Az EU-tól várják a megoldást

Publikálás dátuma
2020.07.11. 08:00

Fotó: CHRISTOPHE ENA / AFP
Vasárnap Brüsszelben próbálnak áttörést elérni Szerbia és Koszovó között. A tárgyalásokat tegnap videokonferencia vezette be az érintettek részvételével. Belgrád és Pristina is az Uniótól remél engedményeket.
Hogy a politikai helyzet egyik napról a másikra mennyire gyökeresen meg tud változni, azt a szerbiai történések is igazolják. Néhány napja még minden jel arra vallott, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök erős vezetőként érkezik csütörtökön Párizsba, majd vasárnap Brüsszelbe, hogy az Európai Unió vezetőjével és Avdullah Hoti koszovói miniszterelnökkel tárgyaljon. Az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) ugyanis 61 százalékos eredménnyel nyerte meg a június 21-i parlamenti választást, s az ellenzéki bojkott miatt akár az is elképzelhető, hogy a következő kormányt a parlament majdnem száz százaléka támogatja majd. Ez a felhatalmazás pedig azt is jelenthetné Vucic számára, hogy könnyebben mondhatna igent egy Koszovó sorsát érintő kompromisszumra. De Szerbiában is igaz a mondás: nem mind arany, ami fénylik, s hiába voksolnak a parlamenti képviselők szavazógépként a kabinet előterjesztéseire, a törvényhozás nem egyenlő a társadalommal. Kedd óta esténként tüntetések zajlanak egyre több városban a belgrádi kabinetnek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos rendkívül rossz válságkezelése miatt. Míg azonban kedden és szerdán utcai harcok színtere volt a szerb főváros, s a nem túl jó hírű fociszurkolók, így a belgrádi Partizan hírhedt „Janicsárjai” határozták meg a történéseket, törtek, zúztak, csütörtökön a tüntetők a nem csak a kormány, hanem az erőszak ellen is az utcára vonultak. Az ellenzéki politikusok és egyes kiszivárgott képsorok szerint a hatalom provokátorokat küldött a tüntetők soraiba, hogy így hiteltelenítsék a megmozdulásokat. Vucic ugyan még hatalomra kerülése előtt azt ígérte, fellép az alvilághoz köthető focihuligánok ellen, ennek épp az ellenkezője történt, kiegyezett egy részükkel, politikai eszközként használja őket. Így fordulhat elő, hogy a Partizan és a Crvena zvezda vezérszurkolója nem engedi, hogy a meccseken Vucicot becsméreljék. A tüntetéseknek azonban akadt még egy érdekes hozadéka. Vucic még szerdán azt közölte, külföldi titkosszolgálat állhat a tüntetések mögött. Sokan kérdezgették, melyikre gondolhatott? S épp a kormánypárti bulvársajtó adott némi támpontot  csütörtökön: mivel a tüntetőknél orosz zászlót is lehetett látni, így az orosz titkosszolgálatra gondolhatott - vélték. Miért érné meg Vucicnak éppen nagy pártfogójával, Moszkvával szembe menni? Ne feledjük, hogy ez a viszony azért eddig sem volt tökéletes, tavaly novemberben bukkant fel egy felvétel, amely egyértelműen azt bizonyította, hogy az orosz nagykövetség egy volt munkatársa megkent egy szerb hivatalnokot, vagyis kémkedés történt. Vucic erre összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot. Most épp az Európai Unió béketeremtő missziója magyarázhatja, hogy Vucic távolságot próbál tartani Moszkvával szemben: jó fiúnak akar látszani az EU szemében. Az Unió ismét felértékelődött számára, miután az Egyesült Államok balkáni béketeremtésre tett kísérletei kudarcba fulladtak. Bár teljes rejtély, mit akar Vucic elérni a vasárnapi brüsszeli tárgyalásokon, melyen a koszovói kormányfő mellett részt vesz a német kancellár, a francia elnök és Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valószínűleg főként az EU-tól remél engedményeket. Ezért most – legfeljebb hetekre – kissé el kell távolodnia Moszkvától. Az esetleges szerb-koszovói megállapodás akadálya a koszovói kormányfő személye lehet. Avdullah Hoti ugyan rugalmas politikus benyomását keltette, de kérdés, elég erős-e ahhoz, hogy egy fontos kompromisszumról állapodjon meg akár Vuciccsal, akár az EU-val. Választást ugyanis sosem nyert meg, kormányfői kinevezését annak köszönheti, hogy elődjét, Albin Kurtit nagy amerikai közbenjárásra megbuktatta a pristinai parlament. Hoti szintén az Uniótól remél engedményeket, elsősorban a vízumkönnyítések ügyében. Másrészt azt kívánja elérni, hogy Szerbia ne tudja megakadályozni országa felvételét a nemzetközi intézményekbe. E tekintetben már némi előrelépés történt is. Miután a koszovói parlament megszüntette a szerb árukra még tavaly júniusban kivetett 100 százalékos vámokat, Belgrád is ígéretet tett arra: véget vet diplomáciai offenzívájának, amely azt a célt szolgálta, hogy minél több ország vonja vissza Koszovó elismerését. Brüsszelből a koszovói belpolitika egy fontos személyisége hiányzik majd: Hashim Thaci elnök, aki nem az EU, hanem Donald Trump amerikai elnök békekezdeményezéseit támogatta, miután azonban vádat emelt ellene a koszovói háborúban történt bűncselekményeket kivizsgáló hágai törvényszék, már nem számít politikai tényezőnek. A vasárnapi csúcs az újjáformálódó német-francia tengely számára is jelentős mérföldkő, s nagy külpolitikai kihívás. Az uniós vezetők diplomáciai offenzíviája vezette be a megbeszéléseket, melynek főszereplője Emmanuel Macron francia elnök volt, aki kedden Hotit, csütörtökön pedig Vucicot fogadta hivatalában. (Párizsban a szerb elnök elleni tüntetők is megjelentek.) Mindenesetre már önmagában az a tény, hogy Angela Merkel és Macron komoly erőfeszítéseket tesznek a balkáni békéért, azt jelzi: az EU-ban végre kezdik felismerni, az Unió csak akkor válhat számottevő külpolitikai tényezővé, ha ez a tengely működőképes. 

Területcsere a megoldás?

Már 2018-ban tárgyalt a szerb és a koszovói vezető a lét állam közötti területcseréről. Valószínűtlen azonban, hogy ez lenne egy megoldás alapja. Angela Merkel hevesen ellenzi attól tartva, hogy ismét előtérbe kerülnek a régi sérelmek a Balkánon. Macron sem tartja jó megoldásnak és nagyon nem pártolja Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője. Ezért a kérdés elvileg a vasárnapi csúcson sem kerül az asztalra. Ráadásul Hashim Thaci már nincs a tárgyalók között, aki a felvetést nagyon is pártfogolta.

Szabad szemmel – Uniós biztos: Magyarországon és Lengyelországban válságban van a jogállam

Publikálás dátuma
2020.07.11. 07:45

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 11.
FAZ Az EU igazságügyi biztosa szerint Magyarországon és Lengyelországban válságban van a jogállam. Didier Reynders azután mondta ezt, hogy elkészült az összehasonlító elemzés a tagállamok jogrendszeréről és az eredmény visszatükrözte az ismert bajokat a két országban. Meg az Európai Bíróság ítéleteit. A belga politikus éppen ezért amellett van, hogy a két kormány csak akkor kaphasson pénzügyi segítséget Brüsszeltől, mind a következő hétéves költségvetés, mint a gazdasági segélyprogram keretében, ha maradéktalanul eleget tesz a demokratikus elveknek. Ő Ursula von der Leyennel együtt azt szeretné, ha a szankciókat a Bizottság kezdeményezhetné, ám mint a konzervatív lap megjegyzi: Charles Michel, az Európai Tanács első embere éppen most vizezi fel ezeket az elképzeléseket. Ismét felvetette, hogy a büntető intézkedések csak akkor léphessenek életbe, ha azokhoz megvan a kétharmados többség. Mindenesetre a demokrácia helyzetét őszre fel akarják mérni az összes tagországban, ennek része a most nyilvánosságra került tanulmány. Eszerint a magyaroknál és még 9 másik tagállamban a megkérdezetteknek nem egészen 50 százaléka véli úgy, hogy a bíróságok minden külső hatástól mentesen működnek. (A horvátoknál csupán 20 százalék látja így.) Amikor vállalkozókat kérdeztek ugyanerről, Magyarország az utolsó öt közé került, a bolgárok, horvátok, lengyelek és szlovákok társaságában. Ellenben a finnek, hollandok, osztrákok és svédek nagyon bíznak a hatalmi ágban. De azért Reynders arra is kitért, hogy az akut eseteken túl van azért még jó pár kormány, amely igyekszik a maga irányvonalára ráterelni a bíróságokat.
Economist Az erősödő populizmus miatt mára összeomlott a hideg háború által kikényszerített szellemi szövetség – írja most megjelent, „A demokrácia alkonya” c. könyvében Ann Applebaum. A neves történész, a Washington Post szemleírója és nem mellesleg Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter és parlamenti elnök felesége, a kommunista idők szakértője, sajnálattal állapítja meg, hogy felbomlott a politikusok, tudósok, írók nem hivatalos, transzatlanti koalíciója, amelynek ő maga is tagja volt. Ráadásul pont a legrosszabb képviselői kerekedtek felül. Mutatja ezt a Brexit, Trump Amerikája, valamint a cinikus magyar és lengyel politika. Mindenütt az új soviniszta jobboldalt látni, amely nem tiszteli a szabályokat, az igazságot, az intézményeket. Leginkább az foglalkoztatja a szerzőt, amit Julien Benda írt meg annak idején „Az írástudók árulásában”, tehát, hogy professzorok, szerkesztők, a civil társadalom vezetői hanyatt estek a populista tekintélyelvűség előtt, sőt, együttműködtek azzal. Esettanulmányban írja le, miként lett Kaczynski ikertestvérének repülőbalesete minden összeesküvés elmélet alapja, hogyan vált mumussá a magyaroknál Soros György. De igazából azt veszi végig, hogy a konzervatív tábor miként állt össze a durva populizmussal. Rámutat, hogy a fejlemények függetlenek a valós tényektől, hiszen például a magyarok megszállottan utasítják el a migránsokat, noha azok az ő országukban gyakorlatilag nincsenek.
Süddeutsche Zeitung Legrosszabb álmában sem gondolta volna, hogy Lengyelországban idejuthat a jogállam – mondja a Collegium Polonicum nevű közös, német-lengyel kutató intézet vezetője az elnökválasztás holnapi, kulcsfontosságú döntő fordulója előtt. A 63 éves szociológus, Krzysztof Wojciechowski úgy látja, hogy verbális polgárháború zajlik, az ország teljesen kettészakadt. Folyik a küzdelem a jövőbeli modellért, a világnézetért, az emberek önbecsüléséért. Úgy néz ki, hogy a lengyelek saját magukat satírozzák ki Európa csoportképéről. Pedig az uniós tagságot senki sem kérdőjelezi meg náluk. A PiS nem vezetett be diktatúrát, de a helyzet így is rosszabb még annál is, amit a borúlátóak jósoltak, hiszen bedarálták a közmédiát, lebontották a jogrendszert, amely ily módon teljesen kaotikus, bár a bíróságok még nem úgy táncolnak, ahogy a szakminiszter vagy Kaczysnki fütyül. A zűrzavaros azonban riasztóbb, mint a brutális. A lakosság 45 százaléka mégis a Jog és Igazságosság mögött áll, mert az tömi a pénzt az emberek zsebébe, és mivel a köztévé azt mondja, hogy minden rendben lesz. A szakember a hivatalban lévő elnök szemére hányja, hogy az olyasmit konszolidál, amit nem szabadna. Mármint egy rendkívül konzervatív világnézetet, miközben a világ már jócskán tovább lépett azon. Viszont helyes a kormány szociálpolitikája, a lengyelek immár felemelkedtek a jómódú nemzetek közé. És a kormánypárt nem korrupt, nem saját zsebre dolgozik, az ideológia vezérli. Kaczynski aszkéta, Morawiecki miniszterelnök pedig már a kinevezése előtt milliomos volt. Szóval nem pénzéhesek, de a hatalomra persze mohón vágynak. Víziójuk az erős állam, amely keményen odalép, ha valahol gond van. Wojcziechowskinak az EU-val az a baja, hogy az szerinte közhelyekben gondolkodik. Ha azt látja, hogy valahol nekiesnek az igazságügynek, akkor rögtön farkast kiállt: itt az önkényuralom, pedig a PiS jól hiszi, hogy nem hatékony a bírósági rendszer. De a megoldás nem az, hogy pellengérre állítjuk a bírákat. Brüsszelnek ugyanakkor nem kellene tovább anyagi támogatást nyújtania Budapestnek és Brüsszelnek. Hiszen mindkettő arra utazik, hogy fütyül az EU-ra, mégis dől a lé. Szóval itt keményebb hozzáállásra volna szükség, de persze nem úgy, hogy szétessen az unió. Jobb az, ha a magyarok is benne vannak a csónakban, még akkor is, ha az állandóan billeg. Ha holnap Trzaskowski nyer, akkor megkezdődik az intézményes bizonytalanság időszaka, spanyol és olasz módra. Ideértve, hogy a két ország jóformán kormányozhatatlan. De akkor sem lesznek harmonikus viszonyok, ha Duda kerekedik felül, mert a populisták egymás között is háborúskodnak.
Tagesspiegel Nagy veszélyben van az Index: akár el is tűnhet a színről, mert a jelek szerint a jobboldali-konzervatív kormány el akarja hallgattatni. A szerkesztőségre nehezedő külső nyomás egyre nagyobb, verte félre a harangokat Dull Szabolcs, a főszerkesztő. Orbán már a vonal alá kényszerítette a sajtóorgánumok 80 százalékát. Az Index azonban azok közé tartozik, amelyek egyelőre őrzik önállóságukat, a kritikus újságírás egyik megmaradt fontos bástyája. Pedig már többször próbálták így-úgy jobb belátásra bírni a site-ot, amelynek naponta 1,5 millió látogatója van. Most is a bevált módszert alkalmazzák ellene: a reklámok útján igyekeznek kiterjeszteni rá a csápokat. A hirdetések szervezését átvette Vaszily Miklós, aki mi más volna, mint Fidesz-közeli vállalkozó. A változásokat állítólag gazdasági szempontok indokolják – nincs elég reklámbevétel, így kemény kézzel takarékoskodni kell. Csakhogy Vaszilynak nem jó a pedigréje, már engedelmességre kényszerített más portálokat. Arról nem beszélve, hogy a TV2 főnöke. A média megzabolázása 10 éve a televízióknál és a rádióknál indult. Az MTVA csupán papíron közszolgálati. Aztán két évvel ezelőtt létrejött a KESMA, a kormány által ellenőrzött alapítvány, amely 476 szerkesztőséget tömörít. Egy magyar bíróság kimondta, hogy működése ellentmond a versenytörvénynek, igaz, az ítélet még nem jogerős. A járvány során Orbán olyan jogszabályt fogadtatott el, a mely még jobban megköti a független újságírók kezét. Akár 5 évet is kaphatnak hamis hírek terjesztéséért, de hogy mi az igazság, azt gyakorta a hatóságok szabják meg.  
Szerző

Trump: Súlyosan károsította az amerikai-kínai viszonyt a koronavírus-válság

Publikálás dátuma
2020.07.11. 07:29
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Kína „leállíthatta volna” a világjárvány kirobbanását, de „ezt nem tette meg” – mondta az amerikai elnök.
Az amerikai-kínai viszonyt a koronavírus-válság „súlyosan károsította” – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pénteken, útban Floridába a repülőgépen vele utazó újságíróknak. Az elnök ismételten úgy vélekedett, hogy Kína „leállíthatta volna” a világjárvány kirobbanását, de „ezt nem tette meg”. Kifejtette azt is, hogy ezért – mint fogalmazott –
„pillanatnyilag” nem gondolkodik a januárban megkötött amerikai-kínai kereskedelmi megállapodás újabb szakaszának megnyitásában.

„Őszintén szólva, csomó más dolog jár a fejemben” – mondta. Trump a Egyesült Államok – közel-keleti hadműveletekkel is foglalkozó – Központi Parancsnokságának (Centcom) tampai központjában tartott tájékoztatóra indult Floridába, majd helyi idő szerint pénteken este egy választási adománygyűjtő rendezvényen vesz részt. Indulása előtt a Twitteren jelezte, hogy a New Hampshire államban lévő Portsmouth városában tervezett szombati kampánygyűlését egy-két héttel elhalasztja az Egyesült Államok keleti partja felé közelítő Fay trópusi vihar miatt. A rendezvény elhalasztását Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője is megerősítette.
Szerző