előírásoknak megfelelő belső szabályozást alakított ki - szögezik le. Ez a szervezet minden szintjén elősegíti a nukleáris biztonság szempontjainak érvényesítését. A mostani szabálymódosítás miatt tehát az OAH-n belül további intézkedésekre nincs szükség. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által 2018-ban lefolytatott felülvizsgálat eredményére szerint az OAH eleget tett a NAÜ-s követelményeinek, így az erős biztonsági kultúra előmozdításának és támogatásának, a szervezeti változások kezelésének és a fokozatos megközelítés alkalmazásának - írja az OAH. A hatóság a honlapján a minap arról is hírt adott, hogy a Nuclear Threat Initiative (NTI) szervezet rangsora szerint a radioaktív anyagok védettsége a 154 vizsgált állam között Magyarországon a 6. legjobb. Úgyszintén közölték, hogy a Paks II-es atomerőmű-fejlesztés területén engedélyezték egy betonkeverő üzem-vezénylő, valamint egy betonvizsgáló laboratórium megépítését.
Szerző