Előfizetés

Meghaladta a tízezret az ismert aktív koronavírusos esetek száma Romániában

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.07.15. 15:17

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Ukrajnában egy nap alatt 835 koronavírus-fertőzöttet találtak.
Romániában az elmúlt 24 órában ismét több mint 600 új koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak, így szerdán meghaladta a tízezret az azonosított aktív esetek száma. A stratégiai kommunikációs törzs szerdai jelentése szerint
az utóbbi 24 órában minden korábbinál több, 18 440 teszt kiértékelése nyomán 641 új fertőzöttet azonosítottak, ezzel 34 226-ra emelkedett a járvány romániai megjelenése óta regisztrált fertőzések száma. Közülük 22 049-et gyógyultnak nyilvánítottak, az utóbbi napon elhunyt 21 fertőzöttel pedig 1952-re emelkedett a járvány romániai áldozatainak száma.

A jelenleg nyilvántartott 10 225 aktív koronavírusos eset közül 2106 tünetmentes fertőzöttet tíz nap után miniszteri rendelet alapján, 727 fertőzött pácienst pedig saját kérésére engedtek ki a kórházból. Romániában a járvány első áprilisi tetőzésekor 356 esetig emelkedett a napi új megbetegedések kéthetes átlaga. Ez a mutató június elejéig 165-re csökkent, azóta pedig az óvintézkedések lazítása nyomán újból növekedésnek indult. Most már az utóbbi két hét adatai alapján a napi 467 megbetegedés számít átlagosnak, de az utóbbi héten a napi új esetszám már négy alkalommal is meghaladta a 600-at. A román hatóságok július elején elhalasztották a tervezett további lazításokat: nem nyitottak ki a vendéglátóhelyek zárt terei, zárva maradtak a mozik és színházak. A bukaresti kormány szerdai ülésén várhatóan újabb 30 napra meghosszabbítja az éjfélkor lejáró veszélyhelyzetet.
Ukrajnában a korábbi napok enyhébb növekedése után szerdára ismét nagy számban, nyolcszáz fölött regisztráltak új koronavírusos fertőzötteket egy nap alatt, és az eddig azonosítottak száma velük együtt már meghaladta az 55 ezret – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi minisztérium is megerősített. A járvány kezdete óta
azonosított fertőzöttek száma az előző napi 835 új esettel együtt elérte az 55 ezer 607-et. A hét elejére még 550-650 közötti napi növekményt regisztráltak az országban, viszont a múlt héten is még 800 fölött volt az újonnan azonosított betegek száma. Előző nap 15 újabb haláleset történt, így már 1427-en haltak bele a betegségbe, miközben eddig 28 ezer 131-en gyógyultak meg, közülük 977-en az elmúlt napban. Az aktív betegek száma jelenleg 26 ezer 049.

Az egészségügyi alkalmazottak körében 41 újabb esettel az eddig azonosított fertőzöttek száma 7540-re emelkedett. Az elmúlt napban 224 beteget kellett kórházba szállítani. Előző nap a legtöbb új beteget ismét az ország két legfertőzöttebb régiójából jelentették, a nyugat-ukrajnai Lviv megyéből 171-et, a fővárosból Kijevből pedig 147-et. A statisztikában harmadik helyre ezúttal a keleti országrészben lévő Harkiv megye került napi 64 új fertőzöttel, Kárpátalja pedig a negyedik lett 57 új beteggel. Kárpátalja megyében a jelenlegi adatok alapján eddig 4112 fertőzöttet azonosítottak, közülük 142-en haltak meg és 1379-en győzték le a kórt. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter szerdán az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában már arról beszélt, hogy
a hónap végével lejáró országos karantént a tárcája még legalább egy hónappal kezdeményezi meghosszabbítani.

Ezt a kérdést várhatóan a jövő héten tekinti át a kormány. Kedden a Szevodnya című lapnak a minisztérium egy név nélkül nyilatkozó illetékese még csak a karantén kéthetes, azaz augusztus közepéig történő meghosszabbítását vetítette előre. Közben szerdán az éttermek, bárok és egyéb közétkeztetési intézmények tulajdonosai tiltakozó akciót kezdtek Kijevben a kormány épülete előtt, követelve, hogy engedélyezzék számukra éjjel 11 óra után is a nyitva tartást. Jelképesen üres székeket és kanapékat helyeztek ki az utcán a kabinet épületével szemben.

Hiába küzdött ellene Iohannis, Románia megünnepli majd Trianont

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.15. 15:14

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A román elnök szerint jogsértő, hogy hogy állami szinten ünnepeljék a Magyarországot megcsonkító trianoni döntést, ám ez sem számított.
Nem sérti a román alaptörvényt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény, amelyet májusban szavazott meg a bukaresti képviselőház - idézi az MTI a román alkotmánybíróság szerdai döntését. A törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, valamint a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, és inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.    Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel - sajtóértesülések szerint 5-4 arányban - megalapozatlannak ítélte az elnök óvását, s megállapította: a kihirdetésre váró jogszabály kifogásolt előírásai nem sértik az alkotmányt. A testület döntése megfellebbezhetetlen és kötelező érvényű.
Az államfőnek az alkotmányossági óváson kívül elvileg lehetősége van egy alkalommal megfontolásra visszaküldeni a parlamentnek az általa kifogásolt tervezeteket, de másodszor már nem tagadhatja meg kihirdetését, akkor sem, ha a parlament nem hajtotta végre az általa javasolt módosításokat.
A képviselőház által május 13-án nagy többséggel - 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással - elfogadott jogszabály értelmében
a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én - az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján - kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvény felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A román törvényhozók arra számítottak, hogy az államfő kihirdeti a törvényt a Trianoni szerződés századik évfordulója előtt. A tervezetet kidolgozó Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor úgy értékelte: a törvény kihirdetésének megtagadása nemzetellenes gesztus volt Iohannis részéről, amelynek "meg fogja fizetni a politikai árát". A volt román külügyminiszter Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter május 26-i bukaresti látogatásával hozta összefüggésbe azt, hogy Iohannis nem hirdette ki a centenárium előtt a Trianon-napot Romániában ünneppé nyilvánító törvénytervezet. 

Lázadás a baksisvilág ellen – Nem csökken a feszültség Bulgáriában

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.15. 14:59

Fotó: Hristo Rusev / AFP/NurPhoto
Feltámadt a népharag Bulgáriában, a tiltakozóknak elegük lett az oligarchák uralmából és a korrupcióból. A demonstrációkhoz még az államfő is csatlakozott.
Egy hete tartanak a sokezres tüntetések Bulgáriában, s semmi jel nem mutat arra, hogy a feszültség csökkenne. A hét elején sérültjei is voltak az összecsapásoknak. Boriszov miniszterelnök meglebegtette lemondását. Az országban egyszerre érezteti hatását a koronavírus-járvány, a gazdasági válság és a mély társadalmi elégedetlenség, amelyet az országot átszövő korrupció okozott. Szófiában immár tüntetők rendre a főváros ötvenes években kialakított tágas központi terén gyülekeznek. A hatalmas tér épületei eredetileg a kommunista párt központjának, a minisztertanácsnak, egy luxusszállodának, valamint a CUM nevű áruháznak adtak otthont. Az államelnöki hivatalt befogadó épület előtt gyülekeznek, majd átvonulnak a miniszterelnökség elé. A tüntetők a Bojko Boriszov vezette kormány és Ivan Gesev főügyész lemondását követelik. Ezen kívül gyakran elhangzik a „Banditák, gengszterek kifelé!” szlogen is. A hétvégén a kormánypárt ellentüntetést szervezett ugyanerre a térré, buszokkal hozták az egész országból a GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) párt híveit, akik előtt miniszterek és képviselők szónokoltak, s tagadták, hogy banditák, maffiózók lennének. A kormányellenes tüntetőkhöz múlt szombaton már csatlakozott Rumen Radev államfő és ő is a kormány és a főügyész lemondását követelte.
A tüntetéseket kiváltó másik esemény a hét végén a Burgász melletti Roszenec parkban zajlott. Itt egy villát birtokol Ahmed Dogan bolgár-török politikus. (Dogan a török-muzulmán Mozgalom a jogokért és a szabadságért (DPSZ) párt alapítója és tiszteletbeli elnöke.) A villa tengeri strandját akarta megközelíteni korábban Hriszto Ivanov egy parlamenten kívüli párt, a Demokratikus Bulgária vezetője, korábbi igazságügyi miniszter. Ivanovot a terültet őrző kormányőrök a tengerbe szorították. A hét végén sokszáz szimpatizánsával visszatért, s azt követelte, hogy az állami tulajdonú partszakaszt tegyék nyilvánossá. A rendőrség megakadályozta őket a „strandsétában”, viszont odaengedték Dogan híveit, akiket távoli városokból buszoztattak Burgaszba. Az esetet követően Radev elnök azt követelte, hogy szüntessék meg Dogan állami védelmét, s ne adjon további védelmet a kormányőrség a DPSZ másik képviselőjének Deljan Peevszkinek, akit a közvélemény Bulgária egyik legnagyobb hatalmú oligarchájának tart. (Peevszki nyolc lap, több tévéállomás, építőipari cégek és más vállalkozások tulajdonosa, befolyása van a Bulgartabac holdingra is.) Dogan és Peevszki lemondtak a kormányőrség védelméről, a szervezet parancsnoka is távozott az elnök felszólítására posztjáról.
Bojko Boriszov szerdán meglebegetette esetleges lemondását, de kijelentette, erről csak az Európai Tanács (az EU-országok vezetőinek testülete – a szerk.) ülése után tárgyal. Közben az ügyészség hangfelvételeket tett közzé, amelyben Vaszil Bozskov a körözött kaszinómilliárdos beszél. Azt állítja, hogy ő irányítja a tüntetőket és az államfő is csak „bábu”. A közlés a tömegmozgalmat akarja lejáratni. A rendszerváltás óta Bulgáriában sokféle színű kormány alakult, mégis gyakorlatilag ugyanaz a felső réteg irányította: politikusokból, egykori titkosszolgálati emberekből és gengszterekből álló háló. Nem az országnak vannak bűnözői, hanem a bűnözőknek van államuk – mondják. Ebben a hálóban kiemelt helye van az orosz titkosszolgálati-bűnözői jelenlétnek immár harminc éve. A másik elem, amely a felháborodást szítja a bírósági és ügyészségi rendszer korruptsága és függése a végrehajtó hatalomtól. Bojko Boriszov megakadályozta – dacolva az EU nyomással –, hogy Bulgáriában is létrejöjjön a román mintára a független korrupcióellenes ügyészség. Ő helyezte gyakorlatilag hivatalba Ivan Gesev főügyészt, aki most azzal hálálta meg ezt, hogy a kormányfő mellé állt annak az elnökkel folyó vitájában. Gesev lehallgattatta Rumen Radev elnököt is, majd lefogatta az államfő két munkatársát, azokat befolyással való üzérkedéssel, és államtitok kiszivárogtatásával vádolja. Az elnök ezt az akciót „puccsként” aposztrofálta. Zavaros az ügyészség szerepe a Vaszil Bozskov kaszinómilliárdos elleni ügyben is. Bozskov ellen 18 vádpontot emeltek, miközben a Dubaiban tartózkodó férfi azt állítja, hogy kb. harminc millió euróval kente meg a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert az elmúlt években. Még számos olyan ügy lett nyilvános az elmúlt pár hétben, amely normális országokban a kormány bukását okozta volna, de Boriszov mindet túlélte. Ilyen volt a hálószobájában készült fotó, amelyen látszik, hogy az éjjeliszekrényén pisztolyt tart, s a szekrény fiókjában több köteg ötszáz euróst és aranytömböket. Bulgária továbbra is az EU legszegényebb állama, amelyet különösen sújt a mostani világjárvány. A legnagyobb ellenzéki párt, a Bolgár Szocialista Párt szerdán bizalmatlansági indítványt terjesztett elő, de Boriszov koalíciójának elég képviselője van ahhoz, hogy ezt elutasítsák.

A török mellékszereplő főszerepe

A bolgár szcéna állandó szereplője a DPSZ. Az etnikai-vallási pártnak van a legstabilabb szavazótábora. Dogan és elvbarátai képesek meggyőzni a bulgáriai törököket, hogy ők adnak nekik védelmet egy esetleges nacionalista fordulattal szemben, s garantálják a gazdasági hátterüket, mint a dohánytermesztés. A bolgár állam viszont a DPSZ-t a vallási-nacionalista szélsőségesség gátjaként kezeli. A stabil tíz százalékos jelenlét a széttöredezett nemzetgyűlésben politikai zsarolási potenciált ad Dogan pártjának. Peevszki számára a képviselőség a DPSZ színeiben egyrészt immunitást, másrészt politikai-hatalmi üzleteinek hátterét adja. A „török párttal” való együttműködést a GERB tagadja, de nyilvánvaló, hogy Bojko Boriszov uralma nélkülük nem tartható fenn. Ez ellen az összefonódás ellen is tüntetnek most Bulgária városaiban.