Előfizetés

Ballonról érkezik a net Kenyában

Népszava
Publikálás dátuma
2020.07.09. 13:32

Fotó: loon.com
Több tízezer ember számára biztosít netszolgáltatást Kenyában a Google ballonos cége, a Loon, a szolgáltatást több hónapnyi előkészület előzte meg.
Az elmúlt időszakban a Loon 35 ballont eresztett a sztratoszférába, ezzel körülbelül egy 80 ezer négyzetkilométeres területen vált elérhetővé az internet. Bár a léggömbös világhálóval már 2011 óta kísérleteznek, az eredetileg Google X-projektként induló kezdeményezés csak most jutott el odáig, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen, eddig csak vészhelyzetek idején alkalmazták – írja a qubit.hu. A szolgáltatást a Loon a Telkom Kenyával közösen kínálja a lakosságnak, ez a cég Afrika harmadik legnagyobb szolgáltatója. Ha sikeresnek bizonyul, a cég tovább terjeszkedne Afrikában, ahol nagy szükség is lenne az olcsó internetre: 2019-ben mindössze a kontinens 28 százalékának volt netkapcsolata, ott pedig, ahol egyáltalán hozzáférhető az internet, a lakosság nagy részének túl drága a szolgáltatás. Kenyában valamivel jobb a helyzet: az ország 48 millió lakosa közül 39 millióan már eddig is tudtak internetezni. A héliummal töltött léggömbök nagyjából 19 kilométeres magasságban lebegő adótornyokként működnek, egy ballon nagyjából 100 napig képes szolgálni, mielőtt vissza kellene ereszteni a földre. Nem mindegyik bírja ki ennyi ideig: 2014 óta legalább 17 léggömb zuhant le, a legutolsó épp Kenyában. A Loon biztosította az internethozzáférést a tavalyi perui földrengés után is, novemberben pedig bejelentették, hogy az amazonasi esőerdők elszigetelt területeire is eljuttatják majd az internetet. Kenya után Mozambik lehet a következő afrikai ország, ahol a cég elindítja a szolgáltatását, itt a Vodafone-nal közösen építik majd ki a hálózatot. 

Elon Musk műholdjai

A Starlink, a SpaceX űripari cég világméretű műholdas projektje, amelyet a globális internetszolgáltatás céljára indított el. Az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével nyújtott internetszolgáltatás csaknem 4 milliárd ember számára valósulhat meg. Amennyiben elég nagy sávszélességet tudnak a projektben biztosítani, a versenyképes lehet a földi internetszolgáltatókkal szemben is. Jelenleg több mint 400 műhold helyezkedik el Föld körüli pályán. 

Hatékonyan gátolja a koronavírus fertőzőképességét a magyar kutatók által kifejlesztett gyógyszer

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.09. 12:05

Fotó: ARNE DEDERT / AFP
Egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen.
Minden eddig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus fertőzőképességét a magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer – mondta Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának dékánja, az immunológiai tanszék vezetője a Növekedés.hu-nak adott interjúban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő gyógyszerfejlesztési konzorcium vezetője hozzátette: a kezdetektől olyan hatóanyagban gondolkodtak, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelőző védelmet is nyújt, tehát alkalmas a passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettek, amely felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amellyel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen – ismertette. Kacskovics Imre az interjúban elmondta, a hatóanyagot az elkövetkező hónapokban kísérleti állatokban fogják vizsgálni. Ezzel párhuzamosan megkezdték az európai engedélyeztetéséhez, illetve a klinikai vizsgálatokhoz szükséges eljárás előkészítését is. Meglátása szerint a klinikai vizsgálatokat legkorábban 2021 végén, 2022 elején lehet elkezdeni. A dékán azt is elmondta, hogy terveik szerint a hatóanyagot intravénás vagy a bőr alá adott injekció formájában lehet majd beadni. Miután a véráramba kerül, megjelenik a tüdőszövetben, sőt a tüdő léghólyagocskáiba is bekerül. Éppen arra a területre érkezik, ahová a fertőzést követően a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket – olvasható az interjúban.

Művészi kővéseteket találtak a rejtélyes észak-izraeli dolmenekben

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.09. 10:06

Fotó: Yaniv Berman/Israel Antiquities
Úgy vélik, hogy sematikus emberi formák vagy az elhunyt lelkének szimbolikus ábrázolásai lehettek a művészi vésetek.
Művészi kővéseteket találtak Észak-Izraelben a rejtélyes, több mint négyezer éves temetkezési dolmenekben – jelentette a Háárec című izraeli újság honlapja szerdán. A Közel-Keleten
több mint négyezer évvel ezelőtt, a bronzkorban temetkezési célból felállított dolmeneket – egymáshoz illesztett hatalmas kőtömböket – létrehozó nomád kultúráról mindössze annyit tudnak egyelőre a régészek, hogy ilyen halotti emlékműveket állítottak maguknak.

A dolmenek falán és mennyezetén az utóbbi években egyebek közt kőbe vésett szarvasokat, és valószínűleg madarak lábnyomait térképezték fel a régészek, Gonen Saron és Uri Berger, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel Cháj főiskola kutatói. Először nyolc évvel ezelőtt, a Samír-kibuc területén található hatalmas dolmen mennyezetén figyeltek fel az ábrákra, majd további három helyen is véseteket vettek észre. Mivel eltemetett embereket is találtak a dolmenek bizonyos kamráiban, és minden bizonnyal a temetkezést szolgálták az építmények,
úgy vélik, hogy sematikus emberi formák vagy az elhunyt lelkének szimbolikus ábrázolásai lehettek a művészi vésetek.

A Földközi-tenger déli partvidékén, a mai Izrael, Jordánia és Szíria területén több ezer dolmen található, de az egymásra hordott köveket általában nem díszítették a máig szinte teljesen ismeretlen kultúra tagjai. A régészek az Asian Archaeology című szaklapban tették közzé a három, kőbe vésett ábrákat tartalmazó dolmenről szóló tanulmányukat. A dolmeneket ebben gigantikus temetkezési építményekként határozzák meg, melyeket faragatlan, cementkötés nélkül egymásra helyezett nagy kőzetekből emeltek. A dolmenek datálása nehézségekbe ütközik, de Saron és Berger szerint körülbelül i.e. 2450 és 2000 között – a „bronzkor sötét korszakában” (más néven a középső bronzkorban) – hozták létre őket. A kőszerkezetekből, és a bennük fellelt ábrákból megpróbálják minél jobban megérteni a mindössze ezeket hátrahagyó egykori kultúrát. Izrael területén már 15 ezer évvel ezelőtt megjelentek az első falusias, majd 5 ezer évvel ezelőtt a korai városias települések, például Jerikó és Megiddó, de ezeket a korai bronzkor végén ismeretlen okból elhagyták lakóik. Később ismét megjelent a városias kultúra, de a két időszak közötti korból csak a dolmenek emlékeztetnek a térségben élőkre. Erre az korszakra sokáig egy szervezetlen és törvények nélküli korszakként tekintettek, de az izraeli kutatók szerint ez nem igaz, hiszen legalább száz ember közös, szervezett és megtervezett munkájára volt szükség egy-egy nagyobb dolmen létrehozásához, a több tucat, sőt több száz tonnás kövek megmozdításához, a monumentális építkezésekhez.