Veszélyben a jogállami feltételrendszer

Publikálás dátuma
2020.07.08. 17:33

Fotó: YVES HERMAN / AFP
Angela Merkel a német soros EU elnökség egyik fontos feladatának nevezte a demokratikus vívmányok megőrzését, de elismerte, hogy kompromisszumra lesz szükség az uniós források és a jogállam összekapcsolásáról.
Gyors megállapodást sürgetett Angela Merkel a járvány sújtotta gazdaság helyreállítását célzó indítványokról a soros német EU-elnökség programjáról rendezett szerda délutáni európai parlamenti vitában. Bár a kancellár emelkedett hangon beszélt az alapvető jogok és a demokrácia megóvásának fontosságáról, világossá tette, hogy az uniós alapok és a jogállam összekapcsolására vonatkozó indítvány gellert kaphat a most kezdődő költségvetési alkudozásban.  - A jogállam érvényesítése az elnökségünk egyik prioritása. Ugyanakkor meg kell teremtenünk a jövőbeni munkánk alapját, meg kell állapodnunk a költségvetésről. Kulcsfontosságú, hogy a tagállamok hajlandók legyenek a kompromisszumra, márpedig a jogállami feltételrendszerrel kapcsolatban különbségek vannak közöttük - mondta Angela Merkel a képviselők felszólalásaira válaszolva. Vitaindító beszédében a kancellár hosszan beszélt az európai egység és a szolidaritás fontosságáról. Nem vitatta, hogy a német EU-elnökségnek “rendkívüli kihívásokkal” kell megbirkóznia, elsősorban a COVID-19 járvány és súlyos következményei miatt. Lényegesnek nevezte, hogy a pandémia által leginkább sújtott régiók és országok mielőbb támogatáshoz jussanak a közösségi alapokból. Gazdaságilag és társadalmilag is igazságos Európai Unióra van szükség, mondta, és kiállt amellett, hogy az uniós forrásokat egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelemre és a digitalizációra fordítsák. - Az európai demokrácia nyílt, kritikus vitákat követel. Egy demokráciában nem lehet megfojtani az ellenzéket, egy valódi demokráciában nem tüntetik el a kulturális sokféleséget - hangsúlyozta Angela Merkel, aki arról is beszélt, hogy a járvány megmutatta, mennyire értékesek a szabadságjogok. A vitában felszólaló EP-képviselők többsége arra hívta fel a kancellár figyelmét, hogy az EU Tanácsának élén ne engedjen azoknak, akik a jogállam lebontásán dolgoznak. Többen rossz példaként emlegették Orbán Viktort, aki “azon igyekszik, hogy megtorpedózza az értékeken alapuló közös európai projektet”. A mérsékelt jobb- ás baloldalhoz tartozó pártok hozzászólói követelték, hogy a következő költségvetésben kössék az uniós kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához. A momentumos Cseh Katalin szerint az uniós büdzséből közvetlenül és nem “a korrupt kormányon” keresztül kell támogatni az önkormányzatokat és a civil szervezeteket. A fideszes Győri Enikő viszont többek között azt kérte a német elnökségtől, hogy “hagyja el, ami elválaszt: az ideológiával terhelt kérdéseket, az egyes tagállamok és harmadik országok elleni oly divatos pszichológiai hadviselést”.
Frissítve: 2020.07.08. 18:03

A brit munkavállalók a járvány legnagyobb vesztesei: itt a pénzügyminiszter sürgősségi minibüdzséje

Publikálás dátuma
2020.07.08. 15:59

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A betöltésre váró munkahelyek száma az év eleje óta megfeleződött és szakértők szerint legalább másfél évet vesz igénybe, míg a munkaerőpiac helyreállhat.
Hétvégi közvélemény-kutatások meglepő eredménye szerint az alig öt hónapja drámai kormányátalakítás közepette kinevezett 40 éves Rishi Sunak a legkedveltebb konzervatív politikus. Amikor a pénzügyminiszter a szerda déli miniszterelnöki interpellációk után szót kapott, hogy bemutassa sürgősségi költségvetését, optimizmust sugárzó és bizalomkeltő osztályelső fellépésével ismét igazolta, miért zárták szívükbe a britek oly gyorsan a kelet-afrikai hindu gyökerekkel rendelkező, milliárdos családba nősült volt bankárt. A sürgősségi minibüdzsé központjában az egekbe szökött munkanélküliség megfékezése állt, azt követően, hogy a koronavírus-pandémia nyomán nemzetközi összehasonlításban a brit munkavállalók számítanak a legnagyobb veszteseknek. A betöltésre váró munkahelyek száma az év eleje óta megfeleződött és szakértők szerint legalább másfél évet vesz igénybe, míg a munkaerőpiac helyreállhat. Egy mély és elhúzódó recesszió elkerülése érdekében a „Chancellor of the Exchequer” („kincstári kancellár”) most a 16-24 év közötti, munkanélküli segélyre szoruló fiatalokon akar segíteni azután, hogy a válság kitörése óta elsősorban a kényszerszabadságra küldött immár 9,4 millió dolgozó állásának megmentésére, fizetésük 80 százalékának átvállalására koncentrált. Ahogy Rishi Sunak a parlamentben fogalmazott, a kormány „nem fogadhatja el, hogy emberek elveszítik a munkájukat és növekszik a munkanélküliség. A lakosságnak tudnia kell, hogy mindenkinek biztosítjuk a jó és biztos munka lehetőségét”. A hangzatos szavaktól függetlenül 3 milliót is elérheti az állás nélkül maradtak száma. 
Rishi Sunak és Boris Johnson
Fotó: MATT DUNHAM / AFP/AP
Hosszú évtizedek óta ez a legnagyobb volumenű csomag, amit az ifjúság munkába állítására fordít a kormány. Az államkincstár heti 25 órára biztosítja a minimálbért, amit indokolt esetben a munkaadók egészítenek ki. A jelenleg szociális segélyezésre szoruló 25 éven aluliak száma mintegy félmillió körül mozog, ami kétszer annyi, mint az országos karantén március 23-i elrendelésekor. Újabb drámai emelkedés várható, amikor nyáron 700 ezer egyetemi hallgató kapja meg diplomáját. A pénzügyminisztérium reményei szerint a hat hónapig érvényes "Kickstart", azaz újraindító tréning-szisztémában részt vevő fiatalok felbecsülhetetlen értékű tapasztalathoz jutnak, ami később, a járvány elmúltát követő megélénkülés során állandó munkahelyet biztosíthat számukra. Az elemzők szerint "bátor és ambiciózus" bejelentés végrehajtásánál vigyázni kell azonban arra, hogy gátlástalan munkaadók ne éljenek vissza a lehetőséggel, ne tegyék ki az utcára eddigi alkalmazottaikat és helyettesítsék őket az államilag finanszírozott fiatalokkal. A kényszerszabadságot támogató rendszer októberre befejeződik, de a fájdalom enyhítése érdekében az államkassza fejenként 1000 fontot fizet a dolgozóit legalább januárig visszavevő vállalkozóknak. A munkavállalóknak november és január között legalább havi 520 fontot kell kiutalni. A pénzügyminiszter gazdaságserkentő intézkedései közül akár magyar turistáknak is kedvez a döntés, hogy a vendéglátóiparban alkalmazott 20 százalékos ÁFÁ-t január közepéig 5 százalékra csökkenti. Ugyanennek a súlyosan visszavetett szektornak nyúl a hóna alá a kreatív miniszter, amikor a szigetországban eddig példátlan, "Eat Out to Help Out" elnevezésű kezdeményezésként augusztusban hétfő és szerda között 50 százalékkal, fejenként legfeljebb 10 fonttal kevesebbet kell fizetni az ötlethez csatlakozó éttermekben. Végül, a lakáspiac összeomlását orvosolandó a kormány jövő év március 31-ig a jelenlegi 125 ezerről 500 ezer fontra emeli az átírási költségre még nem köteles ingatlanok felső határát, átlagosan 4500 fontot megtakarítva a vásárlóknak.

Nagy a baj a szomszédban: a szükségállapot idején sem betegedtek meg annyian egy nap alatt Romániában, mint tegnap

Publikálás dátuma
2020.07.08. 15:07
Tesztelőállomás a bukaresti Nemzeti Arénában
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A Stratégiai Kommunikációs Csoport szerda déli tájékoztatója szerint az utolsó 24 órában 555 új fertőzést és 18 halálesetet regisztráltak 13 147 teszt mellett.
  Szomorú rekord, hiszen ez a legnagyobb napi esetszám a járvány kitörése óta. A nyilvántartott fertőzöttek száma ezzel 30 175-re emelkedett, a halálos áldozatoké pedig 1817-re nőtt. A gyógyultak száma 20 799, így az aktív fertőzöttek száma 7559-re nőtt a keddi 7287-hez képest. Jelenleg 237 beteget ápolnak intenzív osztályon. Ezidáig 796 484 koronavírus-tesztet végzetek el Romániában. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Nelu Tataru egészségügyi miniszter az új adatok láttán először a kijárási tilalommal járó szükségállapot újrabevezetését helyezte kilátásba, majd alig egy óra elteltével nyilvánosan pontosított. „Nem a szükségállapot visszaállításán gondolkodunk. Ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a járvány terjedését, akkor más eszközökhöz folyamodunk" – mondta. A szaktárca vezetője nem részletezte a más lehetőségeket, csak azt emelte ki, hogy bizonyos régiókat és településeket ismét vesztegzár alá vonhatnak. Továbbra is Suceava megyében (4116) és Bukarestben (3517) van a legtöbb igazolt koronavírusos eset, de már hat megyében meghaladja az ezret az igazolt esetek száma. Az erdélyi megyék közül Brassóban legrosszabb a helyzet, ahol az utóbbi hetekben ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, jelenleg 1796 esetet jegyeznek a megyében.
Romániában március 15 és május 15 között a készenléti állapot legmagasabb fokozata, a szükségállapot volt hatályban, azóta veszélyhelyzet van. A legsúlyosabban érintett Suceava megye központját, az azonos nevet viselő várost és több környékbeli települést helyeztek vesztegzár alá, amit a hadsereg felügyelt.
Szerző