Előfizetés

Rémisztő helyzet: alig lesz utánpótlás tanárokból

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya, a szakmai szervezetek aggódnak.
Alig több mint 6400-an nyertek felvételt idén valamilyen pedagógusképzésre, ami az elmúlt évek egy újabb negatív rekordja a felsőoktatásban. A felvi.hu friss adataiból jól látszik, hogy az elmúlt öt év eredményeihez képest mintegy harmadával csökkent a tanárszakon továbbtanulók aránya. Igaz, idén a jelentkezők száma is rekordalacsony volt: 11,1 ezren próbáltak meg bekerülni a pedagógus szakokra, 37 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint a helyzet rémisztő. Az eddigi tapasztalatok, tendenciák alapján ugyanis biztosan kijelenthető, hogy a felvettek számánál még kevesebben lesznek azok, akik eljutnak a diplomáig. A PSZ becslései szerint átlagosan a tanárszakos egyetemisták mintegy fele szerez oklevelet, s még közülük sem biztos, hogy mindenki tanárnak áll. Ráadásul a pedagógusszakmában jelentős a korai pályaelhagyás; azok közül, akik diploma után rögtön iskolában kezdenek dolgozni, sokan már az első egy-két évben, az első minősítő vizsga előtt meggondolják magukat. Totyik Tamás úgy véli, a most felvett 6400 elsőéves pedagógushallgatóból jó, ha 1500-an eljutnak majd a katedráig. Ezzel viszont veszélybe kerül az utánpótlás: a szakszervezet számításai szerint a következő öt évben legalább hatezer pedagógus megy majd nyugdíjba. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnöke, Trencsényi László is. Mint mondta, a pedagógusok korfája nagyon rossz, szinte hónapról hónapra romlik, a fiatal tanárok hiánya egyre aggasztóbb. Szerinte több oka is van a jelentkezők nagyarányú csökkenésének. Ezek közé tartoznak a demográfiai változások (az érettségiző korosztály száma is csökkent), a felsőoktatásba való bejutás nehézségei, a bolognai rendszer megszüntetése a tanárképzésben, illetve az is, hogy az értelmiségi, s azon belül a tanári pálya egyre kevésbé vonzó a fiatalok számára, különösen anyagi szempontból. A szakértők szerint a problémák a döntéshozók előtt is ismertek, ezt alátámasztja az is, hogy az idei pótfelvételi eljárásban – az eddigiektől eltérően – már a pedagógusképzés területén is lehet államilag támogatott férőhelyekre jelentkezni. Továbbá a Magyar Nemzeti Bank hétfőn bemutatott, 2020-as versenyképességi jelentésében is kénytelen volt elismerni, hogy a kormánypropaganda szólamaival ellentétben a tanári pálya anyagi megbecsülése Magyarországon az uniós átlagnál jelentősebb mértékben elmarad más, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokétól. Hazánkban a közoktatásban dolgozók bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagkeresetének 64-74 százaléka (ugyanez az arány uniós szinten 85-95 százalék). Totyik Tamás szerint az oktatásirányításban is látják a gondokat, ám felsőbb szinteken nincs politikai akarat ezek megoldására. Abban a PSZ alelnöke és az MPT elnöke is egyetértett, ha nem változik a helyzet, nem lesz más megoldás, mint emelni a tanárok óraszámait és az osztályok maximális létszámát. Trencsényi László szerint az sem elképzelhetetlen, hogy végszükség esetén pedagógiai képesítés nélküli oktatókat vonnak be a tanításba. – Ilyenre van már precedens az 1960-as évekből. Talán nem is kell mondanom, nem tett túl jót a közoktatásnak – fogalmazott. Totyik Tamás szerint elsősorban jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével lehetne vonzóbbá tenni a pedagóguspályát.  

Kórházukért tüntetnek a beregiek

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.30. 07:00

Fotó: SZSZBMK.HU
A koronavírusra hivatkozva bezártak Vásárosnaményban a fekvőbeteg-osztályok, a helyiek attól tartanak, ez ürügy lesz az ágyszámok csökkentésére.
A koronavírus miatt márciusban elrendelt, azóta megszüntetett veszélyhelyzet óta zárva vannak a vásárosnaményi kórház fekvőbeteg osztályai, hivatalosan ugyanis ez az intézmény biztosítja most a lehetséges COVID-fertőzöttek elhelyezését a megyében. A helyiek azonban attól tartanak, hogy a járványra hivatkozva nemcsak átmenetileg, de végleg elveszik tőlük a száznegyven ápolási, rehabilitációs, krónikus, bel-, és gyermekgyógyászati ágyat, netán idősek otthonává alakítják át az intézmény ezen részét, s csak a járóbeteg-ellátást tartják meg. Aggodalmaikat a már több mint hatezer tagot számláló Nem adjuk a kórházunkat! elnevezésű közösségi oldalukon is közreadták, s bejelentették: szombaton tiltakozó demonstrációt tartanak azért, hogy újból fogadjanak fekvőbetegeket a vásárosnaményi intézményben. - Míg országszerte mindenhol újranyitották a kórházi osztályokat - a legutolsót július 1-jén -, addig a mi városunkban ez a mai napig nem történt meg. Negyvenezer ember maradt kórházi fekvőbeteg ellátás nélkül, rákényszerülve arra, hogy távol, más városokban kezeltesse magát, miközben kórházunk soha nem ápolt koronavírusos beteget. A beregi térség elszegényedő, idősödő, beteg embereire aránytalanul nagy terhet ró a felesleges utaztatás és időtöltés, amit a tömegközlekedés silány járatszámai csak felerősítenek, tovább fokoznak – fogalmaztak. Sápi Mónika jogász, a megmozdulás szervezője a Népszavának az mondta: nem lehet megjósolni, hányan jelennek majd meg a tüntetésen, mert nagyon sok a megfélemlített, a hatalomnak kiszolgáltatott ember ebben a térségben. Rengetegen élnek közmunkából, s számuk a város varrodájának bezárása után vélhetően még nőni fog. Szavai szerint elsősorban a betegeket érinti hátrányosan, hogy sokat kell utazniuk az ellátásért: egy lónyai lakosnak például a gyér hálózatú tömegközlekedés miatt akár több óráig is eltarthat eljutni a számára most kijelölt fehérgyarmati kórházba, hiába, hogy a két település között „csak” harminc kilométer a távolság. De a kórház alkalmazottainak sem könnyebb az életük, nekik is utazni kell, ha a fekvőbeteg ellátásban dolgoznak: az ő „ágyaikat”, amely mellett a szolgálatot látják el, szintén a fehérgyarmati kórházban jelölték ki. Egyikük elmondása szerint ez is okoz némi feszültséget a befogadó intézmény munkatársai és közöttük, hisz mindenki félti az állását, s nem szeret konkurenciát látni maga mellett. Lukács László György jobbikos országgyűlési képviselő az ügyben kérdést intézett a parlamentben Kásler Miklóshoz. Szerinte a vásárosnaményi kórház esete azt mutatja, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak papíron gondoskodtak az esetleges Covid-fertőzöttek számára kijelölt húsz százalékos kapacitás megteremtéséről. - Mindenki számára világos, hogy önmagában a vásárosnaményi kórház sem a technikai, sem személyi feltételekkel nem rendelkezik a tényleges betegek nagyszámú kezelésére. Azzal, hogy a komplett kórház gyakorlatilag funkciókat veszítve zárva maradt, nem csak bosszúságot és nehézséget okoztak a beregi lakosoknak, hanem minden bizonnyal egy részleges kórházbezárást készítenek elő a telephelyen – érvelt. Hozzátette: felháborító, hogy mindehhez a járványt használják fel ürügynek. - Nem véletlenül lesz szombaton demonstráció a meghozott intézkedésekkel szemben, és nem véletlenül követelik vissza a helyi lakosok az érdemi ellátásukat az elődeik – vagyis nem az állam - által épített kórházukba – fogalmazott. Rétvári Bence államtitkár erre úgy reagált: a fekvőbeteg-ellátás a megye más telephelyein biztosított volt, szeptembertől pedig tervezetten, a járványhelyzet alakulását is figyelembe véve megkezdik a vásárosnaményi kórház korábbi kapacitásának visszaállítását. Mindezt megerősítette a vásárosnaményi kórház lapunknak adott válasza, amely szerint szeptember elsejétől a jelenleg Fehérgyarmaton működő belgyógyászati fekvőbeteg-ellátó osztályok változatlan kapacitásokkal kezdik meg, illetve folytatják működésüket a vásárosnaményi telephelyen belgyógyászati aktív, krónikus, valamint, ápolási osztályokkal. A tüntetés szervezői erre úgy reagáltak: majd akkor hiszik el ezt az ígéretet, ha azt be is váltják a döntéshozók.  

Zivatar, felhőszakadás és hőség – Országszerte figyelmeztetéseket adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.30. 06:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 34 fok között várható.
BaranyaBács-KiskunBékés, Borsod-Abaúj-ZemplénCsongrád-CsanádHajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-BeregJász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre a zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Felhőszakadásokra Baranya, Bács-KiskunCsongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyében figyelmeztetnek.
Az előrejelzés szerint a reggeli, délelőtti órákban az északi, északkeleti megyékben, majd délutántól a déli, délkeleti tájakon mutatkozik jobb esély néhol zivatar kialakulására. Délen felhőszakadás, jégeső és szél is társulhat a zivatarokhoz.
A déli és a középső tájakon a középhőmérséklet jellemezően meghaladja a 25 fokot. A hőség miatt a fővárosban és Pest, Baranya, Bács-Kiskun, BékésCsongrád-Csanád, FejérHajdú-Bihar, SomogyJász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében is riasztások vannak érvényben.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 34 fok között várható, késő estére 20 és 26 fok közé hűl le a levegő.