Előfizetés

Vírus és politika: balkáni és kelet-közép-európai országok kerültek kritikus helyzetbe a járvány újbóli fellángolásával

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.15. 18:00
Tüntetők Belgrádban
Fotó: OLIVER BUNIC / AFP
Elszabadult a pokol a Balkánon és több kelet-közép-európai országban. A koronavírus járvány második hulláma láthatóan nem független a politikától.
Hamarabb érkezett a koronavírus járvány második hulláma régiónkba, mint ahogy azt bárki is hitte volna. Az első hullámot viszonylag kevés áldozattal átvészelő balkáni és kelet-közép-európai államok a vírus újbóli fellángolásával kritikus helyzetbe kerültek, hiszen sem gazdaságuk, sem egészségügyi ellátó rendszerük nem hasonlítható az első hullámot jobban megszenvedő nyugat-európai országokéhoz. A jelenleg nagy kockázatú országok egyik legszembetűnőbb közös tényezője az, hogy mindegyikben azonnal a relatív nyitás után, vagy már megrendezték a választásokat, vagy épp arra készülnek. A legszembetűnőbb eset Szerbia, ahol az ország teljes lezárását és a kijárási tilalmat már május közepén feloldották, hogy megrendezhető legyen június 21-én a parlamenti választás. Aleksandar Vucic elnök pártja meg is nyerte fölényesen a választást, a koronavírus helyzet viszont riasztóvá vált. Nem csak az esetszám növekedése miatt, hanem elsősorban azért, mert mint Goran Stevanović, a belgrádi Infektológiai Klinika igazgatója, a válságtörzs tagja fogalmazott a szerdán megjelent szerb lapokban, a szerbiai kórházak fiatal betegekkel vannak tele, szerdán pedig egy 26 éves, semmilyen alapbetegséggel rendelkező fiatal hunyt el koronavírus fertőzés következtében. A járványügyi szakember hangsúlyozta a sajtónak, hogy jelenleg súlyosabb a szerb helyzet, mint áprilisban. A kórházakban alig van már szabad kapacitás, főként fiatalok kerülnek be súlyos tünetekkel. Most azon túlmenően, hogy számszerűen is sokkal több fertőzött van, mint tavasszal, a súlyos klinikai esetek száma is megugrott, hangsúlyozta Stevanović. Minden bizonnyal nem véletlen, hogy épp a fiatalok körében ütötte fel a fejét a vírus, hiszen e korosztály tagjai nagy számban vettek részt az újraindult focibajnokság meccsein, a választási rendezvényeken valamint az azt követő tüntetéseken egyaránt. A Vucic rezsimnek ilyen körülmények között kénytelen volt újabb szigorításokat bevezetni, bár kijárási tilalommal egybekötött korlátozásokat ezúttal nem terveznek bevezetni. Az Európai Unió Szerbia mellett Monetenegrót is tilalmi listára helyezte. Arányosan számolva Montenegróban a legsúlyosabb a helyzet – százezer lakosra 231 koronavírus-fertőzött jut. Montenegró május 25-én jelentette, hogy már nincs koronavírussal fertőzött beteg az országban. Montenegró volt az utolsó európai ország, ahol felütötte fejét a járvány (március 17-én jelezték az első igazolt fertőzést), ugyanakkor az első is, ahonnan – állítólag – eltűnt. Akkor az egészségügyi miniszter azt állította, amennyiben június 2-ig nem találnak újabb fertőzöttet, ki lehet jelenteni, hogy véget ért a járvány. A kijelölt dátumig nem regisztráltak új esetet, a turizmusra építő Montenegró pedig azonnal nyitott, elkezdve menteni a gazdaságot, mára viszont a Balkán legkockázatosabb országa az aktív esetek aránya alapján. Aggasztóan terjed a fertőzés Észak-Macedóniában is, ahol épp e héten, hétfőtől-szerdáig rendezték meg a parlamenti választásokat. Romániában, ahol ugyancsak nagyobb a fertőzésszám, mint a két hónapon át tartó kijárási tilalom idején, a júniusról szeptemberre halasztott helyhatósági és a novemberi parlamenti választásokra kacsingat az Orban-kormány. A kabinet, amely minden ellenzéki és lakossági tiltakozás ellenére kénytelen volt meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, minden intézkedésével maga alatt vágja a fát. A kormányzó liberális párt népszerűsége nagyot esett a járvány idején és borítékolhatóan tovább zuhan majd a máris erős kampányhangulatban. A fertőzések száma túllépte a tízezret és újra 641 napi megbetegedés történt. Mindezen túl Romániában is egy igen aggasztó jelenség ütötte fel a fejét. Már az első hullám idején rekordmagas volt a fertőzés az egészségügyi dolgozók köreiben, most pedig újrafertőződések jelentek meg. A romániai gócpontnak számító Suceava központi kórházában egy orvos fertőződött újra, a szebeni sürgősségi kórház újrafertőződött 49 éves nővére pedig meghalt. Fehéroroszország, ahol Lukasenka elnök mezei munkát és traktorozást ajánlott a járvány ellen a lakosságnak még márciusban, ma már 65269 fertőzésnél tart. A járvány nem csitul, de ez aligha akadályozza meg az újraválasztásra készülő elnököt az augusztus 9-i elnökválasztás megrendezésében. Oroszországban is már június elején feloldották a korlátozások zömét, hogy megrendezhető legyen a Putyin elnök politikai túlélését biztosító alkotmánymódosító referendum. Oroszországban azóta is folyamatosan jelen van a vírus, szerdáig 746 ezer fertőzöttet és 11700 halálesetet követelt. Ukrajnában sem csillapodik a járvány. Kijev fontolgatja ugyan az országos karantén meghosszabbítását augusztus közepéig, ám egyelőre arról nincs szó, hogy elhalasztanák az októberi helyhatósági választásokat, amelynek kampánya szeptember 5-én kezdődik hivatalosan, gyakorlatilag pedig már megkezdődött.

Egy 18 éves koronavírusos lány halt meg Belgiumban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:50

Fotó: Dursun Aydemir / AFP / Anadolu Agency
A járvány második fiatal belga áldozatát kórházba szállítását követően, három nap alatt vitte el a kór. Neki is volt más súlyos betegsége.
Elhunyt egy koronavírussal fertőzött 18 éves lány Belgiumban, aki a hatóságok szerint már régóta más súlyos egészségügyi problémákkal is küzdött – közölte a helyi média szerdán. A lányt három nappal korábban szállították kórházba, ahol állapota rendkívüli gyorsasággal romlott. Szervezete nem reagált a kezelésekre, az orvosok és az ápolószemélyzet nem tudta megmenteni.  A Brüsszel egyik kórházában elhunyt 18 éves lány a koronavírus második fiatal belga áldozata. Március folyamán a flandriai Gentben egy 12 éves lány esett a betegség áldozatául. Ő szintén más súlyos betegségekben is szenvedett, mielőtt megfertőződött volna. Sophie Wilmes belga ügyvezető miniszterelnök részvétét fejezte ki az elhunyt családjának, és arra figyelmeztetett, hogy a vírus továbbra is jelen van az országban, és a járvány újbóli erősödésével fenyeget. – A fiatalok sem immunisak a vírussal szemben, a fertőzöttségi arányuk jelenleg mintegy kétszer olyan magas, mint a 60 év felettieké - tette hozzá. A belga nemzetbiztonsági tanács szerdán arról döntött, hogy egyelőre nem engedélyezi a koronavírus féken tartását szolgáló korlátozások további lazítását. Flandriában, az ország északi régiójában 4907, a déli Vallóniában 3392, míg Brüsszelben 1489 aktív fertőzöttet tartanak számon. A 11,5 millió lakosú országban közel 9800-an hunytak el a betegségben, illetve 62 802 ember kapta el a fertőzést. 

Kigyulladt hét hajó az iráni Busehr kikötőjében

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 17:25

Fotó: AFP
Károkról egyelőre nem érkeztek jelentések.
Legalább hét hajó kigyulladt a dél-iráni Busehr kikötőjében – jelentette szerdán a Tasnim iráni hírügynökség. A városban orosz segítséggel épített atomerőmű működik. A szerdai tűzeset a legutóbbi a június óta az iráni nukleáris és ipari létesítmények körül történt incidensek sorában – írta a Reuters brit hírügynökség. A hírügynökség jelentése szerint károkról egyelőre nem érkeztek jelentések. Június vége óta több robbantás és tűzeset történt iráni katonai, nukleáris és ipari létesítmények közelében. Július 2-án a Natanzban működő földalatti atomlétesítményben csaptak fel a lángok. Natanz az iráni urándúsító program legfontosabb létesítménye. Teherán szerint az urándúsítás kizárólag békés célokat szolgál. Nyugati hírszerző szervek és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint Iránnak összehangolt, titkos atomfegyver-programja volt, amelyet 2003-ban leállított. Teherán tagadja, hogy valaha is atomfegyverre kívánt volna szert tenni. Az iráni hatóságok július 3-án közölték, hogy megállapították az urándúsítóban keletkezett tűz okát, de később fogják közölni. Egyes iráni vezetők szerint feltehetően kibertámadás történt, és figyelmeztettek, hogy Irán bármilyen elkövető ország ellen megtorló intézkedéseket hoz. Július elején az egyik írásában az IRNA hivatalos iráni hírügynökség arról írt, hogy a szabotázsakciók mögött olyan ellenségek állhatnak, mint Izrael vagy az Egyesült Államok, majd rövidesen felhagyott a közvetlen vádaskodással. Az izraeli védelmi miniszter július 5-én kijelentette, hogy nem feltétlenül az országa áll a titokzatos iráni incidensek mögött.