Pattanásig feszült a helyzet: tüntetők ostromolják a belgrádi parlament épületét

Publikálás dátuma
2020.07.10. 21:53

Fotó: Mustafa Talha Ozturk / AFP/Anadolu Agency
Minden eddiginél drámaibb viszonyok alakultak ki a szerb fővárosban.
Bár Belgrádban elvben pénteken lépett életbe az az intézkedés, amely szerint tíz főnél többen nem gyülekezhetnek a koronavírus-járvány miatt, a tüntetések pénteken este is folytatódtak egy sor városban, köztük Belgrádban, Újvidéken, Nisben. A fővárosban a tüntetők már a parlament épületét ostromolják, s annak ajtaját próbálják kinyitni. Jobboldali radikális fiatalokról, feltehetően futballszurkolókról van szó. A rendőrség kevéssé érthető módon nem védte a szkupstina épületét, csak a tüntetők ostroma után indultak a parlament bejáratának irányába. Jelenleg is polgárháborús viszonyok uralkodnak a szerb fővárosban, folyamatosan petárdák robbannak. Drámai helyzet alakult ki. Megtámadták a tüntetésekről tudósító N1 televízió munkatársát. Az N1 Televízió jelentése szerint egy férfit késsel megsebesítettek a parlament épülete előtt. Őt elszállították a mentők, a támadót letartóztatták. Több ezerre becsülhető a tüntetők száma. Újvidéken a tüntetők a 021.rs jelentése alapján 19 órakor elindultak lezárni az autóutat, azonban rendőri kordonba ütköztek, nem engedték fel a megmozdulás résztvevőit az autóútra, ezért leültek a rendőrök elé a földre azt skandálva „Egy néphez tartozunk” – írta a Szabad Magyar Szó. Közben a járvány egészen tragikus méreteket ölt Szerbiában, egy nap alatt 386 fertőzöttet regisztráltak és 18-an vesztették életüket. Soha ennyien nem haltak meg az országban a Covid-19 következtében. Ettől függetlenül továbbra is nyitva van a szerb-magyar határ.

Szembement a törökök atyjával Erdogan, mecsetté alakíttatná a Hagia Sophiát

Publikálás dátuma
2020.07.10. 19:40
Recep Tayyip Erdogan török elnök, amintrepülőablakból nézi a Hagia Sophiát, 2020 május 9-én
Fotó: Mustafa Kamaci / 2020 Anadolu Agency
Az orosz ortodoxok, az Egyesült Államok és az Európai Parlament is tiltakozik a bizánci bazilika kisajátítása ellen – amivel Kemal Atatürk sem értene egyet.
Rendeletet adott ki pénteken Recep Tayyip Erdogan török elnö Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakításáról, röviddel azután, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került - írja az MTI.

567 éve mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba

A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet "mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára". A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg - tette hozzá a testület. 
A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Az egyesület azt is állította, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.

Erdogan döntése jelképes szakítás is lehet

Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. A bizánci emlékművet 1453-ban II. Mehmed szultán alakíttatta dzsámivá, és 1935-ben Musztafa Kemál Atatürk, a karizmatikus török vezető döntése után nyitották meg újra világi múzeumként. Kemál Atatürk az épületről azt mondta,„Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyen” .
Az, hogy Erdogan elnök újra iszlám vallási központtá tenné a Hagia Sophiát, azt is jelenti, hogy szembe fordul a felvilágosult, szekuláris értékrendet hirdető Kemál Atatürkkel, és a szultáni szemléletet vallja magáénak.

Egy Korán-részlet lehetett az előjel

Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.

A fél világ háborog a döntés miatt

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását. Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté. Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török vezetést. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette: a Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá. A nap folyamán az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely "alááshatná" a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékében.

Erdogan szólni fog nemzetéhez

Erdogan péntek este, helyi idő szerint pontban 20 óra 53 perckor televíziós beszédben fog "szólni a nemzethez". A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének jövőbeni 600. évfordulójára utal.
Szerző

Felvizezett jogállami javaslattal állt elő Charles Michel

Publikálás dátuma
2020.07.10. 15:24

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Magyarország számára nem tartalmaz a korábbiakhoz képest lényegi változásokat az a pénzügyi javaslat, amelyet Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke tett le a tagállami vezetők asztalára pénteken.
Sőt, a magyar kormány külön örülhet, mert az uniós kifizetéseket a jogállami normák érvényesítéséhez kötő előterjesztést úgy módosította az elnök, hogy az esetleges szankciókat viszonylag könnyen blokkolhatják majd a visegrádi országok. Michel az Európai Unió 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésére és a hozzá kapcsolódó, a járványt követő helyreállítási alapra tesz javaslatot kompromisszumos indítványában. Az 1800 milliárd eurós csomagról a huszonhét uniós vezető jövő pénteken és szombaton egyeztet Brüsszelben. Az Európai Tanács elnöke a velük folytatott két- és többoldalú megbeszélései alapján állította össze a javaslatát, amelyről heves viták, szerencsés esetben megállapodás várható a csúcstalálkozón. Bár Charles Michel 20 milliárd eurós csökkentést javasol a hét évre szóló, több mint 1000 milliárdos büdzsében, de a vágás nem érinti a felzárkózó keleti tagállamok számára fontos kohéziós és mezőgazdasági forrásokat. Tervezetében érintetlenül hagyja a 750 milliárdos helyreállítási alapot is, amelyből továbbra is 500 milliárdot fordítanának vissza nem térítendő támogatásokra és 250 milliárdot hitelekre. Az európai tanácsi elnök ugyanakkor némileg változtat a hozzáférés feltételein, mivel sok tagállam kifogásolta, hogy az eredeti javaslatban az Európai Bizottság nem a járvány miatti recessziót, hanem a korábbi évek gazdasági teljesítményét vette alapul a pénzosztáshoz. Michel ezért a transzferek csaknem egyharmadát azoknak a régióknak és országoknak szánja, amelyek 2020-21-ben a bruttó hazai termék legnagyobb visszaesését könyvelték el. A jogállamisági feltételrendszer bevezetése része a kompromisszumos javaslatnak, ám meglehetősen felvizezett formában. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyaránt azon a véleményen van, hogy az esetleges szankciók kiszabásába a tagállamoknak minimális beleszólása legyen, vagyis a döntést csak minősített többséggel tudják megakadályozni. Ezzel szemben Charles Michel azt javasolja, hogy a pénzek felfüggesztéséről, befagyasztásáról szóló határozatot a huszonhetek minősített többségének az egyetértésével lehessen elfogadni. Márpedig a visegrádi országok, amelyek kezdettől fogva ellenzik a jogállamiság belekeverését a költségvetési megállapodásba, könnyen megakadályozhatják a szankciós lépéseket.