Előfizetés

A részvétel a fontos: 250 mandátum sorsáról dönthetnek a szír választók

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.07.18. 10:00

Fotó: AFP
Borítékolható a rezsim támogatóinak győzelme a vasárnapi választáson, ám a gazdasági válság miatt kérdéses, hányan járulnak az urnákhoz.
Tegnap volt húsz éve, hogy hivatalba lépett Bassár El-Aszád. Az eredetileg szemész orvos végzettségű szír elnök 2000 júniusában apjától, Háfez El-Aszadtól vette át az ország vezetését, ám csak bő egy hónappal később tehette le esküjét - előbb ugyanis még túl kellett lenni egy formalitáson: meg kellett nyernie az elnökválasztó referendumot. A kormányzó Baász párt persze semmit sem bízott a véletlenre, ahogyan 1971 óta mindig, akkor is csak az Aszad név szerepelt a szavazólapon, a polgárok kizárólag mellette vagy ellene voksolhattak. A kijelölt örökös végül nem hozott szégyent családja nevére: a hivatalos végeredmény szerint apjához hasonlóan 99% feletti diadalt aratott. Bassár El-Aszad most, teljhatalmának huszadik évfordulóját méltóképpen ünnepelheti meg, egy újabb fölényes választási győzelemmel. Az évforduló és a szavazás napjának közelsége viszont leginkább a koronavírus-járvány következménye: a parlamenti választásokat eredetileg áprilisban tartották volna, ám a pandémia miatt kétszer is elhalasztották azt. A fertőzésveszély azóta sem szűnt meg, sőt, az aktív megbetegedések száma folyamatosan emelkedőben van, habár jelenleg kevesebb mint 500 esetről tudni, amelyben vélhetően a korlátozott tesztkapacitás is közrejátszik. A rezsimet ugyanakkor már nem érdekli a járványhelyzet: mostanra az összes korlátozást feloldották, vélhetően azért, mert azok súlyos károkat okoztak a gyenge lábakon álló gazdaságnak. A tizedik éve tartó polgárháború drasztikusan visszavágta a szírek életszínvonalát, az ENSZ már 2015-ben úgy becsülte, hogy a lakosság 80%-a szegénységi küszöb alatt nyomorog. A régóta húzódó gazdasági válságot idén felerősítette a szíriai font mélyrepülése is, a június közepén bevezetett amerikai szankciók pedig tovább gyengítették a nemzeti valutát. Mindezek következtében az alapvető élelmiszerek ára tavalyhoz képest megkétszereződött, a civileknek ezért még a kormányerők uralta területeken is küzdeniük kell a túlélésért. Mindezek ellenére vasárnap biztos a győzelme a szír elnök hűséges támogatóinak - a Baász pártnak és szövetségeseinek - , hiszen kizárólag rendszerhű jelöltek indulhattak el a választáson. A rezsim azért mutatós díszleteket rendezett a közelgő szavazáshoz, hogy a demokrácia látszatát keltse: a 250 parlamenti képviselői helyért nagyjából 2100 jelölt száll versenybe, de valódi ellenzéki nincsen köztük. Mutatóban egy magát Aszad-kritikusként meghatározó formáció is indul, a Fateh Dzsamusz vezette “Békés változás útja” mozgalom, bár sokatmondó, hogy a fennálló rendszer iránt elkötelezett alakulat színeiben mindössze ketten szállnak ringbe a választók kegyeiért. A szavazásra jogosultak száma is erőteljesen korlátozott - részben szükségszerűségből, hiszen az erre jogosultak kizárólag a kormányerők uralta területeken járulhatnak az urnákhoz, ami azt jelenti, hogy a felkelők ellenőrizte északnyugati, illetve a kurd-arab fegyveresek birtokolta északkeleti országrészen élők hoppon maradnak. Külföldön sincsen szavazási lehetőség, ami szír menekültek millióinak részvételét lehetetleníti el. Nem mintha az említett csoportok bármilyen befolyással lehetnének a végeredményekre, hiszen úgyis csak az "elnök embereire" adhatják le voksukat. A választás kimenete ugyanakkor nem teljesen érdektelen, hiszen a részvételi hajlandóság alapján következtetni lehet arra, hogy mekkora Aszad társadalmi támogatottsága. A Baász párt helyi szervezetei valószínűleg minden tőlük telhetőt el fognak követni annak érdekében, hogy minél többen jelenjenek meg a szavazókörökben. Kérdés azonban, hogy hol kell kényszerítő eszközöket alkalmazni a részvétel ösztönzésére - ilyen szempontból különösen érdekesek azok a városok és települések, amelyek nemrég még a felkelők kezén voltak. Az esetlegesen kiugróan magas távolmaradásokról valószínűleg csak nem hivatalos forrásokból értesülhetünk majd, hiszen a hivatalos eredmények úgyis Aszadnak kedvezően, a lehető legmagasabb részvételi arányt fogják mutatni. 

A koronavírus miatt minden fesztivált lemondtak Szerbiában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 09:45

Fotó: Nikola Krstic / AFP / NurPhoto
Koszovóban egy nap alatt 5369-ről 5472-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma.
A koronavírus-járvány miatt bizonytalan időre elhalasztották a palicsi nemzetközi filmfesztivált, korábban pedig a szervezők lemondták a kishegyesi Dombos Festet, az újvidéki Exit fesztivált, a belgrádi Beer Festet, a nisi Nishville fesztivált, valamint a gucai trombitafesztivált is. Szerbiában egy nap alatt 19 717-ről 20 109-renőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Pénteken 10 újabb halálos áldozata volt a betegségnek, így a halottak száma 452-re nőtt. Koszovóban az utóbbi 24 órában 5369-ről 5472-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Szombatra hattal, 124-re nőtt a halálos áldozatok száma. Négyezer rendőrt bíztak meg azzal, hogy ellenőrizze, az emberek betartják-e a korlátozó intézkedéseket, illetve a karantén szabályait. Akik megsértik az előírásokat, pénz-, de akár börtönbüntetéssel is sújthatók. Észak-Macedóniában szombatra 8624-ről 8786-ra nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Egy nap alatt öten haltak bele a Covid-19 szövődményeibe, és ezzel 406-ra nőtt a halálos áldozatok száma. Montenegróban egy nap alatt 1582-ről 1641-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Két halálos áldozata volt a vírusnak pénteken, így a halottak száma 29. A koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb vezetője közölte, Montenegró az elsők között szeretne lenni, amelyik a vakcina elkészülte után megkapja a védőoltást. Vesna Miranovic szerint mindenképpen el kell kerülni, hogy őszre az influenza és a koronavírus-fertőzés egyszerre legyen jelen az országban, az ugyanis nagyon leterhelné az egészségügyi rendszert. Mint mondta, az embereknek körültekintőnek kell lenniük, az ország ugyanis nem engedheti meg, hogy lezárják, és ismét leálljon a gazdaság. Bosznia-Hercegovinában péntekről szombatra 7681-ről 7908-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Öten haltak bele a Covid-19 betegségbe, a halálos áldozatok száma ezzel 245-re nőtt. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban járványhelyzetet hirdettek, ami lehetővé teszi, hogy a kormány gyorsan hozhasson döntéseket a szükséges korlátozásokról. Az országrészben eddig – március 16. óta – veszélyhelyzet volt érvényben.

Már jövő héttől kötelező lesz maszkot viselni a nyilvános zárt helyeken Franciaországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.18. 08:56

Fotó: Mehdi Taamallah / AFP / NurPhoto
Az erről szóló rendelet szankciókat ír majd elő a szabálysértőknek.
Miután Franciaországban a jelek arra utalnak, hogy a koronavírussal fertőzöttek száma „enyhén emelkedni kezdett”, a kormány úgy döntött, hogy már a jövő héttől kötelezővé teszi a maszkviselést a nyilvános zárt helyeken. A szabálysértők pénzbírsággal sújthatók – jelentette be Jean Castex miniszterelnök péntek este a France2 közszolgálati televízió híradójának stúdióvendégeként. A kormányfő szerint ugyanakkor nem nevezhető súlyosnak a helyzet az országban, de arra kért mindenkit, hogy maradjon elővigyázatos a nyáron. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a barcelonaihoz hasonló újabb járványügyi korlátozás, a kormányfő azt mondta: „sokkal inkább romlott” a helyzet Spanyolország északkeleti részén, mint Franciaországban, ahol azonban „vitathatatlan, hogy az emberek kevésbé tartják be az előírásokat”.
„Azt viszont nem tudjuk, hogy mi lesz három hét múlva, ezért elővigyázatosságból még többet kell tesztelni, és tudatosítani a veszélyt az állampolgárokban”

– tette hozzá.

A kormány dolgozik azon, hogy általánossá tegye a tesztelést a repülőtereken és a kikötőkben az ide érkező külföldiek, illetve a hazatérő franciák számára – mondta. Jean Castex megerősítette, hogy
a maszkviselés a jövő héttől kötelező lesz minden nyilvános zárt helyen, az erről szóló rendelet szankciókat ír majd elő a szabálysértőknek, de a büntetés összegét nem mondta meg.

Emmanuel Macron államfő kedden még azt mondta, hogy augusztus 1-jétől lesz kötelező a maszkviselés a nyilvános zárt helyeken, de azóta a kormány a gyorsabb bevezetésről döntött. A legnagyobb francia áruházláncok pénteken bejelentették, hogy hétfőtől minden üzletükben kötelező a vásárlóknak maszkot viselni. A tömegközlekedési járműveken már május óta kötelező a maszkviselés. Az éttermekben, a vendéglátásban a dolgozóknak jelenleg kötelező a maszkviselés, a vendégeknek pedig érkezéskor, távozáskor, és ha felállnak az asztaltól, akkor kell viselniük a maszkot. Az üzletekben viszont eddig csak ajánlott volt a maszkviselés, ahogy a munkahelyeken is a munkáltatók dönthettek a szabályozásról. Az egészségügyi tárca péntek esti közleménye szerint
a héten 3800 új fertőzöttet regisztráltak, és az általános karantén május 11-én kezdődött fokozatos feloldása óta 512 járványgócot (ami legalább három fertőzöttet jelent) tártak fel, amelyek közül 324-et már teljesen felszámoltak.

Az elmúlt 24 órában 14 áldozatot követelt a Covid-19 fertőzés, így a betegségben meghaltak száma 30 152-re nőtt. A kórházi betegek száma viszont továbbra is egyenletesen csökken. Kórházban jelenleg 6688 fertőzöttet ápolnak, ami 150-nel kevesebb, mint csütörtök este volt. Lélegeztetőgépre kapcsolva 477-en vannak az előző napi 481-hez képest. A betegek 71 százalékát továbbra is a párizsi régióban és az ország északkeleti részében, valamint a tengerentúli Guyanán ápolják. A reprodukciós ráta országos átlagban július eleje óta meghaladja az 1-et, jelenleg 1,2, ami azt jelenti, hogy száz koronavírus-fertőzött legalább 120 másik embernek adja tovább a Covid-19 betegséget okozó vírust, azaz a vírus terjedése gyorsul. A francia hírtelevíziókban a szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy amióta megkezdődött a nyaralási szezon, egyre többen feledkeznek meg az ajánlott egészségbiztonsági előírásokról (maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés), ezért egyes régiókban a koronavírusos esetek számának növekedése „kiemelt figyelmet” érdemel, és van ahol „aggasztó folyamatot” tükröz. Leginkább az Atlanti-óceán partján elterülő Bretagne-ban ugrott meg a reprodukciós ráta (2,6) több járványgóc feltárása miatt, a helyzet viszont az egészségügyi hatóságok szerint nem ad okot aggodalomra, mert a vírus terjedése továbbra is „gyenge”. A hatóságok magyarázata szerint egy járványgóc feltárásakor tömeges tesztelést végeznek, és ezért hirtelen sok ember jelenik meg a rendelőintézetekben és a sürgősségi osztályokon, ami önmagában nem jelenti azt, hogy a vírus terjedése ténylegesen erősödött volna. Márpedig a gyéren lakott Bretagne-ban négy járványgócot találtak a héten, és ez a korábbiakhoz képest jelentős számú szűrést eredményezett, és emiatt ugrott meg ott a reprodukciós ráta. Az összérték viszont azt mutatja, hogy míg országosan 100 ezer emberre 4,3 fertőzött jut, addig Bretagne-ban csak 2,8. A Bretagne-tól nem messze található Mayenne megyében viszont 50,1-re ugrott fel a fertőzöttek száma 100 ezer lakosonként, ami meghaladja a riasztási szintet. Itt a reprodukciós ráta viszont csak 1,5. A hatóságok szerint a délnyugati Nouvelle-Aquitaine régióban ugyanakkor ténylegesen „nyugtalanító folyamat” figyelhető meg. Ezt a régiót mostanáig szinte teljesen megkímélte a vírus, a héten viszont hét új járványgócot tártak fel a hatóságok, amelyek közül egy köthető idősotthonhoz, a többi családi események során, általában esküvőkön történt fertőzés eredménye, miután a résztvevők nem tartották be az egészségbiztonsági előírásokat.