Előfizetés

"Ide azért jön mindenki, hogy kieressze a gőzt"

Vas András
Publikálás dátuma
2020.07.10. 07:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A siófoki lakók többsége úgy tűnik, támogatja a polgármestert, aki alkoholfogyasztási tilalmat vezetne be a köztereken, a boltosok, a nyaralók és főleg a fiatalok már kevésbé lelkesek.
- Nem elég a járvány, most jön a Gorbacsov-törvény, csak hogy biztosan tönkre menjek! – fortyant fel a siófoki Petőfi sétány egyik alkoholt is áruló üzletének tulajdonosa kedden este, miközben szorgalmasan ütötte a pénztárgépbe a két fiatal által elé tett sörök árát. Amúgy ráért kissé dühöngeni, ugyanis júliushoz képest meglehetősen kevesen sétálgattak a Balaton-part talán legismertebb és legfelkapottabb bulinegyedében. – Komolyan azt hiszik, hogy attól lesz itt rend, hogy csak a kocsmákban, bárokban vedelhetnek a vendégek?! Valaki nagyon megvezette Robit, mert nem szokott ilyen hülyeségeket csinálni! A monológban Robi Siófok független polgármesterét, Lengyel Róbertet takarta, aki hétfőn a Facebookon jelentette be, hogy két javaslatot terjeszt a jövő csütörtöki közgyűlés elé: az egyik szerint megtiltanák a város közterületein az alkoholfogyasztást, a másik pedig éjszakára korlátozná – este tíz után tiltaná – a boltokban, dohányboltokban, s egyéb, nem vendéglátóipari helyeken az alkohol-árusítást. Innen a Gorbacsov-törvény gúnynév, a szovjet pártfőtitkár ugyanis egy 1985-ös törvényben jelentősen korlátozta az alkoholforgalmazást a Szovjetunióban. Lengyel Róbert abban bízik, hogy ezzel az intézkedéssel jelentősen élhetőbbé válhat Siófok, és csökkenteni lehetne a bulituristák vadulását. Ahogy írta: „a boltok polcairól tömegével veszik az olcsóbb sört, kommersz italokat, majd azok egy részét ismét csak az utcán közlekedve, óbégatva vedelik, az üres dobozokat meg üvegeket szanaszét dobálva.” A várost ismerő forrásaink szerint a probléma igazából csak a Petőfi sétányra és környékére – a vasúttól északra fekvő területre - érvényes, nagyjából a kikötőtől a szállodasorig. - Ha 15-20 éve hozza meg a városvezetés ezt a rendeletet, abszolút támogattam volna – jegyezte meg egy, a kikötőhöz közeli vegyesbolt vezetője –, akkor ugyanis tényleg elképesztő állapotok uralkodtak a vasúttól északra. Eleve tele volt a város német, cseh, holland és lengyel fiatalokkal, akik egész nap csak lófráltak, ittak, s persze üvöltöztek, énekeltek, balhéztak. Ehhez jöttek még hétvégenként a magyar bulituristák az ország minden részéről, de főleg Budapestről, s úgy viselkedtek, mint az állatok. - De amióta bezárt a Coca Cola Beach, sokkal jobb a helyzet. Persze, van még min dolgozni, de szerintem kevésbé radikális lépésekkel is célt lehetne elérni. Nekünk nagyon komoly érvágást jelentene, ha bevezetnék a korlátozást, mert az esti forgalom jelentős részét az ital teszi ki. De nemcsak a sétányon korzózó fiatalok vásárolnak, hanem sokan otthonra, ám így őket sem lehetne kiszolgálni - mondja a boltos. A polgármesteri bejelentésnek azonban nemcsak ellenzői akadnak. Akárkit kérdeztünk a Petőfi sétányon a vendéglátóipari egységet üzemeltetők közül, mind pártolták az alkoholárusítás korlátozását. - Ezzel jelentősen lecsökkenne az utcán itallal a kezében mászkáló fiatalok száma – mondta egyikük -, hiszen aki beül valahová, ritkán megy el pohárral a kezében. - Ráadásul egyfajta vendégkör-szűrést is jelentene, ha nem lehetne bárhol alkoholt kapni – tette hozzá egy másik presszós -, hiszen jellemzően a boltban vásárlók nem költenek kevesebbet, csak éppen ugyanannyi pénzért többet isznak, emiatt arányosan több köztük a kontrollálhatatlanul részeg. - Persze tudjuk, a boltos lobbi majd azzal jön, hogy a polgármester lefeküdt a vendéglősöknek – jegyezte meg egy harmadik vendéglős -, s megpróbáljuk ellehetetleníteni őket. Pedig, ha belegondolnak: jelenleg egy bolt ugyanúgy alkoholt árul, mint egy vendéglátóhely, csak éppen nem kell akkora személyzetet fenntartania, teraszt bérelni, mosogatni, azaz egy csomó költségtől megszabadul. A sört, a bort, a töményt persze még így is komoly haszonnal adja, viszont mentesül minden következménytől, hiszen nem a bolt előtt aljasodnak le a vevői, hanem idejönnek a sétányra, s mivel beülni már nincs pénzük, hát fel-alá csatangolnak, ordibálnak, emberkednek. Nekem, viszont felelősséget kell vállalnom a nálam szórakozókért.
Akik közül a többség viszont értelmetlen szigorításként beszélt a városvezetői javaslatokról. - Ha valaki sakálrészegre issza magát, s olyan a természete, akkor is üvöltözni fog az utcán, s eldobálja a szemetet, ha a sétány legdrágább helyén rúgott be – magyarázta Sólyom Attila, aki társaságával pénteken érkezett Siófokra nyaralni. – A többség viszont piásan is meg tud őrizni valamennyit az önkontrolljából, nem pisál a kerítés mellé, s nem dobálja be a házakhoz a sörös dobozt. - Ide azért jön mindenki, hogy kieressze a gőzt, bulizzon, ha nem is kötöttségek nélkül, de azért fesztelenebbül, mint egy átlagos helyen – vette át a szót Kishalmi Botond. – Tegyenek ki több kukát, járőrözzenek a rendőrök, és intézkedjenek a tényleg meghülyülőkkel szemben, de miért zavar bárkit, ha megveszek két-három sört egy ezresért, s azt az utcán sétálva megiszom. Ha beülök, minimum a dupláját fizetem, s nem akarom, hogy lehúzzanak. Vagy, ha a nyaralóban elfogy a sör este tízkor, már nem vehetek a boltban? Mi lesz a következő? Este tízkor be kell zárnia a kocsmáknak is? Tudomásul kell venni, ez egy szórakozónegyed, itt sokkal lazábban veszi mindenki a szabályokat, mint egy nyaralóövezetben! Teljesen más a véleménye persze erről a Petőfi sétányon lakóknak, nyaralóknak, aki egyöntetűen üdvözölték a polgármesteri kezdeményezést. - Tényleg azon háborognak, hogy nem lehet az utcán inni és úgy viselkedni, mint az állatok? – mondta egyikük. – Amikor a nyolcvanas évek elején megvettük a nyaralót, ez még ugyanolyan nyugodt hely volt, mint Siófok többi, parthoz közeli része. Persze, a strand miatt napközben nagyobb volt a forgalom, de este jobbára csak sétálgattak az emberek. Aztán jött a Beach House-korszak, s megjelentek a bulizók, egyre többen lettek, a nívó pedig meredeken zuhant, s mára hajnalig megy az üvöltözés, nem lehet pihenni. Azt elfogadtuk, hogy ennyi étterem és kocsma nyílt, de nem ők jelentik a fő bosszúságot, hanem a hordákban üvöltözve vonulók. Leszállnak a vonatról, s egyből jönnek ide, útközben megveszik az italt, aztán minden cél nélkül fel-alá korzóznak, ordibálnak, balhéznak. Ha rájuk szólunk, még rosszabb, részegen fenyegetőznek, bedobálják az üvegeket és a dobozokat. Hallottam, hogy akik ellenzik a szigorítást, Gorbacsovnak hívják a polgármestert, hát remélem, ugyanolyan sikeres lesz, mint az eredeti. Csak ide nem glasznoszty kell, hanem éppenséggel pont az ellentéte: szigorítás.

Javuló bűnügyi statisztika

Siófok hosszú éveken át a legbűnösebb hazai települések között szerepelt - az ezer lakosra vetített adatok alapján 2014-ben például a legrosszabbnak bizonyult -, elsősorban az idegenforgalmi szezonban, s azon belül is a Petőfi sétányon elkövetett bűncselekmények miatt. A Balaton legismertebb és legfelkapottabb szórakozóövezetében egyes nyári estéken 15-25 ezren is megfordulnak, ami értelemszerűen magával vonja a rosszabb közbiztonságot is. Ez ellen lépett fel 2014-es megválasztása után Lengyel Róbert polgármester, aki a rendőrséggel és a polgárőrséggel közösen új programot dolgozott ki: a bulizónát rendezvényterületté nyilváníttatta, lehetővé téve, hogy önkormányzati költségen biztonsági őröket alkalmazzanak, kamerarendszert építettek ki, ellenőrző-beengedő pontokat állítottak fel. Évente tízmilliókat, tavaly cirka ötvenmillió forintot költött a város a sétány és környéke biztonságosabbá tételére. A befektetés láthatóan megtérült, hiszen míg 2014 előtt évente több száz – 2015-ben 345 – bűncselekményt regisztráltak a területen, addig 2016, vagyis az új rendszer felállása óta töredékére esett vissza a bűnözés: az első nyáron 92, 2017-ben 59, egy évre rá 44, míg tavaly 33 bűncselekmény történt a Petőfi sétányon.  

„Behurcolták a kórt a matyók közé”

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.07.10. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
- Itt mindenki titkolózik, hiába kérdezünk bármit, pedig könnyebb lenne, ha tudnánk, ki fertőződött meg. Nem olyan nagy település ez, szegről-végről mindenki ismerőse a másiknak. De mivel ez egy fideszes város, ráadásul Tállai András székhelye, elsunnyogják a balhét, gondolják, minél kevesebbet beszélünk róla, annál jobb. Bezzeg, ha Karácsony Gergelynek hívnák a polgármestert, már nemcsak a nevét, de még a cipőméretét is tudnánk azoknak, akik behurcolták a kórt a matyók közé! - így dohog egy idős férfi pár méterre a „gócponttól”, vagyis a mezőkövesdi Szent Imre Általános Iskola épületétől. Az intézményt lezárták, a főkapun sem lehet bejutni, csak egy felirat jelzi az intézkedést. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kedden jelentette be, hogy a Covid-19 fertőzés “halmozódását” észlelte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatási intézményben. Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten fontos a másfél méteres védőtávolság, valamint a köhögési, tüsszentési etikett betartása. Ennél több információt a városházról sem lehetett megtudni. Fekete Zoltán fideszes polgármester azt üzente az újságíróknak, hogy a vírus jelenlétét bejelentő hivatalos közleményen túl nem kíván egyebet mondani. Noha a 22 mezőkövesdi fertőzöttről szóló hírek már a hét elején napvilágot láttak, a helyiek még csütörtökön is erről beszéltek a heti piacon, vagy épp a gyógyszertár és a zöldséges előtt. Mindenki máshogy tudta a történteket, s valós információk híján sokan már erősen kiszínezve adták tovább a hallottakat. - Az a tanárnő, aki először beteg lett, az értekezletet megelőző napokban Budapestre vitte a férjét kezelésre egy kórházba, így az is lehet, hogy ott kapta el a vírust, s onnan hozta ide – mondták az egyik boltban. Mások ausztriai kirándulást emlegettek, s volt, aki azért méltatlankodott, hogy már Angliában élő rokonai is a mezőkövesdi vírusról beszélnek. - Én nem hibáztatom a tanárnőt: a gyerekek elballagtak még júniusban, a tanárok meg valamiféle záróértekezletre gyűltek össze, tudja, hogy van ez, ilyenkor egymás nyakába borulnak, puszi-puszi, augusztus végéig úgyse látják egymást. Még ha esetleg köhögött, vagy nem érezte túl jól magát, akkor se biztos, hogy a vírusra gyanakodott. Meg aztán, ebben a városban könnyen az utcán találja magát, akinek baj van a munkamoráljával, esetleg elpasszol egy fontos értekezletet – mondta egy középkorú asszony. Azt többektől is hallottuk, hogy az értekezlet végén a tanárok egy része busszal elment az aznapi Mezőkövesd-Fradi meccsre, szurkolni. Volt, aki ezt azzal kommentálta, hogy Tállai András városában ha nem is kötelező, de erősen ajánlott egy közalkalmazottnak nyilvánosan is szorítani a csapatért, mások viszont ezt nettó hülyeségnek tartották, mondván: itt mindenki a Zsóry FC híve, önként jár meccsekre, nem parancsszóra. A népegészségügyi intézet megerősítette, hogy a tanár kontaktjai közül huszonegy minta pozitív lett, de a mezőkövesdiek szerint a második kontrollteszt már nem mindenkinél igazolta vissza a vírus jelenlétét. A gyerekeknek most lett volna kézilabdatábor, de ezt is lefújták az egyik testnevelő érintettsége miatt. - Most kéne mindenkinek elkapni a betegséget, nem télen, amikor nincs annyi vitamin, napfény, ellenálló-képesség. Most megúsznánk egy-két tüsszentéssel, akkor meg lehet, hogy belehalunk – fest vészjósló jövőt az egyik műszaki bolt eladója. Egy idős asszony pedig egyenesen azt vizionálta, hogy Mezőkövesdet hamarosan körbezárják a katonák, mert annyi lesz a fertőzött. Tény, hogy egy kicsit mindenki megszeppent a rossz hírektől, az utcán és az áruházakban is jóval több maszkos embert láttunk, mint korábban. Sokan azonban inkább a lelkük megnyugtatása, semmint védekezésképpen viselték azt, állukra húzva, orrot-szájat szabadon hagyva. Hiába, kánikula van, ez úgy látszik, még ott is lazítja a fegyelmet, ahol most épp lenne ok az óvatosságra.  

Koronavírus a várhegyen

Megjelent a koronavírus Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szövetség hétfőn kezdődött Kárpát-medencei Középiskolások Táborában is, itt egy délvidéki tanár és egy diák tesztje lett pozitív, őket egy budapesti kórházba szállították. A történtek miatt közel ötvenen hazautaztak a 250 fős táborból: a járványügyi hatóság intézkedésére húsz délvidékit busszal hazaszállítottak, huszonhét magyar pedig otthonába visszatérve vonult önkéntes karanténba, de a többiek maradtak. A korábban Várhegy Üdülőként működő épületegyüttes hajdan úttörőtábor volt - tudtuk meg a helyiektől -, most pedig a Rákóczi Szövetség szervez oda különféle tematikájú rendezvényeket. 

Ahogyan azt Orbán elképzeli

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.07.10. 06:40

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Miközben a miniszterelnök látszólag a magyarokat méltatja, gyakran a saját kormányát dicséri – állítja Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője.
„Vérünkben lévő” vagy „genetikailag kódolt” magyar nemzetkarakter bizonyosan nem létezik – idézzük Ladányi János szociológust. Orbán Viktor mintha másként gondolná. Erre utalnak azok a beszédek és nyilatkozatok, amelyekben a miniszterelnök – időnként meghökkentő fordulatokkal élve – rendre különleges tulajdonságokkal ruházza fel a magyarságot. Tegnap a Karmelita kolostorban például arról beszélt a Mindent a magyar vidék jövőjéért című könyv bemutatóján, hogy "a magyar férfiember archetípusa" a gazda. - A vidéki ember ugyanis úgy gondolkodik, hogy van egy terület, annak van határa, világos kiterjedése, és az ottani életminőségért, rendért, a területből való megélhetésért, a dolgok menetéért ő a felelős - fejtegette az MTI tudósítása szerint. Hozzátette: van felelősség, de nem korlátlan, nem absztrakt. Orbán Viktor szerint ebből a felelősségérzetből érthető meg, hogy "a magyar politikának a magyar vidék miért adott olyan sok jó vezetőt, hiszen ehhez is ugyanaz a gondolkodásmód szükséges."
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen például a kormányfő a közelmúltban kifejtette, hogy „mi, magyarok, feketeöves válságkezelők vagyunk, bármekkora is körülöttünk a zűrzavar, nálunk a fejekben rend, a karokban erő, a szívekben lojalitás uralkodik". Orbán úgy vélte, a hazaszeretet érzése „befon minket egy közös sorsba”, amely nagyszerű és kivételes, „csak a miénk”. Ugyanígy „csak a magyar nyelv képes egyetlen szóba belesűríteni az országot, a népet, a szülőföldet és az otthont, ahogy ezt a haza szó teszi”. Előzőleg, amikor Sátoraljaújhelyen turulszobrot avatott, a miniszterelnök újabb betekintést engedett a magyarság mibenlétébe. Először is: „a magyaroknak ezredéves magasságban van a történelem horizontja”. Más népek gyűrűjében „mi, magyarok” nem tűntünk el, hanem „különálló minőségünket megőrizve” alapítottunk hazát. Bár az évszázadok alatt magyarok százezrei estek el a csatatereken, Orbán Viktor szerint „láthatta az egész világ, hogy a magyar nemzeten nem fog se a golyó, se a kardvas”. A sátoraljaújhelyi szónoklatba belefért még az is, hogy „mi, magyarok egy nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk”. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy „nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet”. Más kérdés, hogy ezt külföldön kevéssé méltányolják. Orbán megjegyezte ugyanis: „egy olyan nép önbizalmával és tartásával kell élnünk, amely tudja, hogy többet adott a világnak, mint amit kapott tőle”. „Mi, magyarok” a járvány idején is „példamutatóan összefogtunk” – derült ki egy áprilisi miniszterelnöki videóból. Múlt héten adott közrádiós interjújában Orbán Viktor közölte: „a magyar ember olyan, hogyha nem látja évente legalább egyszer a tengert, akkor úgy érzi, hogy börtönben van”. Ekkor talán felrémlett előtte annak a tavaly készült kutatásnak az eredménye, amely szerint a magyarok kevesebb mint kétharmada, 62 százaléka tervezett egyáltalán nyaralást, a megkérdezettek 32 százaléka pedig kizárólag belföldi úti célt jelölt meg. A kormányfő gyorsan finomított. Legalábbis – jegyezte meg – „sokan vagyunk, akik így érezzük, és ez egy nagyon erős érzés a magyarok szívében”. (Csupán az elmúlt hónapok terméséből válogattunk. Orbán Viktor korábban elhangzott, hasonló tartalmú kijelentéseiből 2019. szeptember 21-én gazdag csokrot állított össze a 444.hu.) A miniszterelnök üzenetei a magyarok kiváltságosságát sugallják, de ezek az üzenetek gyakran burkoltan a kormány munkáját dicsérik – nyilatkozta lapunknak Szicherle Patrik, a Political Capital elemzője. Orbán Viktor szerint Magyarország élen jár a klímavédelemben, támogattuk az „értünk küzdőket”, mi lehetünk a mentőöv Európának – sorolta. Az unortodox gazdaságpolitikát is magyarázta már azzal a miniszterelnök, hogy mi magyarok „sportot űzünk” abból, hogyan lehet egy-egy kérdésről teljesen másként gondolkodni, mint bárki a világon. Ezek mind az Orbán-kormány politikai döntéseihez, ígéreteihez kötődnek – hangsúlyozta Szicherle Patrik. Érdemes összevetni ezt a (volt vagy jelenlegi) ellenzéki pártokhoz köthető nyilatkozatokkal: az ellenzék az ország lecsúszását, szuverenitásának elvesztését okozná. A Fidesz-KDNP magyarsággal kapcsolatos nyilatkozatai is beleillenek a kormánypártoknak abba a politikai stratégiájába, amely a nemzetet két részre, a „nemzetiek” és „nemzetellenesek” táborára osztja. Szicherle Patrik szerint alapvetően nem kifejezetten különleges jelenség, hogy – legfőképp populista – politikusok az emberek érzelmeire hatva próbálják alátámasztani saját döntéseiket. Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt egy parlamenti felszólalásában, hogy a „jó, brit józan ész” jól működött a koronavírus elleni védekezés első fázisában, és jól működhet a másodikban is. A brit különutasság érzése jelentős szerepet játszhatott a Brexit-népszavazás során is. Tőlünk keletebbre – hívta fel a figyelmet a Political Capital elemzője – jó példa lehet Vlagyimir Putyin Oroszországa, ahol a valós súllyal bíró, így az orosz elnök újraválaszthatóságát érintő kérdések mellé olyan ideológiai változtatások kerültek, mint az oroszok második világháborúban elért sikerei, vagy a hagyományos családi értékek képviselete.

Nemzeti habitus

Az önsorsrontó cselekedetek ma már egymást erősítő láncolatot alkotnak. A 2010 óta hatalmon lévő kormány törekvéseit a tulajdonviszonyok elbizonytalanítása és újrarendezése, a politikai ellenfelekkel szemben indított leszámolások beindítása, a politikai klientúra kiépítése, a sajtószabadság megnyirbálása, a választójogi törvények átírása jellemzi. Ezeknek a jellegzetességeknek egyike-másika korábban is előfordult, esetenként más országban is megtalálható. Konzekvens rendszerré azonban csak mára, csak Magyarországon és döntően a jelenlegi kormány működése alatt állt össze – ezt öt évvel ezelőtt, az Önpusztító nemzeti habitus című könyve megjelenése után mondta a cikkünkben említett Ladányi János szociológus.