Előfizetés

A legmagasabb szintre emelték a járványügyi készültséget Tokióban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 16:11

Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
A japán fővárosban a járvány kitörése óta 8354-en fertőződtek meg, ez az országban regisztrált fertőzések egyharmadát jelenti.
A legmagasabb, négyes szintre emelték a járványügyi készültséget Tokióban azt követően, hogy ismét emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma – jelentették be a japán főváros kormányzójának szerdai sajtótájékoztatóján. Az úgynevezett „vörös riasztás”, amelyet Koike Juriko járványügyi szakértők tanácsára rendelt el, ugyanakkor nem írja elő egyebek közt a boltok bezárását. A szakértők szerint az újonnan fertőzöttek elsősorban a fiatalok közül kerülnek ki, akik vélhetően éjszakai szórakozóhelyeken, illetve a munkahelyeken és családon belül fertőződtek meg. A fővárosban a járvány kitörése óta 8354-en fertőződtek meg, ez az országban regisztrált fertőzések egyharmadát jelenti. Tokióból három hete nem jelentettek a vírussal összefüggő halálesetet, ám május vége óta nőtt az igazolt fertőzöttek száma. A fővárosban mintegy 14 millióan élnek, a hozzátartozó agglomerációban körülbelül 37 millióan, ez a terület a világ legnagyobb urbanizált térsége.
Koike Juriko, Tokio kormányzója
Fotó: Yosuke Hayasaka / AFP/Yomiuri
Japánban az április elejétől május végéig tartó rendkívüli állapot nem volt olyan szigorú, mint az európai országokban, a hatóságok elsősorban az emberek együttműködésére számítottak a korlátozások betartásában. Elemzők szerint a kormány vélhetően nem vezet be újra rendkívüli állapotot, mert a korlátozások így is súlyos csapást mértek a gazdaságra. Szakértők mindazonáltal felhívják a figyelmet arra, hogy a lazítások óta a napi fertőzöttek száma emelkedik, a múlt héten pedig rekordot döntött, 243 újonnan regisztrált fertőzöttel. Japánban a többi országhoz képest viszonylag kevés, alig több mint 22 500 koronavírusos esetet jelentettek, és körülbelül ezer ember halt bele a vírus okozta Covid-19 betegségbe. A több mint 120 milliós ország továbbra is zárva tartja határait, egyelőre nem léphetnek be olyan külföldi állampolgárok sem, akik rendelkeznek japán tartózkodási engedéllyel. Eközben kampány indul a belföldi turizmus népszerűsítéséért, de sokan máris attól tartanak, hogy az országon belüli utazások miatt is emelkedni fog a fertőzöttek száma.

Meghaladta a tízezret az ismert aktív koronavírusos esetek száma Romániában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 15:17

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Ukrajnában egy nap alatt 835 koronavírus-fertőzöttet találtak.
Romániában az elmúlt 24 órában ismét több mint 600 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak, így szerdán meghaladta a tízezret az azonosított aktív esetek száma. A stratégiai kommunikációs törzs szerdai jelentése szerint
az utóbbi 24 órában minden korábbinál több, 18 440 teszt kiértékelése nyomán 641 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel 34 226-ra emelkedett a járvány romániai megjelenése óta regisztrált fertőzések száma. Közülük 22 049-et gyógyultnak nyilvánítottak, az utóbbi napon elhunyt 21 fertőzöttel pedig 1952-re emelkedett a járvány romániai áldozatainak száma.

A jelenleg nyilvántartott 10 225 aktív koronavírusos eset közül 2106 tünetmentes fertőzöttet tíz nap után miniszteri rendelet alapján, 727 fertőzött pácienst pedig saját kérésére engedtek ki a kórházból. Romániában a járvány első áprilisi tetőzésekor 356 esetig emelkedett a napi új megbetegedések kéthetes átlaga. Ez a mutató június elejéig 165-re csökkent, azóta pedig az óvintézkedések lazítása nyomán újból növekedésnek indult. Most már az utóbbi két hét adatai alapján a napi 467 megbetegedés számít átlagosnak, de az utóbbi héten a napi új esetszám már négy alkalommal is meghaladta a 600-at. A román hatóságok július elején elhalasztották a tervezett további lazításokat: nem nyitottak ki a vendéglátóhelyek zárt terei, zárva maradtak a mozik és színházak. A bukaresti kormány szerdai ülésén várhatóan újabb 30 napra meghosszabbítja az éjfélkor lejáró veszélyhelyzetet.
Ukrajnában a korábbi napok enyhébb növekedése után szerdára ismét nagy számban, nyolcszáz fölött regisztráltak új koronavírusos fertőzötteket egy nap alatt, és az eddig azonosítottak száma velük együtt már meghaladta az 55 ezret – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi minisztérium is megerősített. A járvány kezdete óta
azonosított fertőzöttek száma az előző napi 835 új esettel együtt elérte az 55 ezer 607-et. A hét elejére még 550-650 közötti napi növekményt regisztráltak az országban, viszont a múlt héten is még 800 fölött volt az újonnan azonosított betegek száma. Előző nap 15 újabb haláleset történt, így már 1427-en haltak bele a betegségbe, miközben eddig 28 ezer 131-en gyógyultak meg, közülük 977-en az elmúlt napban. Az aktív betegek száma jelenleg 26 ezer 049.

Az egészségügyi alkalmazottak körében 41 újabb esettel az eddig azonosított fertőzöttek száma 7540-re emelkedett. Az elmúlt napban 224 beteget kellett kórházba szállítani. Előző nap a legtöbb új beteget ismét az ország két legfertőzöttebb régiójából jelentették, a nyugat-ukrajnai Lviv megyéből 171-et, a fővárosból Kijevből pedig 147-et. A statisztikában harmadik helyre ezúttal a keleti országrészben lévő Harkiv megye került napi 64 új fertőzöttel, Kárpátalja pedig a negyedik lett 57 új beteggel. Kárpátalja megyében a jelenlegi adatok alapján eddig 4112 fertőzöttet azonosítottak, közülük 142-en haltak meg és 1379-en győzték le a kórt. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában már arról beszélt, hogy
a hónap végével lejáró országos karantént a tárcája még legalább egy hónappal kezdeményezi meghosszabbítani.

Ezt a kérdést várhatóan a jövő héten tekinti át a kormány. Kedden a Szevodnya című lapnak a minisztérium egy név nélkül nyilatkozó illetékese még csak a karantén kéthetes, azaz augusztus közepéig történő meghosszabbítását vetítette előre. Közben szerdán az éttermek, bárok és egyéb közétkeztetési intézmények tulajdonosai tiltakozó akciót kezdtek Kijevben a kormány épülete előtt, követelve, hogy engedélyezzék számukra éjjel 11 óra után is a nyitva tartást. Jelképesen üres székeket és kanapékat helyeztek ki az utcán a kabinet épületével szemben.

Hiába küzdött ellene Iohannis, Románia megünnepli majd Trianont

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.15. 15:14

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A román elnök szerint jogsértő, hogy hogy állami szinten ünnepeljék a Magyarországot megcsonkító trianoni döntést, ám ez sem számított.
Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház - idézi az MTI a román alkotmánybíróság szerdai döntését. A törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.    Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel - sajtóértesülések szerint 5-4 arányban - megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, s megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű.
Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa javasolt módosításokat.
A képviselőház által május 13-án nagy többséggel - 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással - elfogadott jogszabály értelmében
a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én - az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján - kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a Trianoni szerződés századik évfordulója előtt. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek "meg fogja fizetni a politikai árát". A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet.