Előfizetés

A brit munkavállalók a járvány legnagyobb vesztesei: itt a pénzügyminiszter sürgősségi minibüdzséje

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.08. 15:59

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A betöltésre váró munkahelyek száma az év eleje óta megfeleződött és szakértők szerint legalább másfél évet vesz igénybe, míg a munkaerőpiac helyreállhat.
Hétvégi közvélemény-kutatások meglepő eredménye szerint az alig öt hónapja drámai kormányátalakítás közepette kinevezett 40 éves Rishi Sunak a legkedveltebb konzervatív politikus. Amikor a pénzügyminiszter a szerda déli miniszterelnöki interpellációk után szót kapott, hogy bemutassa sürgősségi költségvetését, optimizmust sugárzó és bizalomkeltő osztályelső fellépésével ismét igazolta, miért zárták szívükbe a britek oly gyorsan a kelet-afrikai hindu gyökerekkel rendelkező, milliárdos családba nősült volt bankárt. A sürgősségi minibüdzsé központjában az egekbe szökött munkanélküliség megfékezése állt, azt követően, hogy a koronavírus-pandémia nyomán nemzetközi összehasonlításban a brit munkavállalók számítanak a legnagyobb veszteseknek. A betöltésre váró munkahelyek száma az év eleje óta megfeleződött és szakértők szerint legalább másfél évet vesz igénybe, míg a munkaerőpiac helyreállhat. Egy mély és elhúzódó recesszió elkerülése érdekében a „Chancellor of the Exchequer” („kincstári kancellár”) most a 16-24 év közötti, munkanélküli segélyre szoruló fiatalokon akar segíteni azután, hogy a válság kitörése óta elsősorban a kényszerszabadságra küldött immár 9,4 millió dolgozó állásának megmentésére, fizetésük 80 százalékának átvállalására koncentrált. Ahogy Rishi Sunak a parlamentben fogalmazott, a kormány „nem fogadhatja el, hogy emberek elveszítik a munkájukat és növekszik a munkanélküliség. A lakosságnak tudnia kell, hogy mindenkinek biztosítjuk a jó és biztos munka lehetőségét”. A hangzatos szavaktól függetlenül 3 milliót is elérheti az állás nélkül maradtak száma. 
Rishi Sunak és Boris Johnson
Fotó: MATT DUNHAM / AFP/AP
Hosszú évtizedek óta ez a legnagyobb volumenű csomag, amit az ifjúság munkába állítására fordít a kormány. Az államkincstár heti 25 órára biztosítja a minimálbért, amit indokolt esetben a munkaadók egészítenek ki. A jelenleg szociális segélyezésre szoruló 25 éven aluliak száma mintegy félmillió körül mozog, ami kétszer annyi, mint az országos karantén március 23-i elrendelésekor. Újabb drámai emelkedés várható, amikor nyáron 700 ezer egyetemi hallgató kapja meg diplomáját. A pénzügyminisztérium reményei szerint a hat hónapig érvényes "Kickstart", azaz újraindító tréning-szisztémában részt vevő fiatalok felbecsülhetetlen értékű tapasztalathoz jutnak, ami később, a járvány elmúltát követő megélénkülés során állandó munkahelyet biztosíthat számukra. Az elemzők szerint "bátor és ambiciózus" bejelentés végrehajtásánál vigyázni kell azonban arra, hogy gátlástalan munkaadók ne éljenek vissza a lehetőséggel, ne tegyék ki az utcára eddigi alkalmazottaikat és helyettesítsék őket az államilag finanszírozott fiatalokkal. A kényszerszabadságot támogató rendszer októberre befejeződik, de a fájdalom enyhítése érdekében az államkassza fejenként 1000 fontot fizet a dolgozóit legalább januárig visszavevő vállalkozóknak. A munkavállalóknak november és január között legalább havi 520 fontot kell kiutalni. A pénzügyminiszter gazdaságserkentő intézkedései közül akár magyar turistáknak is kedvez a döntés, hogy a vendéglátóiparban alkalmazott 20 százalékos ÁFÁ-t január közepéig 5 százalékra csökkenti. Ugyanennek a súlyosan visszavetett szektornak nyúl a hóna alá a kreatív miniszter, amikor a szigetországban eddig példátlan, "Eat Out to Help Out" elnevezésű kezdeményezésként augusztusban hétfő és szerda között 50 százalékkal, fejenként legfeljebb 10 fonttal kevesebbet kell fizetni az ötlethez csatlakozó éttermekben. Végül, a lakáspiac összeomlását orvosolandó a kormány jövő év március 31-ig a jelenlegi 125 ezerről 500 ezer fontra emeli az átírási költségre még nem köteles ingatlanok felső határát, átlagosan 4500 fontot megtakarítva a vásárlóknak.

Nagy a baj a szomszédban: a szükségállapot idején sem betegedtek meg annyian egy nap alatt Romániában, mint tegnap

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.07.08. 15:07
Tesztelőállomás a bukaresti Nemzeti Arénában
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A Stratégiai Kommunikációs Csoport szerda déli tájékoztatója szerint az utolsó 24 órában 555 új fertőzést és 18 halálesetet regisztráltak 13 147 teszt mellett.
  Szomorú rekord, hiszen ez a legnagyobb napi esetszám a járvány kitörése óta. A nyilvántartott fertőzöttek száma ezzel 30 175-re emelkedett, a halálos áldozatoké pedig 1817-re nőtt. A gyógyultak száma 20 799, így az aktív fertőzöttek száma 7559-re nőtt a keddi 7287-hez képest. Jelenleg 237 beteget ápolnak intenzív osztályon. Ezidáig 796 484 koronavírus-tesztet végzetek el Romániában. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy Nelu Tataru egészségügyi miniszter az új adatok láttán először a kijárási tilalommal járó szükségállapot újrabevezetését helyezte kilátásba, majd alig egy óra elteltével nyilvánosan pontosított. „Nem a szükségállapot visszaállításán gondolkodunk. Ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a járvány terjedését, akkor más eszközökhöz folyamodunk" – mondta. A szaktárca vezetője nem részletezte a más lehetőségeket, csak azt emelte ki, hogy bizonyos régiókat és településeket ismét vesztegzár alá vonhatnak. Továbbra is Suceava megyében (4116) és Bukarestben (3517) van a legtöbb igazolt koronavírusos eset, de már hat megyében meghaladja az ezret az igazolt esetek száma. Az erdélyi megyék közül Brassóban legrosszabb a helyzet, ahol az utóbbi hetekben ugrásszerűen megnőtt a fertőzések száma, jelenleg 1796 esetet jegyeznek a megyében.
Romániában március 15 és május 15 között a készenléti állapot legmagasabb fokozata, a szükségállapot volt hatályban, azóta veszélyhelyzet van. A legsúlyosabban érintett Suceava megye központját, az azonos nevet viselő várost és több környékbeli települést helyeztek vesztegzár alá, amit a hadsereg felügyelt.

Ausztria szigorít: megkettőzi az ellenőrzést keleti határain

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.08. 11:44
Képünk illusztráció
Fotó: ERWIN SCHERIAU / AFP
A koronavírus megszaporodott esetei miatt utazási figyelmeztetést adnak ki Romániára, Bulgáriára és Moldovára, és annak, aki ezekből az országokból érkezik, 14 napra karanténba kell vonulnia.
Ausztria megkettőzi az ellenőrzést a keleti határokon, a Szlovéniából és a Magyarországról érkezők között kiemelt figyelmet fordítanak majd a Balkánról érkezőkre és a buszokra - jelentette be szerdán Sebastian Kurz osztrák kancellár. Az osztrák kormányfő azt is tudatta, hogy az új típusú koronavírus megszaporodott esetei miatt utazási figyelmeztetést adnak ki Romániára, Bulgáriára és Moldovára, és annak, aki ezekből az országokból érkezik, 14 napra karanténba kell vonulnia. A szabályt megszegőket akár 1450 euróra is büntethetik - tette hozzá. Kurz egyben felszólította a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne utazzanak ezekbe az országokba. Arról is beszámolt: 170 olyan esetről van tudomásuk, amikor külföldről, főként valamelyik nyugat-balkáni országból visszatérők hozták be a fertőzést Ausztriába. A határellenőrzések szigorítása kapcsán ismertette: a magyar-osztrák, illetve a szlovén-osztrák határon elsősorban a beutazókat ellenőrzik, különös tekintettel a nyugat-balkáni országokból visszatérőkre. A feladatra 1800 rendőrt vetnek be - tette hozzá. Kurz emlékeztetett, hogy a közelmúltban az új fertőzések számának napi növekedése több alkalommal is meghaladta a százat. Hangsúlyozta: a veszély még nem múlt el; helyi szinten gócpontok alakultak ki, és ezekre ott helyben kell reagálni - szögezte le, utalva a Felső-Ausztriában ismét bevezetett szigorításokra. Felső-Ausztriában csütörtöktől a nyilvános zárt helyeken, így az üzletekben ismét kötelező lesz a maszk viselése.