Szerdán is összecsaptak a rendőrök és a tüntetők Belgrádban

Publikálás dátuma
2020.07.09. 08:24

Fotó: Milos Miskov / AFP / Anadolu Agency
A tiltakozók a kordonokkal védett parlament épületéhez vonultak, ahol palackokkal, kövekkel és égő szurkolói fáklyákkal dobálták meg a rendőröket, valamint kukákat borogattak és gyújtottak fel. A rendőrség könnygázgránátokkal igyekezett oszlatni a tömeget.
Erőszakos tiltakozásba torkollott szerdán is a koronavírus-járvány miatt meghozott intézkedések ürügyén kialakult demonstráció Belgrádban, és tüntettek Újvidéken is. A tiltakozók a kordonokkal védett parlament épületéhez vonultak, ahol palackokkal, kövekkel és égő szurkolói fáklyákkal dobálták meg a rendőröket, valamint kukákat borogattak és gyújtottak fel. A rendőrség könnygázgránátokkal igyekezett oszlatni a tömeget. A törvényhozás épületéhez lovas és kutyás rendőröket is kirendeltek. Mivel
a tiltakozók kedd este a parlament épületébe is megpróbáltak betörni, a belügyminisztérium az ország egész területéről Belgrádba rendelte a rendőröket, hogy a kiemelt kormányépületeket védjék.

Ellenzéki politikusok kedden és szerdán is igyekeztek a tömeg élére állni, ám a tiltakozók elzavarták őket. Szerdán Sergej Trifunovic színészt, a Szabad Polgárok Mozgalmának vezetőjét néhány száz méteren át üldözték, aki végül vérző fejjel távozott a helyszínről. Bosko Obradovic, a szélsőjobboldali Dveri mozgalom vezetőjét pedig saját állítása szerint a rendőrök verték meg. Az ellenzéki politikusok a közösségi médiában is utcára szólították az embereket, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Aleksandar Vuciccsal, valamint a szerb kormánnyal szemben. Szerintük manipulálták a hivatalos járványügyi adatokat annak érdekében, hogy megtarthassák a június 21-i parlamenti választásokat – amelyeken elsöprő győzelmet aratott Aleksandar Vucic pártja –, és az államfő még inkább kiterjeszthesse hatalmát. Az ellenzék szerint emellett az is hozzájárult a koronavírus-fertőzöttek számának drámai növekedéséhez, hogy a március közepén bevezetett szükségállapot és a drákói szigorú intézkedéseket követően május elején egyik napról a másikra feloldottak minden korlátozást, engedélyezték a tömeges rendezvényeket, és a választások alkalmával sem voltak szigorúak az elővigyázatossági intézkedések. Újvidéken és Nisben a tömeg megrohamozta az Aleksandar Vucic szerb elnök által vezetett Szerb Haladó Párt irodáját. Kedd este azt követően vonultak utcára főként fiatal tüntetők, hogy
Aleksandar Vucic államfő bejelentette, a rossz járványügyi mutatók miatt feltételezhetően ismét hétvégi kijárási tilalmat vezetnek be.

A demonstrálók rendőrautókat gyújtottak fel, és összetűzésbe keveredtek a rendőrökkel. A szerbiai rendőrfőkapitány elmondása szerint az éjszakai összecsapásokban legalább hatvanan sebesültek meg, közöttük 43 rendőr, 23 tiltakozót előállítottak.
A heves tüntetésre reagálva a szerb elnök szerdán már arról beszélt, a tiltakozás voltaképpen nem is a tervezett szigorító intézkedések miatt alakult ki, hanem az ellenzék szervezte. Mint mondta, olyan ellenzéki politikai erők szervezték a kedd esti belgrádi tiltakozást, amelyek nem tudtak bejutni a szerb parlamentbe a június 21-i választásokon, és a koronavírus-járvány miatt bejelentett korlátozó intézkedések csupán ürügyként szolgáltak számukra az erőszakos fellépéshez. Hozzátette,
mégsem lesz kijárási tilalom, más korlátozó intézkedések azonban továbbra is várhatók.

Az államfő azt is elmondta, hogy állítólag a bejelentett hétvégi kijárási tilalom miatt szervezték a demonstrációt.
„De ha azt mondom, nem lesz kijárási tilalom, ők akkor is tüntetni fognak”

– magyarázta, előrevetítve, hogy szerdán is tömegdemonstrációkra lehet számítani.

Az utóbbi 24 órában 357 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak a nyugat-balkáni országban, ahol már több mint egy hete háromszáz körül mozog a napi új fertőzöttek száma. A Covid-19 betegség szövődményeibe szerdára 11-en haltak bele, az áldozatok száma összesen 341. Jelenleg 3173 aktív esetet tartanak nyilván, közülük 118-an szorulnak lélegeztetőgépre.
Szerző

Üresen hagyott transzparensekkel tiltakoznak a demokráciapártiak

Publikálás dátuma
2020.07.09. 08:00
A félelem lett úrrá Hongkongon
Fotó: ISAAC LAWRENCE / AFP
A Kína eddig legszabadabb városának számító Hongkong mind inkább az ázsiai ország átlagos metropoliszává válik.
Rossz ómen a demokráciapárti mozgalom számára a nemzetbiztonsági törvény alkalmazását felügyelő és segítő új kínai kormányügynökség helyszín választása. A pekingi központi hatóságok alá tartozó hivatal átmeneti főhadiszállását a Metropark Hotelben alakították ki. A több mint harminc emeletes négycsillagos szálloda tágas teret, illetve kiváló panorámát biztosít a kínai ügynököknek, hiszen az épülettől alig néhány lépésre fekszik a Victoria Park, a tüntetők egyik szokásos gyülekező helye. Mindazonáltal a kommunista állampárt továbbra is fenntartja, hogy a múlt héten érvénybe lépett nemzetbiztonsági törvény, nem a teljes demokrácia párti mozgalom, hanem csak néhány bajkeverő ellen irányul. Minderről elvben a hivatal vezetésével megbízott, Cseng Jen-hsziong, a Hongkonggal szomszédos Kuangtung tartomány egykori pártfőtitkára gondoskodhat. A tisztségviselő az ünnepélyes átadáson is azt hangoztatta, hogy anélkül fogják érvényre juttatni a szabályozást, hogy sértenék “bármely személy vagy szervezet törvényes jogait és érdekeit". Személye azonban nem kecsegtet túl sok jóval sem a demokrácia párti mozgalom, sem a nemzetközi média számára. Cseng az állampárt keményvonalasának számít, aki a 2011-ben a dél-kínai Vukanban az igazságtalan telek kisajátítások ellen kitört demonstrációk kapcsán vált ismertté: egy kiszivárgott videón a külföldi médiával való összejátszással vádolta meg az újságíróknak nyilatkozó helyieket. Mindez azért sem érdektelen, mert a külföldi erőkkel történő összejátszás a hongkongi nemzetbiztonsági törvényben nevesített államellenes bűncselekmények egyike. Márpedig szakértők szerint a jogszabály túlságosan tág definíciókat tartalmaz, így az sem elképzelhetetlen, hogy eljárás induljon valaki ellen, ha egy BBC-nek adott interjúban a pekingi kormánnyal szemben kritikus véleménynek ad hangot. Az elmúlt napok egyébként sem a kínai fogadkozásokat, hanem a hongkongi ellenzéki aggodalmakat igazolták: a demokráciapárti tüntetések egyik legfontosabb jelmondata tiltólistára került, az aktivisták könyvei pedig eltűntek a könyvtárak polcairól, amíg az intézmények felülvizsgálják azok tartalmát. A cenzúra miatt a tiltakozók kreatív megoldásokat választanak, például szlogenek nélküli, üresen hagyott fehér papírokkal demonstrálnak. Habár a tüntetések vezéralakjai még mindig ellenállásra szólítanak fel, a tendencia egyértelműnek látszik: a Kína eddig legszabadabb városának számító Hongkong mind inkább az ázsiai ország átlagos metropoliszává válik.

Miamiban vették őrizetbe a korrupcióval vádolt volt mexikói kormányzót

Publikálás dátuma
2020.07.09. 07:21
César Duarte, a mexikói Chihuahua állam volt kormányzója
Fotó: JONATHAN FERNÁNDEZ / AFP / NOTIMEX
A mexikói főügyész hivatala közölte: César Duarte kiadatását kérték.
Őrizetbe vették a floridai Miamiban szerdán César Duartét, a mexikói Chihuahua állam korrupcióval vádolt volt kormányzóját – közölték a mexikói és amerikai hatóságok. Duartét, aki 2010 és 2016 között volt az észak-mexikói határállam kormányzója, közvagyon elsikkasztásával vádolják hazájában. A vádirat szerint
Duartét a többi között Chihuahua állam támogatási programjai terhére elkövetett pénzügyi szabálytalanságokkal gyanúsítják.

Állítólag 96,6 millió pesót (1,3 milliárd forint) utalt át 2014-ben két olyan vállalatnak, amelyeknek egykor a vezérigazgatója volt. Duarte már korábban is tagadta az ellene felhozott vádakat. A mexikói főügyész hivatala szerint Duarte kiadatását kérték. A bejelentést nem sokkal azt követően tették, hogy Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta mexikói hivatali partnerét, Andrés Manuel López Obradort. A 2018 decemberében hatalomra került López Obrador megfogadta a korábbi kormányzatokat mételyező korrupció felszámolását. A mexikói elnök egyébként már januárban közölte, hogy az Egyesült Államok belegyezett Duarte kiadatásába. Az Interpol nemzetközi rendőri szervezet is körözési listára helyezte a volt kormányzót.
Szerző