Előfizetés

Egy nap alatt 638 koronavírus-fertőzöttet találtak Ukrajnában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 13:02

Fotó: Stringer / AFP/Sputnik
Az új esetekkel együtt eddig 54 ezer 771 fertőzöttet azonosítottak az országban.
Enyhe mértékű lassulást mutat Ukrajnában a koronavírus-fertőzés terjedése, az elmúlt napban újabb 638 új beteget regisztráltak – derült ki Makszim Sztepanov egészségügy-miniszter keddi tájékoztatójából. A tárcavezető által közölt adatok alapján a járvány kitörése óta
az új esetekkel együtt eddig 54 ezer 771 fertőzöttet azonosítottak az országban. Az elhunytak száma 14 újabb halálesettel 1412-re nőtt, míg eddig 27 ezer 154-en gyógyultak meg, közülük 651-en az elmúlt napban. Az aktív beteg száma jelenleg 26 ezer 205.

Az egészségügyi dolgozók körében az eddig azonosított betegek száma már elérte a 7499-et. A legtöbb új megbetegedést ismét az ország legfertőzöttebb régiójából, a nyugat-ukrajnai Lviv megyéből jelentették előző nap, 147-et, továbbá a fővárosból, Kijevből – amely Ukrajna második legfertőzöttebb területe jelenleg –, 112-őt, Kárpátaljáról pedig 67-et. Kárpátalja megyében a helyi kormányzóság közlése szerint a koronavírusos betegek fogadására második, illetve harmadik hullámban megnyitott kórházakban az ágyak leterheltsége csaknem elérte a 90 százalékot. Ezekben az egészségügyi intézményekben június 18-án tették lehetővé a Covid-19-betegek fogadását. A kormányzóság magyarázata szerint a kórházak telítettségének oka, hogy az elmúlt három hétben a megyében intenzíven növekedett a fertőzöttek száma. Kárpátalján eddig 4055 fertőzöttet regisztráltak, közülük 140-en haltak meg és 1301-en győzték le a kórt. A járvány kezdete óta Ukrajnában eddig 813 ezer 396 laboratóriumi, úgynevezett PCR-tesztet végeztek el. Közben a Szevodnya című lap az egészségügyi minisztériumtól származó, nem megnevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a tárcánál fontolgatják az országos karantén meghosszabbítását újabb két héttel, azaz augusztus közepéig, mert ennyi a vírus lappangási ideje. Azt is közölte, hogy az általánosan, minden régióra vonatkozó korlátozások közül a hatékonynak bizonyultakat, mint a távolságtarást és a közösségi közlekedési eszközökre vonatkozó szabályokat fenntartják, a hatástalan korlátozásokat viszont visszavonják. Ukrajnában március 3-án regisztrálták az első fertőzöttet Csernyivci megyében. Két hétre rá vezették be az országos karantént, május 22-től július végéig pedig úgynevezett adaptív karantén van érvényben, ami azt jelenti, hogy a helyi hatóságok önállóan dönthetnek a korlátozások enyhítéséről vagy szigorításáról. Közben a dél-ukrajnai Odesszában a városvezetés hétfőn úgy döntött, hogy
keddtől szigorít a helyi karanténszabályokon: éjjel 11 órától reggel 7 óráig megtiltotta minden szórakoztató egység, beleértve az éttermek, bárok és éjszakai klubok működését.

A cseh kormány támogatja az emberek fegyveres önvédelemhez való jogát

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.14. 09:16

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
A miniszterek egy része megváltoztatta korábbi elutasító vagy tartózkodó álláspontját, „tekintettel a biztonsági helyzet alakulására Csehországban”.
Támogatja a cseh kormány azt a szenátusi javaslatot, hogy a cseh állampolgároknak alkotmányos joga legyen a fegyveres önvédelemre és védelemre – jelentette be Marie Benesová igazságügyi miniszter hétfőn este a kormány ülése utáni sajtótájékoztatón Prágában. A kormány álláspontja váratlan, mert a témához készült előzetes szakmai háttéranyagokban az áll, hogy a kabinet semleges álláspontra helyezkedik ez ügyben.
„A döntés rendkívül heves vita után született meg”

– mondta Benesová újságíróknak, de további részleteket nem árult el.

Lubomír Metnar védelmi miniszter rámutatott: a miniszterek egy része – saját magát is beleértve – a heves vita során megváltoztatta korábbi elutasító vagy tartózkodó álláspontját, „tekintettel a biztonsági helyzet alakulására Csehországban”. Részleteket azonban ő sem közölt. A felsőház javaslata szerint az állampolgárok jogát a fegyveres önvédelemre és védelemre az emberi szabadságjogok listájába foglalnák bele, amely része a cseh alkotmánynak.
„A saját, illetve más ember életének fegyveres védelme a törvény által meghatározott feltételek mellett biztosított”

– olvasható egyebek között a javaslatban, amelyet az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátori csoportja kezdeményezett, és a felsőház is elfogadott.

Az alkotmánytörvény kibővítésének célja – fejtette ki korábban Martin Cervícek, az ODS szenátori csoportjának elnöke – megakadályozni az Európai Unióban tapasztalható „leszerelési tendenciákat”, illetve azt, hogy az önvédelemhez való jogot egyszerű jogszabállyal korlátozni lehessen a jövőben. A téma az elmúlt hónapokban a cseh sajtóban és a közéletben is nagyon éles volt. Az egyik oldal szerint a fegyveres önvédelem alapvető emberi jog, míg a másik azt állítja, hogy a jogszabály elfogadása a biztonsági helyzet romlásához fog vezetni az országban. Az alkotmánytörvényt módosító javaslat elfogadásához a parlament mindkét házában háromötödös többségre van szükség.

A lengyel jobboldal fele királysága

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.07.14. 08:40
Poland Holds Presidential Election Runoff
Fotó: Beata Zawrzel / Beata Zawrzel/NurPhoto
Andrzej Duda kis különbséggel győzött és ezzel Jaroslaw Kaczynski jutott új lehetőségekhez. Attak várható a szabad sajtó ellen.
Lengyelország politikailag két, szinte azonos méretű részre szakadt. A vasárnapi elnökválasztás eredményeinek csaknem teljes feldolgozása alapján a kormányzó jobboldali-nacionalista Jog és Igazság Párt (PiS) jelöltje, Andrzej Duda hivatalban lévő államfő kapta a szavazatok 51,21 százalékát. Kihívója, a liberális Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát szerezte meg. Az ország térképe hasadást mutat: a nyugati vajdaságok Trzaskowskira, a délkeletiek és keletiek Dudára szavaztak. Előbbi tarolt az összes nagyvárosban, míg a kisebb településeken az utóbbinak állt a zászló. A liberális jelölt a második fordulóban megkapta az első fordulóban kiesett jelöltek szavazói többségének támogatását. Az is a társadalom megosztottságát jelzi, hogy a PiS jelöltjére az idősebb korosztály szavazott, míg a fiataloknál a liberális jelölt volt a nyerő, ahogy a nők között is, amivel szemben a férfiak inkább Dudát preferálták. A képzettebbek között is a liberális Polgári Koalíció jelöltje volt a nyertes. Mindez előre vetíti a további társadalmi konfliktusokat és jelzi: a jelenlegi állapot hosszasan nem maradhat fenn, hiszen az uralkodó párt elsősorban az idősebbekre, a képzetlenebbekre és a szociálisan kiszolgáltatottakra épít. Ellenzékében viszont többen vannak a Nyugatra orientált, társadalmilag nyitott, toleráns és képzettebb elemek. A kampányt is az határozta meg, hogy a PiS milyen félelmeket észlelt saját táborában, s ezekre rájátszva hogyan mozgósította híveit. Azt a képzetet keltették, hogy a liberálisok elvennék a PiS által bevezetett családi pótlékot és nyugdíj-kiegészítést. A gyűlöletkampány fontos eleme volt a melegek, LMBT-emberek elleni verbális hajsza, majd később megütöttek némi antiszemita hangot is, hogy végül átváltsanak a németellenességre. A kampány csúcsán a PiS jelöltje beindította az elitellenes és városellenes vonalat: magát a nagyvárosi elitek által elutasított áldozat szerepébe pozicionálta. A kampány nem volt tisztességes, hiszen Dudát szolgálta ki az állami média, neki dolgozott a teljes kormányzati apparátus. Feltehetően maga az államfő is megérezhette, hogy túllőtt a célon, mert, amikor az exit poll már az ő vezetését jelezte, kijelentette: bocsánatot kér mindenkitől, akit megbánthatott nem csak a kampányban, hanem az előző öt évben is. Amikor aztán hétfőre virradóra visszaért  varsói rezidenciájára, ott már azt mondta, hogy semmit nem von vissza a korábbiakból. A politikai elemzők azon vitatkoznak, mit lép most a kormánypárt. Egyesek feltételezik, hogy az „éppen hogy győzelem” mérsékletre intheti a PiS vezérét. A többség viszont frontális antidemokratikus támadásra számít, elsősorban a médiaszabadság korlátozásától tartanak. Jaroslaw Kaczynski már egy hete meglengette a külföldi tulajdonú médiumok „repolonizációjának”, azaz vissza-lengyelesítésének tervét. A jobboldal még nem állapodott meg, hogy milyen eszközzel vegyék el a német, svájci és amerikai tulajdonosoktól lapjaikat. Állítólag állami bankok és biztosítók vásárolnák fel ezeket, majd átadnák kormánypárti újságíróknak. Az is vitatott, miként alakulnak a politikai viszonyok. Egyesek felvetik azt a kevéssé valószínű lehetőséget, hogy a Kaczynski utasításait eddig szolgaian teljesítő Duda elnök önállóbb lesz, s átveszi a jobboldal vezéri szerepét. Sokan latolgatják, hogy Rafal Trzaskowski előre lép, ő lesz az ellenzék vezető személyisége, aki azokat is képes megnyerni, akik pártját, a Polgári Platformot (PO) elutasítják. Trzaskowski tett is utalást rá, hogy a liberális oldal eddigi meghatározó ikonja, Donald Tusk (az Európai Néppárt elnöke) „már nyugdíjban van”. Tuskot úgy jellemzik, mint megnyerő és egyben gátlástalan vezetőt. Távozása után pártja vezető nélkül maradt, a liberálisok és a baloldaliak nem tudtak előállítani versenyképes programot, és nem találtak a politikájukat megtestesítő személyiséget. A varsói főpolgármester jó kampányszereplése ígéretes azoknak, akik elutasítják Lengyelország "orbánosítását”.

Privát félelmek: Mi vagy ők

Varsói ismerősömet, Jaceket kértem meg, jellemezze a kialakult társadalmi helyzetet. Válasza: "Két Lengyelország létezik, két világnézet, két értékrend, mint két egymástól távoli galaxis. Egyre nehezebb lesz így együtt élnünk, attól tartok, hogy a 'mi és ők' állapot 'mi vagy ők' állapottá romolhat.” Egy másik ismerős, Marek reménykedik benne, hogy a politikusok most már megnyugodnak és inkább a járvány megfékezésére koncentrálják az erőket. Ő ezt szeretné. Egy harmadik barátom, Piotr fél attól, hogy mivel a liberális Lengyelország polgárai mobilabbak a konzervatív Lengyelhon lakosainál, az előbbiek egyszerűen elmenekülnek, s itt hagyják „nekik” az ország "nekik való" maradékát.  

Orbán így, Karácsony úgy

Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztott lengyel államfőnek írt gratuláló levelében Közép-Európa megerősítésének szempontjából „kritikus fontosságúnak” nevezte Andrzej Duda győzelmét. Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon azt írta, nagyon szorított a barátja, Rafał Trzaskowski sikeréért: „Ha most nem is sikerült beteljesítenie a reményt, mégis elhozta azt sok lengyel demokrata és európai – így magyar – demokrata számára is. Bebizonyította, hogy a magyarhoz hasonlóan nehezített pályán, államilag finanszírozott lejáratókampány és irtózatos ellenszél dacára elvszerű és dinamikus kampánnyal a demokrácia, a tolerancia és a jogállam hívei közös táborba szervezhetők. A választást minimális különbséggel elveszteni látszik ugyan, de a fiatal Lengyelországot, vagyis a jövőt alighanem megnyerte."