Előfizetés

Az egészségügy mégis csak üzlet – a telefontársaságoknak

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.07.14. 06:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A távkonzultáció és a telefonos bejelentkezés jelentős előrelépés lehetne a magyar egészségügyben, ám ez a működési mód egyelőre inkább egy újabb válságövezetnek tűnik: akár több ezer forintba is kerülhet ugyanis, hogy valaki eljusson egy szakorvoshoz. Betegek tömegei panaszkodnak amiatt, hogy nem jutnak időponthoz, a központban csak félreteszik, váratják őket. A szakrendelések telefonon szinte elérhetetlenek, a betegeknek pedig a telefonszámla miatt alkalmanként jóval többe is kerülhet egy időpont egyeztetése, mint amekkora vizitdíjért korábban megbuktatták a Gyurcsány-kormányt.

Egy daganatos, erős fájdalmaktól szenvedő beteg például órák alatt sem tudott kapcsolatba lépni pénteken egy nagy forgalmú fővárosi kórház urológiai szakrendelésével. A kórházi központot kilencszer, a betegfogadásra megadott számot további nyolc alkalommal hívta, egyszer sem járt sikerrel. A központi automata ugyan bejelentkezett, de csak azért, hogy folyamatosan arról tájékoztassa, minden munkatársuk foglalt, várjon, vagy tárcsázzon újra egy későbbi időpontban. Hívásonként átlagosan három percig tartott a türelme, végül azért kellett feladnia, mert a feltöltőkártyáról elfogyott a pénze. A hívásokért valamivel több mint 2000 forintot vont le tőle a szolgáltató. Hétfőn újra kezdte, akkor ezerötszáz forintnyi telefonálással végre eljutott a szakorvoshoz. (Ezzel nagyjából a rokkant nyugdíja hat százalékát el is költötte.) A vizitre még ekkor sem kerülhetett sor, csak azt javasolták, telefonáljon másnap, az orvos akkor lesz olyan helyzetben, hogy páciense dokumentumait is látja. Az eset nem egyedi az érintettek panaszait meghallgatva sokkal inkább tipikusnak mondható. A szakminisztériumot hiába kérdeztük, hogy mit kívánnak tenni a beteg bejelentkezések akadálymentesítéséért, érdemben nem reagáltak. Azt írták vissza, csak egyéni panaszt tudnak vizsgálni.
Több intézményvezető viszont elismerte lapunknak, hogy a hazai egészségügyet technikailag is felkészületlenül érte a járvány alatt bevezetett telefonos konzultáció. Hiába van több vonala is az intézményeknek, a szisztéma olyan, hogyha a központos az egyiken a beszél, akkor a többi hívónak a rendszer nem foglaltat jelez, hanem csöng a végtelenségig , mintha senki sem ülne a vonal másik végén.
A belvárosi szakrendelőben, azért sem veszik fel a hívásokat, mert nincs, aki képes lenne az összeset fogadni. Itt megmérték, hogy a betegek átlagosan fél-másfél perc után elunják a várakozást, és leteszik a telefont. Úgy becsülik, ha kitartana a türelmük nyolc percig, akkor sikeres lenne a hívásuk. Egy másik belvárosi szakrendelőben is panaszkodott az intézményvezető, megállás nélkül cseng a telefon, és hiába kapkodják fel, egyszerűen nem győzik a rohamot.
Náluk ugyan van lehetőség arra, hogy a páciensek egy online felületen a taj-számuk beírása után kapjanak időpontot, ám ezzel az a baj, hogy a hat-nyolc hét múlva, amikor a vizit esedékes lenne, a betegek több mint harmada, nem érkezik meg. Ez alatt ugyanis vagy megoldódik a problémája, vagy csak elfelejti mikor is kellett volna az orvossal találkoznia. 

A börtönpanaszoknak vége, a sértettekre jó világ jön

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.07.14. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Tíz új börtönszárny épült fel, már majdnem ötezer rabbal többet tudnak elhelyezni a hazai fegyintézetekben, mint 2010-ben. És miközben a zsúfoltságot megszünteti, a kormány azt tervezi, hogy megkönnyíti a börtönlakók sértettjeinek kárpótlását.
A magyar kormány az új könnyűszerkezetes börtönépületek átadásával megszünteti a zsúfoltságot a büntetés-végrehajtási intézetekben, ezzel megszűnik a jogalapja az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a hazai börtönviszonyok miatt indult pereknek – hangsúlyozta a tíz börtön területén átadott új épületszárnyak veszprémi központi avatása után lapunknak az igazságügyi miniszter. Varga Judit feltételezi, hogy hamarosan ellenőrzik is a strasbourgi szakértők a fogvatartottak elhelyezési körülményeit, ezért – mint mondta, a szeptember végéig tartó időszak hatalmas logisztikai kihívást jelent az ország valamennyi intézetében, hiszen úgy kell majd áthelyezni egyik helyről a másikra a rabokat, hogy mindenkinek legalább az elvárt 4 négyzetméter mozgástér és 10 köbméter légtér jusson. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány 2012-ben szigorította a büntető jogszabályokat, aminek az lett az egyik hatása, hogy 2014-15-ben tömegével fordultak a magyar fogvatartottak az Emberi Jogok Európai Bíróságához az intézetek elviselhetetlen zsúfoltsága miatt. A strasbourgi intézmény 2015-ben kimondta, hogy a magyar börtönökben rendszerszintű a baj, a kormánynak megoldást kell találni a helyzet javítására. Az erre válaszként kidolgozott akcióterv 3 ezer új férőhely létesítését ígérte 5 helyszínen, de a tervezett építésekből azóta mindössze egy új kórház kivitelezése kezdődött meg Berettyóújfaluban, majdnem 500 rabnak átalakítottak egy volt laktanyát, 1600 férőhelyet pedig a meglévő intézetek felújításával, bővítésével teremtettek. Érdemi áttörést azonban csak az idén rohamtempóban felépített acélszerkezetes, belül gipszkarton falakkal elválasztott épületek hoztak. Ehhez még azt a megszokott egymás közötti színjátékot is előadta a Fidesz, hogy az Országgyűlés kétharmada februárban felszólította saját kormányát, hogy a szeptember 30-áig vigye száz százalék alá a börtönök kihasználtságát. A zsúfoltság enyhítésének másik lehetséges módja az úgynevezett reintegrációs őrizetben lévők arányának növelése, ami gyakorlatilag technikai eszközökkel ellenőrzött házi őrizetet jelent a nem erőszakos bűncselekmények elkövetőinek, főként büntetésük utolsó szakaszában, vagy épp az ítélet megszületéséig. A kormány akcióterve ezt is tartalmazta, de a megoldás elterjesztése nem halad rohamléptekkel. Varga Judit ugyanakkor azt nyilatkozta a Népszavának, hogy erről a célról sem mond le a kormány. A miniszterelnök által börtönbiznisznek elkeresztelt kártérítések kifizetésének felfüggesztése után július 9-én lépett hatályba a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvény, s az igazságügyi tárca vezetője most lapunknak kijelentette, hogy szeptemberben a büntető eljárás és egyéb jogszabályok módosításával még tovább akarják könnyíteni a sértettek kártalanítását. A tíz helyszínen most átadott új börtönszárnyak összesen 2750 férőhellyel bővítik a befogadható létszámot, s így 95 százalékosra csökken az intézetek kihasználtsága. Ez nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Az új épületekben három és hatágyas, klímával felszerelt szobákban helyezik el a fogvatartottakat.   

Férőhelybővítések

Az új börtönépületek központi avatásának helyszínén, Veszprémben 330 fővel bővül a befogadható létszám, ahogy Baracskán is. Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Kiskunhalason és Tiszalökön 440, míg Miskolcon 550 férőhellyel növelték meg az intézetet. Az Európa Tanács börtönviszonyokról készült áprilisi jelentése szerint a vizsgált 47 ország között 2019 elején Magyarország az ötödik legzsúfoltabb börtönrendszerrel rendelkezett, az intézmények kihasználtsága - javítva a korábbi 132 százalékos arányon - még mindig 114 százalékos volt.  

Átnevezés

A közvélemény hónapok óta úgy tudta, hogy konténer börtönök épülnek az országban, ám alig két héttel a létesítmények átadása előtt a kormány módosította saját márciusi rendeletét és az akkor már szinte kész épületeket „könnyűszerkezetes épületegyüttesek” névre keresztelte át.

Aprópénzre váltotta a jegybank az ápolók hősiességét

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.13. 22:18
Népszava
Fotó: Béres Márton / Népszava
Kétmillió darab tízes és húszas érme emlékeztet majd a veszélyhelyzet hőseinek helytállására.
 Érmesorozattal emlékezik meg a Magyar Nemzeti Bank a „a  Kormány által 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetben helytálló hősökről”, erről döntött Matolcsy György jegybankelnök - derül ki a hétfői Magyar Közlönyből. A jegybank összesen kétmillió darab tízes és kétmillió darab húszas érmét hoz hamarosan forgalomba, 2500-2500 érmét pedig különleges, úgynevezett proof technológiával készítenek el.
Az érmék előlapján a "Magyarország" és a "Tiszteletet a hősöknek"- feliratok közrefogta térben „a veszélyhelyzetben helytálló, különböző foglalkozású emberek sematikus ábrázolása látható”.  Közöttük az ápoló, védőnő alakja ismerhető fel tisztán, mellette egy tányérsapkás alak (vélhetően rendőr) és talán egy munkás áll. A járvány idején dolgozó egészségügyisek hosszas várakozás és ígérgetés után végül valóban megkapták a Kásler Miklós által ígért bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést - ám a járvány idején is ügyeletben lévő szociális dolgozóknak ebből semmi sem jutott. Be kell érjék az aprópénzzel a jelek szerint a rendőrök is, ahol utoljára az év elején volt csalódást keltő béremelés,; azzal pedig már a járvány idején szembesültek, hogy heti több mint 48 órára is beoszthatják őket.