Előfizetés

Szabad szemmel: kudarcot vallott Kaczynski álma, hogy Varsóból második Budapest legyen

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.13. 07:10

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 13.
Die Zeit Végleg kudarcot vallott Kaczynski álma, hogy Varsóból második Budapest legyen, mert a lengyelek tegnap megmutatták, hogy a sok évszázados függetlenségi küzdelem örökségeként mennyire ragaszkodnak a szabadsághoz, és hogy náluk egyszerűen túl erős a liberális tábor, noha még egyáltalán nem tudni, hogy ki lesz a választás győztese. Az eredményt legkorábban ma délelőtt ismerhetjük meg, jelenleg erősen a patthelyzet irányába hajlanak a dolgok. Úgyhogy nagy valószínűséggel vita, mi több, jogi és politikai zűrzavar alakul ki. Ami csak súlyosbítja az ország amúgy is erős széttöredezettségét. A választási hadjáratban a hivatalban lévő elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy támogatja a PiS erős emberének terveit az állam és társadalom mélyreható átépítésére. Ám már látni, hogy lengyel földön elképzelhetetlen a kétharmad, valamint az autoriter, liberálisellenes állam. A kormánypárt leitkulturt akar. Azt hirdeti, hogy az országot a hősies patriotizmusra és a katolikus értékekre kell alapozni, miközben a lengyelség feje fölé az erős állam védőernyőt tart. Ám ez nem megy, ha az elnöki palotába az ellenzék képviselője költözik be, mert a tisztséghez neki erős vétójog járul. Vagyis hiába van a PiS-nek többsége az alsóházban, az esetleges új államfő folyton beleköphet a levesébe. De ha Trzaskowski alul is marad, akkor is egyértelmű, hogy új erőre kapott az ellenzék, amely tavasszal még a csaknem öt éve tartó bénultság állapotában a padlón hevert. A varsói polgármester sokakat maga mellé tudott állítani, amikor meghirdette az „új szolidaritást”. És ha most szövetségre tud lépni a liberális-konzervatív, katolikus szemleíróval, Holowniával, aki környezetvédő és jövőbetekintő programot követ, akkor ők ketten nagy lendületet adhatnak az ellenzéki erőknek. Egyelőre azonban igencsak kemény időszak ígérkezik, mert bármelyik oldal a bírósághoz fordulhat, főként ha minimális lesz a különbség a két jelöltre leadott voksok között. Ám csak a Jog és Igazságosság bízhat a sikerben, miután immár hozzá lojális emberekkel van teli az Alkotmánybíróság. És ha bejön ez a jóslat, akkor a következmény a legnagyobb valószínűséggel folyamatos tömegdemonstráció, jogi bizonytalanság volna. Nem véletlen, hogy politológusok már a szavazás előtt kaotikus viszonyokat jövendöltek.
Guardian Az éjjel 2-kor kiadott újabb részeredmény szerint Duda egy hajszállal vezet, de a küzdelem csak az utolsó pillanatban fog eldőlni Lengyelországban. A különbség jelenleg 2 százalék az államfő javára, miközben az Ipsos 1 százalékos hibahatárral dolgozik, és idáig a voksok 90 százalékát dolgozták fel. Mindenesetre mindkét jelölt a saját győzelmét hangoztatta, de hogy végül melyikük nyer, az alapvetően meghatározza a lengyel politika további irányát és a viszonyát Európával. Ha Duda marad hivatalában, akkor a PiS folytathatja a jogállam és a független igazságszolgáltatás lebontását, így viszont további összeütközésbe kerül Brüsszellel. Trzaskowski viszont derékba lőheti a Jog és Igazságosság törvényalkotási törekvéseit. A liberálisabb és EU-barát Lengyelországnak adna arcot a külvilág felé. De ha nagyon-nagyon szoros lesz a kimenetel, akkor végtelenül hosszadalmas fellebbezések várhatók. A helyzet Dudának kedvez, mert az állami intézmények javarésze az utóbbi öt évben a kormánypárt ellenőrzése alá került. Beleértve a legfelsőbb bíróságot, amely majd bejelenti a végeredményt – figyelmeztetett az Európai Külkapcsolati Tanács lengyel tagozata. Kaczynski tegnap úgy nyilatkozott, hogy a csata az ország jövőjéért folyik. A liberális kihívó ezzel szemben azt mondta, hogy vagy most állítják meg a demokrácia leépítését vagy soha. Ám látnivaló, hogy a PiS nyerő lapra tett vidéken, amikor vegyítette a jobboldali társadalom és kulturális politikát, valamint a fokozott jóléti juttatásokat. Sok haladó lengyel viszont félti a saját jövőjét, ha Duda újrázni tudna.
Die Welt Az első előrejelzések szerint Duda nyert, de előnye annyira minimális, hogy egyelőre minden bizonytalan, így az is, hogy merre tart Lengyelország. Még az is elképzelhető, hogy a végeredmény csak holnap éjjel 23 órára lesz meg. És Trzaskowski akár még be is előzhet. Ám az biztos, hogy lesz utójáték. Ha megőrzi hivatalát az eddigi elnök, akkor az fontos rendszerbeli, sőt civilizációs kérdéseket vet fel. Mármint hogy az ország mind inkább tekintélyelvű, turbonacionalista lesz, vagy inkább nyíltabb, türelmesebb vonalra tér-e rá. Duda sikere esetén feltehetőleg menne tovább főleg a vitatott bírósági reform, ami miatt tartós viszály alakult ki a Bizottsággal. Az elnök a „nemzet golyóstolla” gúnynevet kapta, mert idáig szinte minden törvényt aláírt, amit az orra alá dugtak. És ha nem kell kiköltöznie az államfői palotából, akkor zöld utat kaphat a kritikus sajtó „visszalengyelesítése”. Varsói szerkesztőségekben fenyegetésnek veszik Kaczynski és az igazságügyi miniszter idevágó nyilatkozatait. De ha a PiS tényleg megpróbálja befolyása alá vonni a még független orgánumokat, akkor az újabb hatalmas viszályt gerjeszt az EU-val.
Süddeutsche Zeitung Hol van még a lengyel elnökválasztás eredményének kihirdetése, de az máris biztos, hogy Trzaskowski hős, mert megcsinálta a lehetetlent. Bár még semmi sem dőlt el, mert a kétszázalékos eltérés a hibahatáron belül van. Szóval beigazolódott, hogy minden voks számít. Döntőek lehetnek a külföldön leadott szavazatok – éspedig a kihívó javára. Márpedig a varsói elöljáró azt ígéri, hogy az ország visszatér a jogállamisághoz, már ha ő fut be. De ha nem, akkor is megkérdőjelezte a PiS hatalmát, amit senki sem gondolt volna a tavasz végén. A kampányt alig egy hónapja kezdte és nem hagyta magát provokálni, nem süllyedt le az ellenfél szintjére. Azzal járta az országot, hogy „Elég volt!”, és hogy változás kell. A demokráciáról és a jogállamról beszélt. Reménysugár lett mindazok számára, akikben félelmet kelt az autokrata irányvonal és a Jog és Igazságosság által nyomatott gyűlöletbeszéd. Ha kikap, minden alapja megvan rá, hogy megtámadja az eredményt, hiszen a választási hadjárat teljesen tisztességtelen volt. A közmédia végig a hatalom szócsöveként működött, nem riadt vissza az elfogult és hamis tudósításoktól. Szóval itt objektív tájékoztatásról nem lehetett beszélni. A két jelölt nem is csapott össze tévévitában, mert Duda nem akarta. De ha alulmarad az elnök, akkor bizonyosra vehető, hogy megkérdőjelezi a kimenetelt, sőt, még az is lehet, hogy a PiS az egész választást megtámadja.
FAZ A vezető német konzervatív lap igazat ad Angela Merkelnek abban, hogy az emberi és polgárjogok a legfőbb kincsnek számítanak Európában, ám a kommentár megjegyzi, hogy ez esetben különösen ügyelni kell, nehogy veszendőbe menjenek ezek az értékek, hiszen a magyar és a lengyel kormány évek óta azon dolgozik, hogy a jogot és a bírákat a maga uralma alá vonja. Így nem elegendő, ha az Európai Bíróság megfelelő döntéseket hoz. Az Orbánok és Kaczynskik csak akkor adják be a derekukat, ha pénzbüntetés néz ki nekik. A hét végén a tagállamok vezetői jó 1800 milliárd euró sorsáról tárgyalnak, hogy kivezessék az EU-t a koronaválságból. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ennek érdekében letett az asztalra egy jó és egy rossz javaslatot. Az előbbi arra vonatkozik, a tagok a Bizottság jelentése alapján döntsenek a szankciókról, ami ellen Budapest és Varsó persze tiltakozik. Utóbbi azt irányozza elő, hogy az anyagi eszközöket csak akkor tartanák vissza, ha ezt kétharmad támogatja. Márpedig ez már ma sem jönne össze, mivel a kontinens keleti felén igencsak ingatag a jogállam tudata. Inkább fordítva kellene csinálni: annak kellene minősített többséget felmutatnia, aki ellenzi a megtorló intézkedéseket. Az Európai Parlament ott tart, hogy éppen itt húzza meg a vörös vonalat. Vagyis csak akkor támogatja a pénzügyi döntéseket, ha ez a feltétel lép életbe. A német kancellárnak tettekkel kellene alátámasztania a szavait.
FAZ A bolgár miniszterelnök nem hajlandó eleget tenni az államfő felhívásának, és nem mond le, noha Radev szerint a kormány erősen maffia beütésű. Előzőleg erőszakba torkolló tüntetések voltak a hatalom és az oligarchák összefonódása miatt. Az országot megrázzák a több városra kiterjedő megmozdulások. A felvonulókat támogatja az elnök, aki a törvények betartását követelte a kormánypárttól. Úgy értékelte, hogy a lakosság egységbe tömörül a szervezett alvilággal szemben. Az elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a rendőrség házkutatást tartott Radev több munkatársának irodájában is, amit a hívek politikai támadásnak vettek. Ezért azt akarják, hogy mondjon le a főügyész. Őt egyébként is jó ideje azzal gyanúsítja a lakosság, hogy akadályozza a nyomozás a politikailag kényes ügyekben. Boriszov miniszterelnök azonban nem hajlandó engedni. Azzal érvel, hogy jövőre úgyis választás lesz, illetve, hogy a gazdasági válság miatt nem lenne jó, ha a bolgárok végrehajtó hatalom nélkül maradnának. Megbékélést szorgalmazott, mondván, hogy az igazi nehézségek csak most jönnek a vírusfertőzés folyományaként. Ezért nemzeti egyetértésre van szükség, de hozzátette, hogy a világban a bolgár vezetés reagált a legjobban a fertőzésre. Az ellenzéket azzal vádolta meg, hogy az szétveri az államot, amivel az államfőt támogató Szocialista Pártra utalt. Az ugyanis hatalomváltást akar. Csakhogy amikor uralmon volt, ugyanígy szoros viszonyt alakított ki a kétes pénzvilággal. Akkor meg az ellen tiltakoztak az emberek az utcákon.
New York Times Miközben Amerika nem figyel oda, autokraták lecsapnak a digitális híroldalakra, így a független újságírás defenzívába kényszerül, Magyarországtól Malajziáig. Ezek a szerkesztőségek teljesen kifeszített költségvetéssel, kormányzati nyomás alatt dolgoznak, a munkatársak nem egyszer fizikai bátorságról tesznek tanúbizonyságot. Hatásuk mégis óriási, és mivel ezek a site-ok igen olcsón állítják elő a híreket, a sajtó jövőjét jelentik olyan országokban, ahol nehéz az oknyomozó munka – mondja az Újságírókat Védő Bizottság nevű amerikai civil szervezet igazgatója. Hogy támadják őket, az tisztelgést jelent a befolyásuk és a függetlenségük előtt. Mutatja, mekkora fenyegetést jelentenek a korrupt és tekintélyelvű vezetők számára, illetve, hogy önállóságuk igen sokat ígér az internet jövője szempontjából. Csak éppen nagyobb veszélyben vannak, mint valaha. A reklámbevételekért a Facebookkal és a Google-lal vetélkednek, amit csak tetéz a gazdasági válság. De ezen felül meg kell küzdeniük az autokratákkal, akik mind inkább azonos forgatókönyv szerint járnak el velük szemben, Kínától, a Fülöp-szigeteken át, Oroszországig. A vírus menlevelet adott a kormányok kezébe, Thaiföldtől Magyarországig, hogy nekimenjenek a független sajtónak. Egyben új feszültség keletkezik a tekintélyelvű hatalmak és a világlapok között, mivel utóbbiak időnként még szabadon tudósíthatnak, miközben a hazai kollégák dolgát fokozottan lehetetlenné teszik az autoriter rendszerek. És akkor még ott van Trump. Nem mindig könnyű rámutatni romboló retorikájának konkrét következményeire, de csak körbe kell nézni a világmédiában, hogy lássuk őket. Az elmúlt években igen fontos volt az amerikai magán-, illetve non-profit intézmények támogatása, ám ezeket most az érintett szerkesztőségek ellen lehet fordítani, mondván: elárulják hazájukat. Úgy néz ki, hogy az elnök teljesen letette a fegyvert ez ügyben. Az Obama-kormányzat demokráciáért és jogállamért felelős egykori helyettes államtitkára azt mondja, a tekintélyelvű politikusokat sűrűn elrettenti a fellépéstől már az a tudat, hogy az USA és más demokráciák rajta vannak az adott ügyön. Illetve – teszi hozzá Malinowski – ma már az az Egyesült Államok hivatalos politikája, hogy a szabad és független sajtó a nép ellensége. A múlt héten egyértelmű jelzés ment Washingtonból a világ autokratáinak, miután a Trump-adminisztráció sorra utasította vissza, hogy megújítsa az Amerika Hangja helyi alkalmazottainak szerződését. Vagyis ezek az emberek kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek azokkal a tekintélyelvű országokkal szemben, amelyek idáig bíráltak, tengerentúli hullámhosszokon. A State Department szóvivője névtelenül (!) azt közölte, hogy az amerikai Külügyminisztérium továbbra is igen fontosnak tekinti a független médiát. Ugyanakkor Trump hívei is észlelhetik, hogy a legnagyobb fenyegetést e tekintetben a kormányok jelentik, amelyek különféle módszerekkel igyekeznek igazolni akcióikat. Például azzal a jelszóval, hogy meg akarják akadályozni a hamis hírek terjesztését. Az egyik érintett venezuelai hírportál alapítója ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy még a hivatalosságok is tisztában vannak vele, az embereknek szükségük van információra, de a hatalom azt is tudja, hogy a közvélemény nem bízik benne. És ez azért ígéretes.
Deutschlandfunk Argentínában 40 évvel a halála után Angel Sanz Briz emléke előtt tisztelegtek, miután az egykori spanyol diplomata a háború végén 5200 zsidó életét mentette meg Budapesten. A buenos aires-i ünnepségen a lánya elmondta, hogy ez volt apja életének legfontosabb pillanata, mert tudta, hogy nem nézhet félre, segítenie kell. Ennek érdekében azután be is vetett minden lehetséges eszközt. Követként elérte, hogy útlevelet állíthasson ki spanyol származású menekülteknek. Először 200 ember számára, majd az akciót kiterjesztette 200 családra, sőt, másokra is. Már 1991-ben megkapta az izraeli Holokauszt Emlékközponttól a Világ Igaza kitüntetést. 10 éve magyar-spanyol film készült hőstettéről. Magyarországon, Argentínában, Izraelben, az Egyesült Államokban és másutt sokan élnek azoknak a leszármazottai, akik nekik köszönhették az életüket.

Szándékosan hajtott tóba a kínai buszsofőr, 21 ember meghalt

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.13. 07:08

Fotó: Long Rui / AFP / Xinhua News Agency
A férfi amiatt akart bosszút állni, hogy egy városfejlesztési projekt keretében a helyi kormányzat lerombolta az otthonát.
Az őt ért sérelmek miatt szándékosan hajtott bele egy tóba a buszsofőr múlt kedden a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban, tettével 21 ember halálát okozva – állapították meg a szerencsétlenség körülményeit vizsgáló kínai hatóságok. A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap beszámolója szerint
a sofőr amiatt akart bosszút állni, hogy egy városfejlesztési projekt keretében a helyi kormányzat lerombolta az otthonát.

A Csang vezetéknévvel azonosított, 52 éves férfinek tartós bérleti joga volt az ansuni kormányzat tulajdonában álló lakóhelyre, ám azt a viskónegyedek fejlesztését célzó egyik terv alapján lebontásra ítélték. Csang telefonon panaszt tett a helyi kormányzat felé az ügyben, és azt kérte, hogy ne bontsák le az otthonát anélkül, hogy másikat biztosítanának helyette. Az épületet a tragédia reggelén rombolták le – közölte a rendőrség. A hatóságok közleményéből kiderül, hogy a férfi aznap vezetés előtt és közben is alkoholt fogyasztott, és mielőtt a volán mögé ült volna, felhívta barátnőjét, akivel „cinikus és pesszimista” gondolatokat osztott meg. A buszt végül egy hirtelen balkanyart véve, öt sávon keresztülgázolva hajtotta bele a helyi víztározóba. A balesetben
vele együtt 21 ember veszítette életét, és további 15 sérült meg. A busz utasai között legalább 12 olyan diák is volt, aki az egyetemi felvételi vizsgák első megmérettetésén volt túl, közülük öten haltak meg.

A rendőrség közleménye arra is rávilágított, hogy Csang június 8-án aláírt egy megállapodást a helyi kormányzattal arról, hogy a csaknem 40 négyzetméteres otthonáért cserébe mintegy 72 ezer jüan (3,2 millió forint) egyszeri kártérítést kap, ám az összeget sosem vette át. A férfi továbbá kérvényt nyújtott be olyan önkormányzati bérlakásra, amelyeket a piaci ár alatt adnak ki, de pályázatát visszautasították. Az SCMP rámutat: a kínai internetezőket megosztotta a hír. Bár sokan együttéreztek Csanggal az otthona elvesztése és a megfelelő kompenzáció hiánya miatt, tettét elítélték. „A gyengéknek nincs módjuk ellenállni a hatalmasoknak, ezért a náluk is gyengébbek ellen fordulnak” – idézte a lap a WeChat kínai közösségi hálózat egyik kommentelőjét. Az ansuni kormányzat egy vasárnap kiadott közleményben közölte, hogy tovább vizsgálja a lakóépület lebontásának körülményeit, és hiányosságok felderítése esetén büntetést fog kiszabni.

Robbanás volt, majd tűz ütött ki egy amerikai hadihajón, 21 ember megsérült

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.13. 06:20

Fotó: JASON KOFONOW / AFP
A kigyulladt hajót elborító hatalmas füstfelhőt egész San Diegóban látni lehetett.
Robbanás történt és tűz ütött ki vasárnap egy amerikai hadihajón a kaliforniai San Diego haditengerészeti támaszpontján, az esetben 21 ember szenvedett könnyebb sérüléseket – közölték a hadiflotta illetékesei. A Bonhomme Richard nevű helikopterhordozó hajón keletkezett tüzet helyi idő szerint nem sokkal délelőtt 9 óra előtt jelentették – mondta el rövid nyilatkozatában Mike Raney, az amerikai csendes-óceáni flotta egyik szóvivője. Közlése szerint
az eset miatt 17 tengerészt és négy civilt kellett kórházba szállítani „nem életveszélyes sérülésekkel”.

További részletekkel azonban nem szolgált.
A tűz okát még vizsgálják. Egyelőre még azt sem közölték, hogy a 255 méter hosszú partraszálló támadó hajó mely részén történt a robbanás. A kigyulladt hajót elborító hatalmas füstfelhőt egész San Diegóban látni lehetett. A Bonhomme Richard hadihajón karbantartási munkálatok folytak, a fedélzetén így mintegy 160 tengerész és tiszt tartózkodott, jóval kevesebb az aktív szolgálat idején szokásos ezer fős létszámnál. Mike Gilday tengernagy nyilatkozatban mondott köszönetet a San Diegó-i támaszponton és a hajó fedélzetén szolgáló tűzoltók gyors reagálásáért.
A Wasp osztályú hadihajó katonai helikopterek indítására és fogadására, valamint kisebb hajók és partraszálló járművek szállítására és vízre bocsátására alkalmas. A mellette dokkoló két másik hadihajót a tűz elől távolabbi kikötőhelyre vontatták – mondta el Mike Raney szóvivő.