Előfizetés

Megújult a brit készülődés az EU-tagság utáni életre

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.12. 19:24

Fotó: JESSICA TAYLOR / AFP
Brüsszelben jövő héten is tartanak alacsonyabb szintű megbeszéléseket, miközben a kormány 705 millió fontos csomaggal segít a határőrségnek a növekvő kihívások teljesítéséhez.
Múlnak a hetek, közeledik a Brüsszel és London közötti szabadkereskedelmi megállapodás határideje, de Michel Barnier EU- és David Frost brit tárgyalási biztos legutóbbi tárgyalásai is a vártnál korábban, az eddigi patthelyzetet fenntartva fejeződtek be. A brit sajtó egyre kevésbé tartja lehetségesnek, hogy július végéig sikerülne dűlőre jutni, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság szóvivője, Daniel Farrie megítélése szerint a Közösség "konstruktívan és jóhiszeműen jár el", mint ezt maga Barnier is hangsúlyozta korábban. A londoni tárgyalások fénypontja a Downing Street 10-ben rendezett vacsora lehetett, melyet még az előétel előtt rövid időre a ház lakója is megtisztelt részvételével. A gesztussal enyhe nyomást helyezve az EU delegációra, Boris Johnson megismételte azt a reményét, hogy az "intenzív tárgyalási folyamat a nyár végére megállapodás-tervezethez vezet". A megbeszélések stratégiájának kidolgozásában vezető szerepet kapott Michael Gove, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője a vasárnap reggeli BBC és Sky News politikai magazinokban ismételten kifejtette: az EU-val megvalósuló, vagy nem létrejövő egyezménytől függetlenül a kormány 705 millió fontos befektetéssel biztosítja, hogy az év végére rendelkezésre álljon a határok ellenőrzéséhez szükséges infrastruktúra, technológia és személyzet. A hangzatos ígéret hallatán Lord Ricketts volt nemzetvédelmi tanácsadó Twitter-üzenetben fejezte ki aggodalmát, annak fényében, hogy a szigetországnak 2021. január 1-jétől nem lesz hozzáférése a bűnözők és gyanúsítottak mozgásával kapcsolatban figyelmeztetéseket kiadó Schengeni Információs Rendszerhez. A biztonsági szakértő tudomása szerint a brit rendőrség és határőrség az elmúlt évben 600 millió alkalommal konzultált a schengeni szisztémával. Az átmeneti szakaszt követő új világgal kapcsolatban még a brit kormányon belül is nézeteltérések vannak. Michael Gove hat hónapra türelmi időt adna a vállalkozásoknak az árucikkek elvámolásához szükséges formanyomtatványok benyújtásához, hogy a papírmunka ne akadályozza meg a kereskedelmet, Liz Truss nemzetközi kereskedelmi államtitkár attól tart, a fokozatos áttérés csempészést, illetve a WTO Világkereskedelmi Szervezet által indított szabálytalansági eljárásokat eredményez. A stagnáló Brexit-tárgyalások közepette a hétvége két áttörést is hozott a koronavírus-válság kezelésében. Boris Johnson még pénteken, bálványát, Donald Trump amerikai elnököt egy nappal megelőzve jelent meg először arcmaszkot viselve a nyilvánosság előtt. A kormányfő választókerületében, a nyugat-londoni Uxbridge-ban keresett fel üzleteket. A Covid-19-be még március végén kis híján belehalt tory vezető üzenetét Michael Gove pontosította vasárnapi nyilatkozataiban. Az első újdonság, hogy a kormány négy hónap karantén után szeretné, ha minél több ember térne vissza fizikai valóságában is az irodákba, boltokba és egyéb munkahelyekre. Ez egyelőre inkább a hangsúly eltolódásának, mint konkrét utasításnak tűnik, de világos, hogy a sokak által túlságosan is megkedvelt otthoni munkavégzés feladása segítene a gazdaság, különösen a vendéglátóipar kilábalásában. Nagyobb figyelmeztetés aligha kellett, mint az egyik legnépszerűbb szendvicsbár, a Pret a Manger bejelentése harminc üzlet bezárásáról és ezer ember elbocsátásáról. Ahogy Johnson fogalmazott, "az otthonmaradás elvesztette hasznosságát, az embereknek meg kell próbálniuk normálisabban élni az életüket". A másik komoly változás, hogy eltolódott az eddigi lagymatag tudományos vélemény, felfedezve az arcmaszkviselés előnyeit. Az új tanács, hogy miután az arc elfedése csökkenti a fertőzés átadását és a tömegközlekedésben már kötelező, az üzletekben az "alapvető illemszabályoknak megfelelően" egyelőre erősen ajánlott lesz. Skóciában máris ez a szabály. Az északi országrésszel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Nicola Sturgeon tartományi kormányfő vasárnap reggel az Andrew Marr Show-ban nyilatkozva nem volt hajlandó kizárni, hogy a UK más területeiből Skóciába érkezőkre két hét karantént vet ki. Angliában jelenleg ötször olyan magas az új megbetegedések száma, mint Skóciában.

Újabb üzemanyagömlés volt Norilszk térségében

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.12. 16:05
Korábbi felvétel
Fotó: IRINA YARINSKAYA / AFP
Mintegy 45 tonna kerozin ömlött ki a sarkkörön túli Norilszktől 100 kilométerre nyugatra található Tuhard településnél a Nornickel orosz bánya-és fémipari vállalat egyik olajvezetékéből.
A cég vasárnapi tájékoztatása szerint "a Norilszktranszgaz tulajdonában lévő olajvezetékben nyomáscsökkenés lépett fel kerozin szivattyúzás közben Tuhard település közelében". "Az előzetes információk szerint a mintegy 15 percig tartó szivárgás következtében 44,5 tonna olaj ömlött ki" - tette hozzá. Korábban a Norilszktranszgaz, amely a Nornickel leányvállalata, még csak húsz tonna kiömlött olajról számolt be. A vállalat belső vizsgálatot rendelt el, és értesítette az illetékes rendkívüli helyzetek minisztériumát. "Az olajszivattyúzást felfüggesztették, és minden lehetséges intézkedést megtettek a kiömlött olaj begyűjtésére" - áll a vállalati közleményben, amely szerint emberek számára nincs veszély. A Nornickel az utóbbi időben több alkalommal okozott környezetszennyezést a térségben. Június végén a talhani ércdúsító üzem bányászati melléktermék-tárolójának ülepítő tavából nehézfémekkel szennyezett vizet szivattyúztak ki, amely a Harajelah folyót fenyegeti. Május 29-én 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickelhez tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el. A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen. Csaknem 148,2 milliárd rubelben (több, mint 2 milliárd dollárban) nevezte meg az orosz környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) a norilszki gázolaj-ömlés okozta környezeti kárt. A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj ömlött ki. Az okozott kár és a kiszabott bírságok összege annak az ügynek az esetében meghaladta az 5 milliárd dollárt.

A népszerűség Erdogan keresztje

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.07.12. 15:36

Fotó: Emrah Yorulmaz / AFP/Anadolu Agency
Hiába a nemzetközi tiltakozás, ismét mecset lesz az eddig a világias Törökország szimbólumaként számon tartott isztambuli Hagia Sophia.
A hívők már július 24-én újra imádkozhatnak a csaknem 1500 éves műemlékben - hangoztatta az átalakítást elrendelő Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki döntésével sok nacionalista és iszlamista honfitársa álmát teljesítette be. A VI. században épült Hagia Sophia eredetileg bizánci keresztény bazilika volt, de az 1453-as oszmán-török hódítást követően átalakították, és mecsetként működött tovább egészen az 1930-as évekig. Ekkor azonban Mustafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója elhatározta, hogy az impozáns vallási épületnek az “egész emberi civilizáció emlékművévé” kell válnia. A Hagia Sophia ennek jegyében lett múzeum, amely a tavalyi évben Törökország leglátogatottabb turistalátványossága volt: több mint 3,7 millióan keresték fel. A török muszlimok egy része viszont sosem barátkozott meg a helyzettel, újra és újra követelték a műemlék mecsetté alakítását. Erdogan a kezdeményezések élére állt, és tavaly, az önkormányzati választási kampány véghajrájában megígérte az átalakítást. A szavazás végül nem a török államfő számításai szerint alakult - a kormánypárti jelöltek Isztambulban és más nagyvárosokban is alulmaradtak az ellenzékkel szemben, - ám a bejelentéssel mégis megindult a folyamat Hagia Sophia átalakítására. A keresztény világ igyekezett jobb belátásra bírni Erdogant. Az ortodox egyház vezetői a keresztény-iszlám megbékélés jelképének tekintették a műemlék semleges, múzeum státuszát. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka nemrég azt mondta: a változtatás keresztények millióinak okozhat csalódást, növelheti a vallásközi feszültséget és megosztottsághoz, illetve akár töréshez vezethet a Kelet és a Nyugat viszonyában. A bizánci örökséget magáénak valló Görögország is rosszallását fejezte ki a tervek miatt, valamint az Egyesült Államok, Franciaország és Oroszország is arra kérte Törökországot, hogy fontolja meg a lépést. Az UNESCO mindeközben közölte: bármilyen változtatás esetén felülvizsgálják az épület 1985-ben elnyert világörökségi státuszát. A nemzetközi nyomásgyakorlás hatástalannak bizonyult: a török legfelsőbb közigazgatási bíróság, az Államtanács múlt pénteken megsemmisítette a Hagia Sophia múzeummá alakításáról szóló 1934-es miniszteri határozatot, Erdogan pedig nem sokkal ezután mecsetté nyilvánította a műemléket. Az Egyesült Államok és az Európai Unió csalódottságának adott hangot, de a török elnök ennél komolyabb retorzióra nem számíthat. Habár a lépés ronthat Törökország nemzetközi megítélésén a keresztény országok körében, szimbolikus ügyről van szó, ezért szankciók nem várhatóak - mondta el lapunknak Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének Törökország-szakértője. A kutató szerint Erdogan elsősorban a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés és feszültségek elkendőzésére törekszik a Hagia Sophia átalakításával. A válság ugyanis a török államfő megítélését is rontotta, aki az ilyen jelképes vitákba kapaszkodva szeretné átmenteni vagy akár növelni is népszerűségét. Taktikája azonban annyira átlátszó, hogy egy júniusi felmérés alapján még a lakosság 55%-a is úgy ítéli meg, hogy politikai haszonszerzés áll a háttérben. A szakértő mindenesetre úgy vélte, hogy az ellenzék nem sok mindent tehet a kérdésben, hiszen támogatóik kisebb, de nem elhanyagolható hányada is támogatja a Hagia Szophia mecsetté alakítását. Ha esetleg fel is vennék a kesztyűt azzal csak napirenden tartanák a kérdést, ami Erdogannak kedvezne - magyarázta Egeresi. Az ellenzék ennélfogva inkább figyelmen kívül hagyja az ügyet, még az atatürki örökség iránt elkötelezett világias Köztársasági Néppárt (CHP) sem ellenezte, a konzervatív-nacionalista Jó Párt (IP), illetve egy kisebb iszlamista alakulat, az Aranykor Pártja (DP) pedig egyenesen üdvözölte a lépést. A baloldali, kurdbarát Népek Demokratikus (HDP) néhány képviselője viszont tiltakozását fejezte ki. Egyikük, Hüda Kaya arra utalt, hogy a műemléket inkább vissza kellene adni az eredeti tulajdonosának, a keresztényeknek. Kijelentésére persze azonnal ráharapott a török kormánypárti sajtó, amely botrányosnak minősítette az ötletet. Mindez persze csak még inkább Erdogan malmára hajtja a vizet.