Előfizetés

Szabad szemmel – Uniós biztos: Magyarországon és Lengyelországban válságban van a jogállam

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.11. 07:45

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 11.
FAZ Az EU igazságügyi biztosa szerint Magyarországon és Lengyelországban válságban van a jogállam. Didier Reynders azután mondta ezt, hogy elkészült az összehasonlító elemzés a tagállamok jogrendszeréről és az eredmény visszatükrözte az ismert bajokat a két országban. Meg az Európai Bíróság ítéleteit. A belga politikus éppen ezért amellett van, hogy a két kormány csak akkor kaphasson pénzügyi segítséget Brüsszeltől, mind a következő hétéves költségvetés, mint a gazdasági segélyprogram keretében, ha maradéktalanul eleget tesz a demokratikus elveknek. Ő Ursula von der Leyennel együtt azt szeretné, ha a szankciókat a Bizottság kezdeményezhetné, ám mint a konzervatív lap megjegyzi: Charles Michel, az Európai Tanács első embere éppen most vizezi fel ezeket az elképzeléseket. Ismét felvetette, hogy a büntető intézkedések csak akkor léphessenek életbe, ha azokhoz megvan a kétharmados többség. Mindenesetre a demokrácia helyzetét őszre fel akarják mérni az összes tagországban, ennek része a most nyilvánosságra került tanulmány. Eszerint a magyaroknál és még 9 másik tagállamban a megkérdezetteknek nem egészen 50 százaléka véli úgy, hogy a bíróságok minden külső hatástól mentesen működnek. (A horvátoknál csupán 20 százalék látja így.) Amikor vállalkozókat kérdeztek ugyanerről, Magyarország az utolsó öt közé került, a bolgárok, horvátok, lengyelek és szlovákok társaságában. Ellenben a finnek, hollandok, osztrákok és svédek nagyon bíznak a hatalmi ágban. De azért Reynders arra is kitért, hogy az akut eseteken túl van azért még jó pár kormány, amely igyekszik a maga irányvonalára ráterelni a bíróságokat.
Economist Az erősödő populizmus miatt mára összeomlott a hideg háború által kikényszerített szellemi szövetség – írja most megjelent, „A demokrácia alkonya” c. könyvében Ann Applebaum. A neves történész, a Washington Post szemleírója és nem mellesleg Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter és parlamenti elnök felesége, a kommunista idők szakértője, sajnálattal állapítja meg, hogy felbomlott a politikusok, tudósok, írók nem hivatalos, transzatlanti koalíciója, amelynek ő maga is tagja volt. Ráadásul pont a legrosszabb képviselői kerekedtek felül. Mutatja ezt a Brexit, Trump Amerikája, valamint a cinikus magyar és lengyel politika. Mindenütt az új soviniszta jobboldalt látni, amely nem tiszteli a szabályokat, az igazságot, az intézményeket. Leginkább az foglalkoztatja a szerzőt, amit Julien Benda írt meg annak idején „Az írástudók árulásában”, tehát, hogy professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban írja le, miként lett Kaczynski ikertestvérének repülőbalesete minden összeesküvés elmélet alapja, hogyan vált mumussá a magyaroknál Soros György. De igazából azt veszi végig, hogy a konzervatív tábor miként állt össze a durva populizmussal. Rámutat, hogy a fejlemények függetlenek a valós tényektől, hiszen például a magyarok megszállottan utasítják el a migránsokat, noha azok az ő országukban gyakorlatilag nincsenek.
Süddeutsche Zeitung Legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy Lengyelországban idejuthat a jogállam – mondja a Collegium Polonicum nevű közös, német-lengyel kutató intézet vezetője az elnökválasztás holnapi, kulcsfontosságú döntő fordulója előtt. A 63 éves szociológus, Krzysztof Wojciechowski úgy látja, hogy verbális polgárháború zajlik, az ország teljesen kettészakadt. Folyik a küzdelem a jövőbeli modellért, a világnézetért, az emberek önbecsüléséért. Úgy néz ki, hogy a lengyelek saját magukat satírozzák ki Európa csoportképéről. Pedig az uniós tagságot senki sem kérdőjelezi meg náluk. A PiS nem vezetett be diktatúrát, de a helyzet így is rosszabb még annál is, amit a borúlátóak jósoltak, hiszen bedarálták a közmédiát, lebontották a jogrendszert, amely ily módon teljesen kaotikus, bár a bíróságok még nem úgy táncolnak, ahogy a szakminiszter vagy Kaczysnki fütyül. A zűrzavaros azonban riasztóbb, mint a brutális. A lakosság 45 százaléka mégis a Jog és Igazságosság mögött áll, mert az tömi a pénzt az emberek zsebébe, és mivel a köztévé azt mondja, hogy minden rendben lesz. A szakember a hivatalban lévő elnök szemére hányja, hogy az olyasmit konszolidál, amit nem szabadna. Mármint egy rendkívül konzervatív világnézetet, miközben a világ már jócskán tovább lépett azon. Viszont helyes a kormány szociálpolitikája, a lengyelek immár felemelkedtek a jómódú nemzetek közé. És a kormánypárt nem korrupt, nem saját zsebre dolgozik, az ideológia vezérli. Kaczynski aszkéta, Morawiecki miniszterelnök pedig már a kinevezése előtt milliomos volt. Szóval nem pénzéhesek, de a hatalomra persze mohón vágynak. Víziójuk az erős állam, amely keményen odalép, ha valahol gond van. Wojcziechowskinak az EU-val az a baja, hogy az szerinte közhelyekben gondolkodik. Ha azt látja, hogy valahol nekiesnek az igazságügynek, akkor rögtön farkast kiállt: itt az önkényuralom, pedig a PiS jól hiszi, hogy nem hatékony a bírósági rendszer. De a megoldás nem az, hogy pellengérre állítjuk a bírákat. Brüsszelnek ugyanakkor nem kellene tovább anyagi támogatást nyújtania Budapestnek és Brüsszelnek. Hiszen mindkettő arra utazik, hogy fütyül az EU-ra, mégis dől a lé. Szóval itt keményebb hozzáállásra volna szükség, de persze nem úgy, hogy szétessen az unió. Jobb az, ha a magyarok is benne vannak a csónakban, még akkor is, ha az állandóan billeg. Ha holnap Trzaskowski nyer, akkor megkezdődik az intézményes bizonytalanság időszaka, spanyol és olasz módra. Ideértve, hogy a két ország jóformán kormányozhatatlan. De akkor sem lesznek harmonikus viszonyok, ha Duda kerekedik felül, mert a populisták egymás között is háborúskodnak.
Tagesspiegel Nagy veszélyben van az Index: akár el is tűnhet a színről, mert a jelek szerint a jobboldali-konzervatív kormány el akarja hallgattatni. A szerkesztőségre nehezedő külső nyomás egyre nagyobb, verte félre a harangokat Dull Szabolcs, a főszerkesztő. Orbán már a vonal alá kényszerítette a sajtóorgánumok 80 százalékát. Az Index azonban azok közé tartozik, amelyek egyelőre őrzik önállóságukat, a kritikus újságírás egyik megmaradt fontos bástyája. Pedig már többször próbálták így-úgy jobb belátásra bírni a site-ot, amelynek naponta 1,5 millió látogatója van. Most is a bevált módszert alkalmazzák ellene: a reklámok útján igyekeznek kiterjeszteni rá a csápokat. A hirdetések szervezését átvette Vaszily Miklós, aki mi más volna, mint Fidesz-közeli vállalkozó. A változásokat állítólag gazdasági szempontok indokolják – nincs elég reklámbevétel, így kemény kézzel takarékoskodni kell. Csakhogy Vaszilynak nem jó a pedigréje, már engedelmességre kényszerített más portálokat. Arról nem beszélve, hogy a TV2 főnöke. A média megzabolázása 10 éve a televízióknál és a rádióknál indult. Az MTVA csupán papíron közszolgálati. Aztán két évvel ezelőtt létrejött a KESMA, a kormány által ellenőrzött alapítvány, amely 476 szerkesztőséget tömörít. Egy magyar bíróság kimondta, hogy működése ellentmond a versenytörvénynek, igaz, az ítélet még nem jogerős. A járvány során Orbán olyan jogszabályt fogadtatott el, a mely még jobban megköti a független újságírók kezét. Akár 5 évet is kaphatnak hamis hírek terjesztéséért, de hogy mi az igazság, azt gyakorta a hatóságok szabják meg.  

Trump: Súlyosan károsította az amerikai-kínai viszonyt a koronavírus-válság

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.11. 07:29
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Kína „leállíthatta volna” a világjárvány kirobbanását, de „ezt nem tette meg” – mondta az amerikai elnök.
Az amerikai-kínai viszonyt a koronavírus-válság „súlyosan károsította” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteken, útban Floridába a repülőgépen vele utazó újságíróknak. Az elnök ismételten úgy vélekedett, hogy Kína „leállíthatta volna” a világjárvány kirobbanását, de „ezt nem tette meg”. Kifejtette azt is, hogy ezért – mint fogalmazott –
„pillanatnyilag” nem gondolkodik a januárban megkötött amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás újabb szakaszának megnyitásában.

„Őszintén szólva, csomó más dolog jár a fejemben” – mondta. Trump a Egyesült Államok – közel-keleti hadműveletekkel is foglalkozó – Központi Parancsnokságának (Centcom) tampai központjában tartott tájékoztatóra indult Floridába, majd helyi idő szerint pénteken este egy választási adománygyűjtő rendezvényen vesz részt. Indulása előtt a Twitteren jelezte, hogy a New Hampshire államban lévő Portsmouth városában tervezett szombati kampánygyűlését egy-két héttel elhalasztja az Egyesült Államok keleti partja felé közelítő Fay trópusi vihar miatt. A rendezvény elhalasztását Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője is megerősítette.

Tizenegy ember vízbe fulladt egy, a járvány miatt lezárt strandon Egyiptomban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.11. 07:02
Illusztráció
Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
A helyi katasztrófavédelem hat holttestet emelt ki a vízből, a többiek után még kutatnak.
Tizenegy ember vízbe fulladt Észak-Egyiptomban a Földközi-tenger egyik veszélyes partszakaszán, ahol a sziklák között sebesen áramlik a víz. A helyi turisztikai hivatal beszámolója szerint a végzetes eset Alexandria egyik strandján történt, ahol egy fiatal fiú a vízbe szaladt, majd fuldokolni kezdett. Egy férfi sietett segítségére, de őt is elragadta a víz. Ezután egy csoport kilenc tagja szaladt a tengerbe, hogy megmentse a fuldoklókat, de mindannyian meghaltak – mondta Dzsamál Rasad vezérőrnagy. A helyi katasztrófavédelem hat holttestet emelt ki a vízből, a többiek után még kutatnak. Az Alexandria közeli strandok népszerűek, azonban jelenleg a koronavírus-járvány miatt zárva vannak, életmentők sincsenek a parti őrhelyeken. A csoport tagjai kora hajnalban mentek ki a tengerparti strandra, mert attól tartottak, hogy a rendőrök, akik vigyázzák a járvány alatti tilalom betartását, elkapják őket – derült ki a hatósági beszámolóból. Az egyiptomi Palm Beach veszélyes partszakaszáról ismert. A helyi sajtó szerint itt minden évben sokan a vízbe vesznek, mert nagyon erősek az áramlatok, és sok a szikla. Tavalyelőtt, 2018-ban 21 haltak meg. Számos parlamenti képviselő többször is követelte már az itteni strandok bezárását. A mostani baleset komoly aggodalmakat váltott ki Egyiptomban, ahol nyáron 38 Celsius-fokos a hőség, és az emberek a járványtilalom ellenére igyekeznek a vízben enyhet találni a meleg elől.