Előfizetés

Határzárral felérő korlátozás: kiürült Röszke a beutazási szabályozás miatt

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.07.16. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Szerda délelőtt az egészségügyi vizsgálat az utas kikérdezéséből és hőmérőzésből állt. Ezt a mentősökre bízták, a vámosoknak, rendőröknek nem akadt pluszfeladatuk.
Drasztikusan csökkent a szerb-magyar határforgalom Röszkénél azután, hogy szerdára virradó éjjel a járványhelyzet miatt életbe lépett az szigorított beutazási szabályozás. Szerda kora délelőtt elvétve akadt csak belépésére jelentkező, noha nyáridőben ez az egyik legforgalmasabb átkelő. Az itt szolgáló határőrök szerint átlagosan napi 15-20 ezren, csúcsszezonban pedig akár napi 60-70 ezren lépik át itt a határt, tegnap reggel viszont volt, hogy a több száz méteres sorok helyett csak négy-öt kocsi várt átjutásra.
A drasztikus változást az hozta, hogy – miként arról többször írtunk – a járványhelyzet alapján zöld, sárga és vörös kategóriába sorolta be az országokat a kormányzat. A főszabály szerint a zöld országokból simán be lehet lépni, a sárga és a vörös országokból érkezőkre viszont karantén vár, hacsak nem igazolják vírusmentességüket vagy azt, hogy átestek már a betegségén. Kivételt képeznek még például az egy-egy napra átjáró munkások: ez a kormányzati besorolás alapján „besárgult” Szerbia esetében is fontos, hiszen a Vajdaságból sokan ingáznak Röszkén át Magyarországra. Ők jöhetnek, feltéve, ha nincsenek tüneteik. A határon ugyanis egészségügyi vizsgálat vár mindenkire, és a koronavírus tüneteit mutató nem magyar állampolgárokat visszafordítják. Röszkén szerda délelőtt az egészségügyi vizsgálat az utas kikérdezéséből és hőmérőzésből állt. Ezt a feladatot mentősökre bízták tegnap, a vámosoknak, rendőröknek nem akadt pluszfeladatuk. A határon szolgálók kesztyűt, maszkot vagy plexi arcvédőt, és védőszemüveget viseltek. A vizsgálatot türelemmel viselték az utazók, egy ciprusi rendszámú autóval érkező idősebb úr csak annyit jegyzett meg: Szerbiában rendkívül állapotot rendeltek el a fertőzöttek számának gyors emelkedés miatt, de a szerb határőrök vizsgálat nélkül engedik át Magyarországra tartókat. Ezt egy Röszkére átjáró takarítónő is megerősítette. Ingázó sorstársaihoz hasonlóan ő is szabadon beléphetett, mivel a határ 30 kilométeres zónáján belül dolgozik, de 24 órán belül vissza kell térnie Szerbiába. Nem sokkal később egy szerb férfi hajtott a határhoz, kezében dupla teszttel, ami igazolta, hogy nem fertőzött. A mentős csak egy pillantást vetett rá, majd intett, hogy mehet. – Arbeit, Germany – magyarázta a férfi határőröknek, hogy dolgozni megy Németországba. Rövid iratellenőrzés után tovább is engedték. A férfi örült a gyors ügymenetnek, hiszen máskor több órát kell várnia itt: miközben a gázra lépett, felfelé emelt hüvelykujjával jelezte, hogy van, akinek könnyebbséget hozott a szigorítás.

Jön az uniós stresszteszt a magyar egészségügyben – Interjú Ujhelyi Istvánnal

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.16. 06:40

Fotó: Népszava
Az EU meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára – mondja Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő.
Az Európai Parlament a napokban elfogadta a közegészségügyi stratégiáról szóló 56 pontos állásfoglalást. Benne azt az „Európai Egészségügyi Unióról” szóló javaslatot is, aminek ön volt az egyik készítője. Elégedett? Hogyne volnék az! Ami történt az óriási siker. Olyan jelentős, átfogó állásfoglalás még nem született az Európai Parlament történetében, mint a pénteki plenáris ülésen, amikor a képviselők nagy többséggel megszavazták koronavírus utáni időszakra vonatkozó közegészségügyi stratégiát. Benne az MSZP által szorgalmazott Európai Egészségügyi Unió koncepcióját. Amikor néhány éve elkezdtem házalni az ötlettel, leginkább csak legyintettek, sokan azt mondták: az egészségügy nemzeti hatáskör, nem jutok semmire, eleve vesztes helyzetbe sodrom magam. Igaz, akkora áttörésre, hogy a javaslatainkat az Európa Parlament a COVID-19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiájáról szóló állásfoglalásával el is fogadják, magam sem számítottam.

Nyilván az áttörést a COVID-járvány is segítette. Valóban. A vitában is sokan beszéltek arról, hogy mennyire szükség lenne a politikai és gazdasági együttműködés mellett egy erős egészségügyi unióra is. Az új koronavírus-járvány azt is megmutatta, hogy sokak életét mentheti meg, ha a tagországok között van közvetlen és gyors adatcsere. Sőt egy olyan együttműködés kívánalma is szerepel az elfogadott pontok között, amely segítené, hogy akár speciális tudású szakemberek, vagy nagy értékű eszközök „utazhassanak” oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Egy ilyen rendszerben a gyógyszerek és az orvosi berendezések stratégiai készleteinek jobb koordinálásával lehetne reagálni egy-egy egészségügyi válságra. Az európai gyógyszerstratégia, ami hamarosan nyilvánosságra is kerül, már tartalmazza azokat az uniós eszközöket, amelyekkel biztosítható a létfontosságú szerek azonnali elérhetősége. Mit jelent majd a gyakorlatban az, hogy van közegészségügyi stratégiája az unióinak? Az öt nagy párt a közös állásfoglalásként jóváhagyott 56 pontban konkrét feladatokat szab meg az Európai Bizottságnak. Záros határidőn belül e határozatnak megfelelő irányelveket kell készíteniük, s e munka állásáról időről időre be is kell számolniuk a parlamentnek. A gyakorlatban ez azzal is jár: az unió meghatározhatja, hogy mi az a minimum, amit az egyes nemzeti egészségügyi rendszereknek nyújtaniuk kell a polgáraik számára. Ez következik abból a „tizedik pontból”, amely az egyik azok közül, amit magam képviseltem és amiért olyan erősen lobbiztam is.

Hogyan érik majd el, hogy a magyar egészségügyben ugyanazt kapja a beteg, mint a például hollandban? Ez nem azonnal következik be, de az oda vezető folyamat már elkezdődött. A most készülő hétéves költségvetésben a korábbi 300-400 millió eurónál bizonyosan jóval több jut majd egészségügyi programokra. A járvány okozta válság orvoslására készült újjáépítési csomagban pedig máris soha nem látott összeget, 9,4 milliárd eurót szánnak az egészségügyi rendszerek fejlesztésére. Nem mindegy, hogy a forrásból kinek, mennyi jut. Amikor erről döntenek, nyilván előveszik majd azt is, hogy ki, hogyan szerepelt az úgynevezett stresszteszten. A bank-, és az energiaszektorban már jó ideje úgynevezett stressztesztekkel vizsgálják ily módon, hogy e rendszereknek milyen az állapota. Most az egészségügy is sorra kerül. Minden kormányzatnak – valószínűleg az év végéig – egységes módszerekkel el kell végeznie ezt a tesztet. Az eredmények alapján majd meg tudjuk határozni azt is, hogy mi az a minimum, amit valamennyi tagállam képes teljesíteni. Azt is látjuk majd, hogy mit kell fejleszteni, és az alapján lehet majd a szükséges forrásokat odairányítani az uniós költségvetésekből. Pontosan mit vizsgál, mit mér ez a teszt? Ki végzi majd? Erre még a bizottságnak kell javaslatot készítenie a parlament számára. De a tesztnek már a következő költségvetési ciklus elején meg kell lennie. Szerintem elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a különböző egészségügyi ellátórendszerekben mik azok a tényezők, amelyek a leghatékonyabban szolgálják az ellátottak és a dolgozók biztonságát. S ha ezeket azonosítottuk, már láthatjuk azt is, hogy ezekben nekünk hol vannak a gyengeségeink. A javításukra pedig pályázhatunk az uniós forrásokért. Arra nem tudok még válaszolni, hogy nálunk kinek kellene elvégeznie ezt a tesztet. Az eljárás részletei – és így a végrehajtói – nem ismertek, várjuk a Bizottság javaslatát. A magyar kormányban nincs túl nagy bizalmam. Ezzel együtt is, ha fel akarjuk használni az egészségügy fejlesztésére szánt uniós forrásokat, és ez gondolom a kormány érdeke is, akkor be kell mutatnia a valóságot. Ezt segítheti az is, hogy mostantól miden évben az európai szemeszter keretében elkészülő ország-jelentéseknek külön is ki kell térni, hogy az adott ország hol tart, mi jellemzi éppen a jóléti és egészségügyi rendszereit. Mennyi juthat az említett 9,4 milliárd eurós összegből Magyarországnak? Még nem tudom, mert nincs elfogadott költségvetés, de azon dolgozom, hogy ne csak a kormány, hanem az önkormányzatok és a civil szervezetek is közvetlenül is pályázhassanak egészségfejlesztő, vagy az ellátást javító programjaikkal. Ezért hamarosan országjárásra indulok, minél több önkormányzathoz szeretnék eljutni azzal a kéréssel, hogy vegyék elő, vagy ha nincs, készítsenek koncepciót arra, hogyan tudják megerősíteni a településeiken például az alapellátást. Vagy milyen népegészségügyi eszközzel tudnak az önkormányzatok tenni helyben azért, hogy a polgáraik minél később szoruljanak rá orvosi ellátásra. Ez az első lépés ahhoz, hogy akár saját maguk is sikeresen pályázhassanak a reményeim szerint közvetlenül elérhető uniós forrásokra.

Egyelőre ellenállnak Orbánnak – Ha felvizezve is, de ragaszkodnak a jogállamisághoz

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.07.16. 06:20

Fotó: Emmanuele Contini / AFP / NurPhoto
Nem lesz könnyű „harapós” szankciós rendszert bevezetni a korrupció megelőzésére és büntetésére, de az EU tagállamok nagy része egyelőre nem enged a magyar miniszterelnök zsarolásának.
Az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és járvány utáni helyreállítási alapjáról szóló megegyezés egyik fontos eleme lehet az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer. A téma heves vitákat gerjeszt a kormányok között, a hétvégi EU csúcson pedig eldőlhet: győz a pénzügyi szigor vagy marad az udvarias elnézés, ha kormányok, politikusok, baráti vállalkozások elsíbolják az uniós alapokat. A brüsszeli döntéshozók a 2020 utáni kezdődő pénzosztást attól is függővé tennék, hogy a támogatásban részesülő országban tiszteletben tartják-e a jogállami normákat, vagyis oda kerül-e a pénz, ahol a legnagyobb szükség van rá. A kívánalmat kötelező erejű közösségi jogszabályban rögzítenék, de ehhez mind a 27 állam- és kormányfő beleegyezése szükséges. A magyar és a lengyel vezetés egyáltalán nem támogatja a „politika belekeverését” a pénzügyekbe, míg a többiek kisebb-nagyobb lelkesedéssel kiállnak a javaslat mellett. Egy nappal az uniós vezetők brüsszeli találkozója előtt minden jel arra utal, hogy a konszenzus érdekében a kormányok fel fogják hígítani a tervezett előírásokat, de nem engedik kihagyni a megállapodásból. Az uniós csúcsot elnöklő Charles Michel a múlt héten kompromisszumos indítványt terjesztett elő, amely visszalépés az eredeti tervezethez képest. Ebben olyan eljárást javasol, amely megkönnyítené az Európai Bizottság által beterjesztett határozatok, köztük a szankcióra vonatkozó döntések megtorpedózását a kormányok képviselőiből álló testületben. Michel ugyan több új kezdeményezést is tesz az EU pénzügyi érdekeinek a védelmében – például rendszeres kormányközi vitát javasol, amelybe az Európai Bizottság mellett bevonnák az Európai Számvevőszéket is –, de ezek egyike sem bírna elrettentő erővel a jogsértőkkel szemben. „A konszenzus érdekében Charles Michel már februárban előjött a javaslattal, hogy csak a tagállamok többségének az egyetértésével születhessen szankciós döntés, ami csökkenti az eljárás a hatékonyságát.. Az újabb kormányközi párbeszédre vonatkozó felvetése szerintem még tovább bonyolítaná a folyamatot” – nyilatkozta lapunknak Marta Pilati, az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli kutatóintézet munkatársa. Az idő múlásával egyre több ország sorakozik fel a „jogállami fék” felengedése mellett. Az Európai Uniót július elseje óta elnöklő Németország több vezető politikusa arról beszélt, hogy fontos ugyan a jogállam, de ugyanilyen lényeges a gyors megegyezés a pénzügyi csomagról, hogy a bajba jutottak minél előbb forrásokhoz jussanak. Esther de Lange holland néppárti EP-képviselő a Twitteren aggódott amiatt, hogy a tagállamok végül a készpénzt részesítik előnyben az értékekkel szemben. Tette ezt azután, hogy a 23 milliárd eurós támogatásban, illetve hitelfelvételben reménykedő Portugália miniszterelnöke, Antonio Costa budapesti látogatását követően Orbán Viktor álláspontját kezdte visszhangozni, miszerint a jogállamot nem szabad összekeverni a helyreállítási alappal. Az EU-ügyi miniszterek szerdai ülésén a portugál tárcavezető ugyanakkor kiállt egy erős jogállami szabályrendszer mellett. A holland kormány, amely a takarékos pénzköltés mellett a jogállamiság tiszteletben tartatásának egyik élharcosa, már belement abba, hogy alkalomadtán ne a tagállamok többsége, hanem a kisebbsége torpedózhassa meg az esetleges pénzbüntetésre vonatkozó javaslatokat. De az uniós kormányok döntő többségével egyelőre még keményen tartja magát ahhoz, hogy az anti-korrupciós szabályrendszer bevezetése nélkül nem lehet megállapodni sem az 1074 milliárd eurós hétéves költségvetésről, sem a 750 milliárdos helyreállítási alapról. A büdzsét és a mentőcsomagot nem csak a tagállamoknak kell jóváhagyniuk, hanem az Európai Parlamentnek is. A testület már két éve elkészítette a javaslatát a közösségi kifizetéseket a jogállam tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, amely itt-ott még az eredeti bizottsági előterjesztésnél is szigorúbb előírásokat tartalmaz. A követelményrendszer felvizezésétől, netán eltűnésétől tartó politikai erők az EP-től várják, hogy ha eljön az idő, rátapos a jogállami fékre, nem hagyja veszni vagy meggyengíteni a jogszabályi javaslatot. „A parlament eddig nagyon határozott álláspontot képviselt, és bízom benne, hogy továbbra is ki fog állni mellette” – mondta lapunknak Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki szomorúnak tartja, hogy a vezetőkből álló Európai Tanács elé már eleve egy felpuhított indítvány kerül. Az Újítsuk meg Európát nevű liberális frakció a magyar politikus közreműködésével dolgozott ki egy javaslatcsomagot arról, hogy a jövőben hogyan kellene eljuttatni az EU-s forrásokat a végső kedvezményezettekhez a korrupt nemzeti hatóságok kiiktatásával.

Mikor csapnak oda a brüsszeli furkósbottal?

A jogállam és a költségvetési források közötti kapcsolat létrehozására az Európai Bizottság tett javaslatot 2018-ban, miután egyre hangosabb kritikákat kapott a tétlensége miatt. A rendelettervezetben felsorolja, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyek adott esetben a Brüsszelből érkező kifizetések csökkentését, felfüggesztését vagy megszüntetését vonhatják maguk után. A kilátásba helyezett intézkedések kifejezetten a pénzügyi szabálytalanságok és a korrupció megelőzését, illetve szankcionálását szolgálják, nem általában a demokrácia és az alapvető jogok védelmét. A következő esetekben vetnék be ezt az eszközt: – Ha az uniós költségvetést végrehajtó nemzeti szervek nem működnek megfelelően, például nem tartják be a közbeszerzésekre és támogatási eljárásokra vonatkozó előírásokat. – Ha a nyomozó és vádhatóságok nem tesznek meg mindent a csalások és a korrupciós ügyek leleplezéséért, valamint a bűnösök felelősségre vonásáért. – Ha a szabálytalanságokat, illetve bűncselekményeket nem szankcionálják a nemzeti bíróságok vagy közigazgatási hatóságok, vagy ha a jogtalanul kifizetett összegeket nem fizettetik vissza. – Az Európai Bizottság emellett a bíróságok függetlenségének veszélyeztetését, a bűnüldöző hatóságok által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának és szankcionálásának elmaradását, az összeférhetetlenség elkerülésének az elmulasztását, valamint a jogorvoslati lehetőségek korlátozását is azon hiányosságok közé sorolja, amelyek szankciókat vonhat maga után.