Ha nem szemet műt, autót szerel

Publikálás dátuma
2020.08.01. 09:00

Fotó: Hajdú D. András
Fáradhatatlanságával és szaktudásával ezreknek adja vissza a látást Afrikában dr. Hardi Richárd, akiről Hajdú D. András készített díjnyertes fotósorozatot és dokumentumfilmet.
Két Magyarországnyi területen látja el a kongói betegeket dr. Hardi Richárd misszionárius szemorvos, aki életét arra tette fel, hogy látást adjon a háborúiról és mindent átszövő korrupciójáról ismert ország lakóinak. A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika második legnagyobb, és világ egyik legszegényebb országa, jelentős része trópusi esőerdő, nyolcvanmillió ember lakja. Ez a hely ragadta magával a magyar orvost, aki néhány évet töltött Algériában, majd 1995-ben, amikor lehetősége nyílt rá visszatért a kontinensre. A Nyolc Boldogság katolikus közösség tagjaként Kasai megye Kabinda városában kezdte munkáját. A vakság a lakosság egy százalékát érinti az országban, ezek fele szürkehályog (szakszóval cataracta) miatt veszítette el látását, ami rövid műtéti úton gyógyítható, ám Kongó több vidékén egyetlen szemész sincs, ezért az orvos két-háromhetes missziókat szervez, hogy azokhoz is elérjen, akik másként nem jutnak szakorvosi ellátáshoz: mobil műtője segítségével elképzelhetetlen körülmények között százak látását adja vissza.
Huszonöt évre visszanyúló történetének szeletébe és mindennapjaiba nyújtanak bepillantást Hajdú D. András fotográfus képriportjai, valamint a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban csütörtök este bemutatott Szemtestvér című dokumentumfilmje. A fotográfus 2014-ben értesült a misszionárius orvos munkásságáról, amely aztán annyira felkeltette kíváncsiságát, hogy 2015-ben, és 2019-ben is ott töltött két hónapot. Dokumentálta munkáját a megye központjában, Mbuji-Mayijban, ahol 2006-ban dr. Hardi Richárd egy szemészeti centrumot hozott létre (jelenleg itt adományokból modern szemészeti komplexum is épül), valamint kitelepüléseinek során is követte őt, amely akár több száz kilométeres utazásokat is jelentett.
Közös tapasztalásaikról is meséltek a filmbemutató kapcsán rendezett csütörtök esti beszélgetésen, ahol az érdeklődők Virágvölgyi István kurátor kérdései mentén a fotóriporteri munka izgalmait, és az orvos elszántságát is közelebbről megismerhették. Megtudhattuk, az európai fotósnak váratlan kihívásokkal is szembe kell néznie, ha kamerájával valódi kuriózumnak számít a helyiek számára, és minden lépését gyerekek tucatjai követik; hogy az 1996-os háború idején egyedül dr. Hardi Richárd maradt ott a területen, ezzel reményt adva a helyieknek: amíg ő ott van, addig nincsenek veszélyben. A doktor azt is elárulta, a sűrű betegellátás után az autószerelés vagy a zongorahangolás tudja kikapcsolni. Nem mindennapi tevékenységéről egészen természetesen nyilatkozott, amit a fotó- és filmes dokumentáció is jól érzékeltet: messze túlnyúlik a sokszor egzotikus vagy távolságtartó bemutatáson. A látásukat visszanyert gyerekek felszabadult örömtáncát és nevetését látva mindenféle magyarázat nélkül is érhető dr. Hardi Richárd munkájának jelentősége. Elég belegondolni, vak emberek gyakran több száz kilométert tesznek meg gyalog – európai méretű országok területén kelnek át – abban a hitben, hogy a szemorvos visszaadja a látásukat, ezzel lehetőséget és esélyt nyújtva számukra egy teljesebb életre. Még mindig sokan vannak azonban, akik nem értesültek a műtét híréről, ezért a doktor nem áll meg: szeretné, ha az épülő kórházzal párhuzamosan az oktatás is fejlődhetne, s helyi orvosok vennék majd át az ő munkáját. A felvételekről is tükröződő töretlen lelkesedése és példája sokunkat megállásra késztethet, talán nem árt átértékelni saját, többnyire elfeledett, privilegizált helyzetünket: mennyit is kell gyalogolnunk a legközelebbi szakorvosig?

Díjnyertes képek

Hajdú D. András Kongóban készült fotósorozataival 2015-ben és 2020-ban is elnyerte a Magyar Sajtófotó Pályázat első díját, és ez évben az amerikai Pictures of the Year pályázatán is második díjat nyert. A díjnyertes képeket szeptemberben a Magyar Sajtófotó Kiállításon is láthatja majd a közönség, ekkor a dokumentumfilmet ismét vetítik majd. Dr. Hardi Richárd tevékenységéről bővebben a procongo.hu weboldalon értesülhetnek, Hajdú D. András projektjéről pedig a hda.hu/szemtestver oldalon.

Szerző
Frissítve: 2020.08.01. 09:43

Fesztiválstop: minden megdől?

Publikálás dátuma
2020.08.01. 07:00

Fotó: BUDAPEST PARK FACEBOOK-OLDALA
A Sziget Zrt. cégvezetője, Kádár Tamás szerint az eddigi kormányzati intézkedések a zeneipar részére nem jelentenek valós segítséget.
A nagy fesztiválok, koncertszervezők- és helyszínek nagy aggodalommal vették tudomásul, hogy Gulyás Gergely csütörtökön bejelentette: bizonytalan ideig továbbra sem lehet 500 főnél nagyobb koncerteket tartani Magyarországon. A kancelláriaminiszter a kormányinfón arról is beszélt, hogy a kormány 5,3 milliárd forint támogatást nyújt a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került zenészszakmának, ebből 800 milliót kapnak a cigányzenészek. Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője legalább 90 napos, fix határidejű moratóriumot javasolt az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényekre pénteki Facebook-posztjában. Ez az első pont abból az ötből, amit még tavasszal fogalmazott meg a Magyar Fesztivál Szövetség kérésére. Ez lehetővé tenné a valamennyire tervezhető működést az élőzenés rendezvények szervezői és közreműködői számára. Két hetes vagy nyitott határidőkkel egyszerűen lehetetlen dolgozni: nem csupán a tervezés, de a „szervezett” lemondás is lehetetlen a jelenlegi helyzetben.
Korábbi, utalványos (voucher-) rendszerre vonatkozó javaslata helyett ma már az időközben a Music Hungary által kidolgozott, szintén körülbelül 5,3 milliárd forintos keretösszegű mentőcsomagot javasol. Ez közvetlen, gyors segítséget nyújthatna a zenészek, technikusok, háttéripari dolgozók, klubok, kisebb szervezők számára. Ahhoz, hogy az iparág ne omoljon össze, és a jövőben újra minőségi rendezvényeket szervezhessen, többmilliárdos adóbevételeket generáljon, valamint tízezres nagyságrendben teremtsen munkahelyeket, százezer-számra vonzzon turistákat, az idei évben áthidaló működési segítség is szükséges. Az eddigi kormányzati intézkedések a zeneipar számára sajnos nem jelentenek valós segítséget: a munkahelyeket is csak ideig-óráig tudják megvédeni. Ezért, az elmaradó koncertek, fesztiválok szervezői és közreműködői számára a működési költségek felének állami megtérítését is javasolja. Emellett szorgalmazza a 2020-as EMMI/NKA/MTÜ és egyéb kulturális-turisztikai támogatások folyósítását, valamint a koncert- és fesztiváljegyek, illetve a fesztivál-szállások áfakulcsának 5 százalékra csökkentését is.
Minden magyar állampolgár veszít azzal, ha összeomlik az iparág. Még az is, aki adott esetben utálja, hogy hangos egy koncert, vagy csürhének tartja a vendégeiket. Ők is mind-mind pénzt vesztenek, még akkor is, ha a kulturális veszteséget nem képesek felmérni vagy elismerni –fogalmaz tegnapi posztjában Kádár Tamás.
– A garázskoncert-tervek ellenére a klubok, fesztiválok jövőbeni sorsa változatlanul ismeretlen, miközben a legnagyobb veszteségek itt keletkeznek – fogalmazott megkeresésünkre Gerendai Károly Sziget-alapító, vendéglátóipari-turisztikai vállalkozó.
„A pesszimista forgatókönyvek szerint, mire véget ér a járvány, a klubok fele bezárhat” – írta többek között a koncert.hu oldalán Lobenwein Róbert fesztiválszervező és -alapító, a Sziget Zrt., a Volt Produkció és az Akvárium Klub társtulajdonosa, a Music Hungary Szövetség alelnöke. „A Budapest Park és a Barba Negra Track esetében eddig a teljes szezon ment a levesbe – benne számtalan magyar és nemzetközi produkció várva-várt koncertjével. A lakatot egyikük se tette rá a kapura: egyelőre kis létszámú programokkal vegetálnak.”

– A csütörtökön közzétett információk alapján csupán annyit tudunk, hogy marad az 500 fős korlát a zenés-táncos rendezvényeket illetően augusztus 15. után is, de az nem világos, pontosan meddig. Ez a hír nagyon megrendített minket, hiszen ez a dátum volt az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodni tudtunk – nyilatkozta a Népszava megkeresésére Pálffy András, a Budapest Park alapítója, stratégiai és innovációs igazgatója. – A Parkos programok ugyanis ennél sokkal nagyobb nézőszámnál válnak rentábilissá, nem erre van méretezve sem befogadóképesség, sem személyzeti, sem infrastrukturális szempontból. Hozzátette, hogy az elmúlt két hétben egy szakértői csapattal közösen egy protokollrendszert dolgoztak ki, amiben a (szinte) teljes tiltás helyett javaslatot tesznek arra, milyen óvintézkedések mellett lehetne járványügyi szempontból is biztonságosan nagyobb létszámú szabadtéri zenés rendezvényeket tartani. – Ez sokunk számára jelentene fellélegzést – közölte.  – A csütörtöki döntés után teljesen újra kell szerveznünk nemcsak az idei, de a jövő évi szezonunkat is, hiszen továbbra is az a célunk, hogy minden korábban már bejelentett koncertünket új dátumon megtarthassuk. Ezen kívül kibővítjük a pódiumszínpadunkat, hogy a nagyobb technikai igénnyel rendelkező zenekarok is tudjanak kis létszámú klubkoncerteket tartani, egy zenekar akár több egymást követő napon is – fogalmazott.   
Arra kérdésünkre, hogy nagyságrendileg idén milyen veszteséggel számol a több mint tizenegyezer fő befogadására képes Budapest Park, Pálffy András úgy válaszolt: – Mint említettük, továbbra sem egyértelmű, hogy az idei teljes, október végéig kibővített szezonunkat érintik-e a korlátozások, így nehéz lenne számszerűsíteni, de a Park 2020-as szezonjának előkészítése már tavaly októberben megkezdődött, és ebben az időszakban rengeteg olyan költségünk keletkezett, ami így egy az egyben veszteséggé vált. Illetve az augusztus 15-i dátumhoz közelítve újra elindítottuk például a marketing költéseket, ami szintén újabb anyagi terhet jelent amellett, hogy a bevételeink minimálisak.
Lapunk megkérdezte a Magyar Turisztikai Ügynökséget a garázskoncert programjáról. Annyit válaszolt: a részletes eljárásrendet néhány napon belül fogja a közzétenni.
Frissítve: 2020.08.02. 15:26

Meghalt Alan Parker filmrendező

Publikálás dátuma
2020.07.31. 19:23

Fotó: CARL COURT / AFP
Hetvenhat éves korában meghalt Alan Parker angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Evita, a Fame vagy a Bugsy Malone - adta hírül a BBC News honlapja.
Alan Parker a Brit Filmtanács elnöke és a brit rendezők céhének alapító tagja volt. Hosszas betegség után pénteken hunyt el - közölte családja. Alan Parker 1944-ben született, szövegíróként kezdte pályáját egy reklámcégnél, de hamarosan már reklámok forgatókönyvét írta és rendezőként is bemutatkozott. 1974-ben a BBC számára forgatott The Evacuees hozta meg számára a hírnevet, amelyért megkapta a brit filmakadémia legjobb rendezőnek járó díját. Később az akadémia még hatszor tüntette ki ezzel az elismerésével.
Az amerikai filmakadémia kétszer jelölte őt a legjobb rendező kategóriában Oscar-díjra, egyik jelölését az 1996-ban bemutatott Evitáért kapta. Nemcsak musicaleket rendezett, hanem bohózatot és thrillert is. Híres filmjei között vannak még a Lángoló Mississippi, az Éjféli expressz, Pink Floyd: A fal, Promenád a gyönyörbe. Utolsó filmjét, a David Gale életét Kevin Spacey és Kate Winslet főszereplésével 2003-ban rendezte. II. Erzsébet uralkodó 1995-ben a Brit Birodalom Érdemrendje kitüntetést adományozta neki, 2002-ben lovaggá ütötte őt. 2018-ban Parker forgatókönyv-gyűjteményét és filmes feljegyzéseit a Brit Filmintézet archívumának adományozta.
Szerző
Témák
gyász