Több százan tiltakoztak Vucic tekintélyelvű politikája ellen

Publikálás dátuma
2020.07.12. 09:14

Fotó: SASA DJORDJEVIC / AFP/Anadolu Agency
A tüntetéssel egy időben egy, Koszovó elszakadása elleni menet haladt el a törvényhozás mellett.
Újabb tüntetés volt szombat este Belgrádban a parlament épületénél, ahol a megmozdulás résztvevői Aleksandar Vucic államfő tekintélyelvű politikája ellen tiltakoztak. A szombat esti megmozdulás jóval békésebb volt az előző napinál, amikor emberek ezrei erővel próbáltak meg behatolni a törvényhozás épületébe, kövekkel és már tárgyakkal dobálták meg a rendfenntartó erőket. A mintegy 500-1000 ember sorakozott fel a parlament épületével szemben az úton, valamint a közeli parkban. Sokan ülve tiltakoztak. A tiltakozással egy időben egy, Koszovó elszakadása elleni menet haladt el a törvényhozás mellett. Résztvevői ikonokkal ékesített táblákat vittek, hangszórókból vallási témájú dalokat sugároztak. A menetet a tömeg megtapsolta. A helyszínen megjelentek azok a huligánok is, akik a hét elején erőszakos cselekedeteket provokáltak. Kis csoportjuk a parlament környéki utcákat rótták. A rendőrök többüket igazoltatták, néhányukat rabkocsiban elszállították. A tiltakozások kedden kezdődtek, amikor Vucic elnök bejelentette, hogy kijárási tilalmat készülnek bevezetni a hétvégén a koronavírus elleni küzdelem, a járvány megállítása érdekében. Látva azonban az emberek heves reakcióit Vucic végül visszakozott, és a hatóságok nem vezettek be kijárási tilalmat sem Belgrádban, sem Szerbia más városaiban. A szerb fővárosban azonban korlátozzák a vendéglátóhelyek működését és a tömegrendezvényeken részt vevők számát. A következő napokban heves, zavargásoktól sem mentes összetűzések törtek ki a tiltakozók és a rendfenntartók között. Agresszív, vélhetően szervezett huligánok is megjelentek a parlamentnél. Elhatoltak az épület körül felállított kordonig, összecsaptak a rendőrökkel, megpróbáltak bejutni a törvényhozás épületébe, miközben megdobálták az épületet védő biztonságiakat.
Szerző
Frissítve: 2020.07.12. 10:06

Szabad szemmel - A választás megmutatja, mennyire erős az illiberalizmus Közép-Európában

Publikálás dátuma
2020.07.12. 08:30

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 12.
CNN A lengyel elnökválasztás mai, 2. fordulójában az dől el, merre menjen a mélyen megosztott ország: az európai-stílusú liberális demokrácia, vagy netán a még tovább tekintélyelvűség felé. A varsói kormány a melegjogok és a bírósági reform ügyében összeütközött az EU-val, mert annak vezetői úgy ítélik meg, hogy a PiS politikai ellenőrzés alá helyezi az igazságszolgáltatást, továbbá aláássa a jogállamot. Úgy hogy a szavazás kimenetelének jelentősége messze túlnő az ország határain. Az előrejelzések rendkívül éles küzdelmet ígérnek. Duda a konzervatív, nagyrészt vidéki bázist igyekezett megszólítani, amikor a hagyományos katolikus értékekre hivatkozott és a népszerű társadalmi juttatását fenntartását ígérte. Ugyanakkor azt állította, hogy szavait kiragadták az összefüggésből és elferdítették, amikor azt idézték tőle, hogy a melegjogok ideológiaként rosszabbak a kommunizmusnál. Ám egy kisebbség nézeteit nem lehet rákényszeríteni a többségre. A kihívó varsói polgármester ezzel szemben azért tartja különösen fontosnak a választást, mert szerinte a Jog és Igazságosság kisajátítja a hatalmat és a kulcsintézményeket támadja. Úgyhogy olyan elnökre van szükség, aki segít helyreállítani a jó viszonyt Brüsszellel, de kész vétózni, ha a kormány beletapos a jogállamba. Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet varsói irodavezetője úgy gondolja, hogy győzelme esetén Duda marad az eddigi "bólogatójános". De Brüsszel megpróbálhatja jobb belátásra bírni Varsót a pénzen keresztül. Ám az idáig bátorságot merített Orbán Viktor mind inkább autoriter politikájából, abból, hogy Budapest szembemegy az unióval. A Német Külkapcsolati Tanács szakértője ezt azzal toldja meg, hogy ha nem változik a hatalmi felállás, az ország az EU-ban továbbra is a partvonalon kívül reked, nem tudja érvényesíteni teljes súlyát. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnevezésű agytröszt elnöke szerint azonban a szavazás fordulópontot hozhat. Traskowskinak átkozottul nehéz dolga lesz ma, mert a gazdaság idáig prosperált és népszerűek a reformok. Az az érv is hat, hogy fenn kell tartani a jó együttműködést a kormány és az elnök között. A meleg jogok ügyében elhangzott éles szavak az ún. csendes többség mozgósítására szolgálnak. Duda javára szólhat az is, hogy ilyenkor szabadságra megy a tehetősebb városi lakosság, amely inkább az ellenzék mellett áll. Viszont még nem tudni, mennyire befolyásolja a részvételt a vírus, meg azt sem látni, hogy mennyire mozgósítja a jogosultakat a meleg vita.   
Daily Telegraph A liberális lengyel elnökjelölt bízik abban, hogy meg tudja fordítani az ország konzervatív sodródását – írja az erősen konzervatív brit újság, de gyorsan hozzáteszi, hogy a küzdelem csupán az utolsó pillanatban dől el. A választás döntő lesz, mert megmutatja, mennyire erős az illiberalizmus Közép-Európában. Az előrejelzések szerint a különbség mindössze 1 %-os a két vetélytárs között. Ha Trzaskowski kerekedik felül, az véget vet a PiS győzelmi sorozatának, ami nagyban hozzájárult a térségben a populista árhoz. A Jog és Igazságosság, valamint a Fidesz egyre nagyobb aggályokat keltett a demokrácia állapota kapcsán, mivel mindkettő megpróbálja átírni az alkotmányos, illetve jogrendet. Sikereik nyomán egyre több szó esik arról, hogy mind nagyobb befolyásra tesz szert az illiberális és autokrata rendszer a régióban, és hogy a fertőzés átterjedhet Nyugatra is, szembe menve a bejáratott normákkal. Varsó igyekszik elfogadtatni Brüsszellel az igazságszolgáltatás átépítését, ám sok lengyel számára a reform derékba lövi a demokráciát. Épp ezért a Visegrád Insight folyóirat főszerkesztője szerint a polgárok ma valójában a PiS-ról mondanak véleményt, egyfajta népszavazás formájában. Mármint hogy a társadalom mekkora része adja áldását a hatalom központosítására. A tét hatalmas. Duda győzelmével a kormánypárt további három évet kap az ország átalakítására. Ha veszít, olyan elnökkel kerül szembe, aki a legtöbb kérdésben egészen más véleményen van.
Spiegel A luxemburgi kormányfő úgy látja, hogy a gazdasági segélycsomag ügyében nem kellene forszírozni a jogállamisági kitételt, mert annak csupán a nagy bajban lévő olaszok és spanyolok innák meg a levét. Mármint ha elhúzódik a vita. Épp ezért Bettel szerint a demokratikus normák betartását a többéves közösségi költségvetés keretében lehetne/kellene számon kérni, a téma odatartozik. A 47 éves liberális politikus, aki 7 éve látja el tisztségét, keményen bírálta a takarékos négyeket is, mert úgy ítéli meg, hogy azok rövid távú haszonszerzésre törekednek, amikor az unió több évtizedre szóló program. Sőt, egyenesen őrületnek minősítette azt a követelésüket, hogy Rómát és Madridot ne ingyen juttatással, hanem kölcsönökkel húzzák ki a bajból, amikor mindkettő már nyakig el van adósodva. Mégis reméli, hogy a jövő heti csúcson létrejön a megállapodás, mert szolidaritás nélkül nem lehet előbbre jutni. Ugyanakkor meg kell tudni magyarázni az adófizetők számára is, hogy mire megy el a pénzük, és hogy a felhasználást miként ellenőrzik. Hogy Merkel miért egyezett bele Macron javaslatába, mármint hogy Európa nyúljon mélyen a zsebébe a koronavírus által leginkább sújtott államok megtámogatására, arra Bettel azt mondja, hogy azért, mert a kancellár rájött, hogy ez az egyetlen lehetséges út. Nem lehet elkerülni az újabb tartozásokat. Különben leszakadnak az olaszok és a spanyolok. Egyébiránt úgy ítéli meg, hogy a koronaválság során nem az unió, hanem a nemzetállami önzés mondott csődöt, mert az nem adott kellő felhatalmazást az EU-nak. Az országoknak azonban tanulniuk kell abból, hogy nem vezetett eredményre a külön út. A luxemburgi vezető, aki bejegyzett meleg házasságban él partnerével, nagyon kikelt az ellen, hogy a lengyel elnök nyíltan a homoszexualitás ellen uszít. Azt mondja, nem fogja elfelejteni Duda szavait, noha korábban az államfő az élettársával együtt meghívta Varsóba. Ám nem szabad tudomásul venni, hogy újra szalonképes legyen Európában a gyűlöletbeszéd. Mert akkor nyakunkon az értékválság.
Szerző

Gruevszki azt várja, hogy Strasbourg igazságot szolgáltat neki

Publikálás dátuma
2020.07.12. 08:03
Nikola Gruevszki és Orbán Viktor Szkopjéban még 2013-ban
Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A jövőben nem kíván semmiféle politikai szerepet vállalni.
A bukott macedón elnök azt reméli, hogy Strasbourg szolgáltat neki igazságot, ha a hazai bíróság elutasítja keresetét. Gruevszki, aki a magyar diplomácia aktív támogatásával szökött meg Szkopjéból és jutott el Budapestre a rá kirótt kétéves szabadságvesztés letöltése elől, annak idején mindössze 8 nap alatt megkapta a menedéket, ami minden bizonnyal rekord a magyar hatóságok részéről. A FAZ most nagy nehezen rávette egy beszélgetésre, amelynek során azt közölte, hogy teljesen helyénvaló volt Magyarország eljárása, mert veszélyben lett volna az élete, ha be kell vonulnia a fegyintézetbe. Egyébként pedig - tette hozzá - a bizonyítékokat konstruálták ellene, mert a politika akarta mindenáron bezáratni. Ám a nyugati partnerek szemet hunytak a jogsértések fölött, mivel időközben sikerült rendezni a görög-macedón névvitát. Kitért arra is, hogy a jövőben nem kíván semmiféle politikai szerepet vállalni. Az újság felidézi, mekkora felháborodást váltott ki annak idején nyugaton, hogy Orbán befogadta korábbi macedón kollégáját, akivel világnézeti kérdésekben igen hasonló nézeteket vall. Ám Gruevszki szerint azóta csupán egyszer találkoztak. Egyben emlékeztetett arra, hogy időközben tetemes börtönnel sújtották az ügyében eljárt és abszolút tisztakezűnek kikiáltott ügyészi testület vezetőjét, mert részese volt egy vesztegetésnek. Úgy hogy innentől kezdve kétséges, mennyire volt fair a per a politikus ellen – mutat rá a lap, amely számára nem egyértelmű a perdöntőnek tekintett magnófelvétel sem. A hosszú anyag úgy értékeli, hogy sok minden kedvezően változott Macedóniában, amióta a korábbi államfő lelépett. A sajtó szabadabban működhet, a kritikus újságírókat nem fenyegeti sem bírósági eljárás, sem adóhatósági vizsgálat. Jobb lett a macedón többség és az albán kisebbség viszonya is. Ugyanakkor a közelmúltban sem Görögország, sem Svédország nem tett eleget több macedón kiadatási kérelemnek, mert úgy ítélte meg, hogy Szkopjéban az érintettek nem számíthatnak fair bírósági eljárásra. Ez azonban nem változtat azon, hogy Gruevszki perében voltak igen sajátos elemek és hézagok.  
Szerző