Előfizetés

Egy 18 éves koronavírusos lány halt meg Belgiumban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:50

Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
A járvány második fiatal belga áldozatát kórházba szállítását követően, három nap alatt vitte el a kór. Neki is volt más súlyos betegsége.
Elhunyt egy koronavírussal fertőzött 18 éves lány Belgiumban, aki a hatóságok szerint már régóta más súlyos egészségügyi problémákkal is küzdött – közölte a helyi média szerdán. A lányt három nappal korábban szállították kórházba, ahol állapota rendkívüli gyorsasággal romlott. Szervezete nem reagált a kezelésekre, az orvosok és az ápolószemélyzet nem tudta megmenteni.  A Brüsszel egyik kórházában elhunyt 18 éves lány a koronavírus második fiatal belga áldozata. Március folyamán a flandriai Gentben egy 12 éves lány esett a betegség áldozatául. Ő szintén más súlyos betegségekben is szenvedett, mielőtt megfertőződött volna. Sophie Wilmes belga ügyvezető miniszterelnök részvétét fejezte ki az elhunyt családjának, és arra figyelmeztetett, hogy a vírus továbbra is jelen van az országban, és a járvány újbóli erősödésével fenyeget. – A fiatalok sem immunisak a vírussal szemben, a fertőzöttségi arányuk jelenleg mintegy kétszer olyan magas, mint a 60 év felettieké - tette hozzá. A belga nemzetbiztonsági tanács szerdán arról döntött, hogy egyelőre nem engedélyezi a koronavírus féken tartását szolgáló korlátozások további lazítását. Flandriában, az ország északi régiójában 4907, a déli Vallóniában 3392, míg Brüsszelben 1489 aktív fertőzöttet tartanak számon. A 11,5 millió lakosú országban közel 9800-an hunytak el a betegségben, illetve 62 802 ember kapta el a fertőzést. 

Kigyulladt hét hajó az iráni Busehr kikötőjében

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:25

Fotó: AFP
Károkról egyelőre nem érkeztek jelentések.
Legalább hét hajó kigyulladt a dél-iráni Busehr kikötőjében – jelentette szerdán a Tasnim iráni hírügynökség. A városban orosz segítséggel épített atomerőmű működik. A szerdai tűzeset a legutóbbi a június óta az iráni nukleáris és ipari létesítmények körül történt incidensek sorában – írta a Reuters brit hírügynökség. A hírügynökség jelentése szerint károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. Június vége óta több robbantás és tűzeset történt iráni katonai, nukleáris és ipari létesítmények közelében. Július 2-án a Natanzban működő földalatti atomlétesítményben csaptak fel a lángok. Natanz az iráni urándúsító program legfontosabb létesítménye. Teherán szerint az urándúsítás kizárólag békés célokat szolgál. Nyugati hírszerző szervek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Iránnak összehangolt, titkos atomfegyver-programja volt, amelyet 2003-ban leállított. Teherán tagadja, hogy valaha is atomfegyverre kívánt volna szert tenni. Az iráni hatóságok július 3-án közölték, hogy megállapították az urándúsítóban keletkezett tűz okát, de később fogják közölni. Egyes iráni vezetők szerint feltehetően kibertámadás történt, és figyelmeztettek, hogy Irán bármilyen elkövető ország ellen megtorló intézkedéseket hoz. Július elején az egyik írásában az IRNA hivatalos iráni hírügynökség arról írt, hogy a szabotázsakciók mögött olyan ellenségek állhatnak, mint Izrael vagy az Egyesült Államok, majd rövidesen felhagyott a közvetlen vádaskodással. Az izraeli védelmi miniszter július 5-én kijelentette, hogy nem feltétlenül az országa áll a titokzatos iráni incidensek mögött.

Angliában még csak most lesz kötelező a maszk

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:00

Fotó: BEN STANSALL / AFP
Július 24-től a tömegközlekedés után az angliai boltokban is előírják az arc eltakarását.
Újabb látványos hátraarcot tett Boris Johnson brit miniszterelnök: az elmúlt hónapok, sőt a legutóbbi hétvége egyértelmű visszautasításai, „lehet”-jei, „talán”-jai, az „illemszabályok betartására” való hivatkozásai után jövő péntektől kötelezővé tette Angliában az arcmaszk viselését az üzletekben. Az intézkedés megsértői 100 fontos (nagyjából 39 ezer forintos) bírságra számíthatnak, ami két héten belüli befizetés esetén megfeleződik. Johnson pálfordulásával a világ 120 másik országának, köztük Németországnak, Spanyolországnak vagy éppen Magyarországnak a példáját követi, ahol már jó ideje előírják a nyilvános maszkviseletet. A március végén koronavírussal megfertőződött Johnson és vele egy napon ágynak esett egészségügyi minisztere nagy utat jártak be március eleje óta, amikor Chris Whitty professzor, angol tiszti főorvos kijelentését ismételgették, mely szerint „a tanács egyértelmű, ha valaki nem fertőzödött meg, a maszk egyáltalán nem csökkenti a kockázatot”. A kormányfőnek ugyanezen tudományos főtanácsadója még májusban is csak odáig jutott el, hogy az „arc eltakarása további elővigyázatosságot jelent és akár valamiféle hasznossága is lehet a vírus továbbadása kockázatának csökkentésében”. Kereken két hónappal később, amikor július 10-én először mutatkozott Boris Johnson jellegzetes tory kék arckendővel uxbridge-i választópolgárai körében, a pártvezető már azt tanácsolta, hogy a „elővigyázatosság az emberek szűk környezetben, amikor olyanokkal találkoznak, akikkel általában nem szoktak, jobban teszik, ha elfedik az arcukat”. Libertárius konzervatívhoz híven Michael Gove a hétvégén „alapvető jó modorként, udvariasságként és a mások iránti tisztelet jeleként” tanácsolta az arcmaszk viselését, amikor valaki például egy „boltban tartózkodik”, de nem volt hajlandó felvállalni annak kötelezővé tételét. A Miniszterelnöki Hivatal vezetőjét még kedden is fedetlen arccal kapták le a fotósok egy szendvicsboltban. Matt Hancock egészségügyi miniszter szerda reggeli tévényilatkozataiban a sokak által érthetetlennek nevezett további közel kéthetes várakozást az arcmaszk beszerzésének és az üzletek felkészítésének időigényességével indokolta. Nagyon sokan már a járvány kezdete óta úgy döntöttek, hogy eltakarják az arcuk, mások biztonságát a saját kényelmük elé helyezve. Ők már eddig sem értették, miért nem szerepelt a maszkviselés a kormány eredeti tanácsai között. Boris Johnsonnak és csapatának a – a járvány kezdetén nehezen hozzáférhető – maszkokhoz való hozzáállását a kormány ellentmondásos válságkezelése újabb megnyilvánulásának tekintik. A végrehajtó hatalomtól érkezett „konfúzus üzenetet” bírálta a Royal Society, a brit tudományos akadémia elnöke, Venki Ramakrishnan is. A Nobel-díjas molekuláris biológus szerint az „emberek valószínűleg nem értették meg a nem eléggé világosan közölt véleményt, így az nem is győzte meg őket”. A kutató ahhoz hasonlította a helyzetet, hogy „korábban teljesen normálisnak számított, ha valaki néhány pohár alkohol elfogyasztása után hazavezetett, vagy akár nem kötötte be magát. Manapság mindkét dolog antiszociálisnak számít, és ugyanígy kellene látni az arcmaszk viselésének elmulasztását is”. A világhírű szakembernek a legfrissebb tudományos véleményeken alapuló meggyőződése, hogy az Egyesült Királyság el van maradva az arcmaszk hasznosságának értékelésében, noha az mind viselőjét, mind a közelben tartózkodókat védi. Ha valakinek mindezek az érvek kevesek lennének, majd meggyőzi az a 37 független szakember által összeállított jelentés, mely arra a következtetésre jut, hogy ha az emberek nem követik a kézmosással, távolságtartással és arctakarással kapcsolatos előírásokat, a Covid-19 télen csak a kórházakban 120 ezer halálos áldozatot követelhet. A tudósok nem előrejelzésnek, hanem a legrosszabb forgatókönyv felvázolásának szánták riogatásukat arra az esetre, ha az emberek visszatérnek a munkába és korábbi életmódjukhoz, a tél szokatlanul hideg lenne, és a szezonális influenzajárvány is forrásokat vonna el az NHS egészségbiztosítótól.