Előfizetés

Pedofilbotrány: Kaleta Gábor "tettestársai" sokkal súlyosabb büntetéseket kaptak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.08. 07:39

Fotó: Népszava
Sok-sok elkövetőt, aki "csak nézte" a felvételeket, amelyeken többek között megerőszakolnak gyerekeket, legalább 5 évre börtönbe küldött a bíróság - és a büntetést nem függesztette fel.
Napok óta mindenki Kaleta Gábor, volt perui nagykövet pedofilbotrányáról és büntetéséről beszél (a volt diplomata felfüggesztett börtönt és 540 ezer forintos pénzbüntetést kapott), ám immár tudni lehet, milyen verdikteket hoztak a bíróságok társai ügyében, írja a 444.hu. A pedofilháló ügyében folytatott nemzetközi nyomozás eredményeként több mint 300 embert tartóztattak le több mint 30 országból. A brutális tartalmakat kínáló "Welcome to Video" a darknet egyik legsötétebb sarkában bújt meg, egy dél-koreai férfi üzemeltette 2015-től egészen 2018-ig. Szon Dzson Vu (Son Jong-wo) csinálta, aki azóta már le is töltötte az ezért rá kiszabott, 18 hónapos büntetését. Viszont őrizetben maradt, ugyanis az Egyesült Államok kérte a kiadatását, hogy ott szövetségi vádak alapján állítsák bíróság elé.  A pedofilháló tagjai között sok amerikai is van, akik hiába hivatkoztak arra, hogy „csak nézték” a képeket, az Egyesült Államokban a törvény jóval szigorúbban bünteti az ilyen bűncselekményeket. Az ítéletek a bűncselekmény súlyától és az egyes államok törvényeitől függően különbözőek, eddig a legenyhébb 91 nap börtön, a legsúlyosabb 15 év volt. A legtöbb elkövető 5 év letöltendőt kapott, büntetésük letöltése után még legalább öt évig próbaidőn maradnak, és csak szigorú felügyelet mellett lehetnek szabadlábon. A még ebben a körben is kiemelkedően súlyos, gyerekek ellen elkövetett horrorisztikus bűncselekményekért a brit Kyle Foxot 22 évre ítélték. A 26 éves férfi videóra vette, ahogy megerőszakol két öt év alatti gyereket, és ezt feltöltötte a Welcome to Video oldalára. A nyomozók sajátos karkötője és egy beszédelemző szakértő segítségével azonosították be, majd fogták el. A vizsgálatok kiderítették, hogy egyik áldozatát, egy 4-5 éves kisfiút drogokkal kábított el. Másik áldozata egy 1-2 éves kislány volt. A férfi kezdetben együttműködőnek mutatkozott, és beismerte bűnösségét, de később olyan utalásokat tett, mely szerint a gyerekek voltak a hibásak. A legtöbb részlet az ügyben az amerikaiak által készített vádiratból derül ki. Eszerint 2018 februárjában már több mint egymillió fájlt töltöttek le a felhasználók az oldalról. A legnépszerűbb keresőszavak ekkor ezek voltak: pedo, pubertás előtt álló hardcore, 2 éves, 4 éves.

Önti a pénzt a kormány a vidéki turizmusba, csak Budapest maradt szárazon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.08. 07:33

Fotó: Népszava
Valamiért csak a fővárosi szállodák nem pályázhatnak az állami forrásokra, közben 60 milliárdot osztanak szét az igénylők között.
Bár a koronavírus-járvány miatt főleg a budapesti turizmus omlott össze, ennek ellenére az Orbán-kormány egy fillérrel sem támogatja a budapesti szálláshelyeket a Kisfaludy-programon keresztül, míg a vidéki szálláshelyekre valósággal öntik a pénz – írja az mfor.hu. Míg vidéken gyakorlatilag már az összes szálloda kinyitott és például Visegrádon már közel telt házzal mentek a hétvégén, addig Budapesten számos, nemzetközileg is ismert szálloda még zárva van. 
A Danubius-lánchoz tartozó Astoria, Gellért vagy Hilton külföldi vendégek nélkül nem nyit ki, de Budapesten számos kisebb panzió is működik, amelyek ugyanúgy bajba kerültek a koronavírus-járvány miatt.
Eközben  vidéki Magyarország összes, legfeljebb 8 szobás szálláshelyének tulajdonosai részt vehetnek egy 60 milliárd forint keretösszegű támogatási programban.

Ennek célja, hogy 28 ezer szálláshely összesen 55 ezer szobájának mindegyike szobánként 1 millió forint támogatást kapjon még ebben az évben, annak érdekében, hogy ezzel is támogassák a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban - szól a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legutóbbi pályázati felhívása.
A támogatási igényt július 15-ig lehet benyújtani. Mindenki pályázhat, kivéve a budapestiek. A felhívásban nem indokolják, hogy a budapestiek miért nem kaphatnak támogatást. Az ugyanis aligha feltételezhető - jegyzi meg a lap -  hogy a budapesti szálláshelyek mindegyike annyira remek állapotban van, hogy nem szorulnak rá a felújításra, és az sem valószínű, hogy a szálláshelyeket működtető kisvállalkozók annyira stabil anyagi helyzetben lennének, hogy meg sem kottyan nekik, hogy március óta elfogytak a vendégek. Az igaz, hogy a Kisfaludy-pályázatokat eredetileg a vidéki szálláshelyekre találták ki. Normál esetben egy vidéki szálláshely profitabilitása és a fenntarthatósága sokkal gyengébb, mint egy budapestié. A korábbi Kisfaludy-pályázatokat is kizárólag vidéki szállodák, panziók nyerték meg, például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot kapott, míg Tiborcz István ügyvédjének veszteséges pécsi panziója 5,6 millió forintot. 
Ezek a pályázatok azonban még a COVID-válság előtti időszakból erednek, amikor még a budapesti szállodák, panziók többsége valóban dugig volt külföldi vendégekkel. Most viszont előbb fog kapni állami támogatást egy nyitva lévő balatoni szálláshely, mint egy hónapok óta bezárt budapesti.  Mint a lap hangsúlyozza, 
a magyarországi vendégéjszakák 40-45 százalékát Budapesten töltik a turisták, ahol minimális a belföldi vendég, ellenben az árbevétel közel kétharmada külföldi utazótól származik, akik nem tudnak SZÉP-kártyával fizetni.

Beperelték a magyar államot

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.07.08. 07:25

Fotó: Népszava
Keresetet nyújtott be a magyar állam (egészen pontosan a nevében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal) ellen kedden Schiffer András ügyvéd.
A volt parlamenti képviselőt azért kereste meg egy magánszemély, mert több ingatlanjára is elővásárlási jogot jegyeztetett be a kormányhivatal. A telkek Fejér megyében fekszenek, az elővásárlási jog bejegyzését pedig a Veszprém Megyei Kormányhivatal kezdeményezte mint bányahatóság. A hivatal egy májusban meghozott kormányrendeletre hivatkozott, amivel az állam a bányateleknek minősülő ingatlanok esetében feljogosította saját magát az elővásárlási jog bejegyzésére.
A kormányrendelet már a címében is jelzi, hogy eltér a hatályos bányatörvény előírásaitól a felhatalmazással. A jogszabály értelmében az állam a tulajdonossal szemben akár a bányatelkeken történő kutatásokra is felhatalmazhatja magát. A rendelet tételesen felsorolja, mely ásványi anyagoknál van erre lehetőség: a dolomit, a mészkő, a homok, az agyag a homokkő és a kavics esetében. A rendelet indoklásában az szerepel, hogy ezek az építőipar számára alapvető fontosságú nyersanyagok, így kiemelt cél, hogy magyar kézben maradjanak az ilyen bányatelkek.
Schiffer András álláspontja szerint azonban a rendeletet alkotmánysértő módon hozta meg a kormány. A kabinet ugyanis indoklásában az alaptörvény 53. cikkére hivatkozik, ez a katasztrófatörvény szabályai szerint teszi lehetővé, hogy veszélyhelyzetben törvényt felülíró rendeleteket hozzon. Csakhogy ez a jogszabály pontosan felsorolja, hogy mely területeken alkothat rendeletet a kormány és a bányászat nem szerepel ezek között.
– Ez eleve alaptörvény ellenessé teszi a rendeletet, de jelen esetben a Veszprém Megyei Kormányhivatal még csak meg sem jelölte, hogy az adott területeken milyen ásványi anyagok vannak, amelyek miatt szerintük bejegyezhető az elővásárlási jog. Sőt, olyan ingatlanra is bejegyeztek ilyet, amely nem bányatelek, tehát a hivatal lépései a legelemibb feltételeknek sem feleltek meg jogilag – mondta a Népszavának Schiffer András. Emiatt indítványozták, hogy a bíróság függessze fel az eljárást, amíg a rendelet alkotmányosságát megvizsgálják.
A múlt héten az Index is írt egy hasonló esetről, nekik a Miniszterelnökség azt írta, Olaszországban és Németországban is hasonló intézkedéseket hoztak. Schiffer András azzal egyetért, hogy az államnak legitim joga egy esetleges ellenséges szándékú külföldi felvásárlást megakadályozni a bányatelkek esetében, de szerinte ezt a célt másképp is el lehet érni a szükségesség és arányosság követelményeinek tiszteletben tartása mellett. Például úgy, hogy feltételekhez kötik a tulajdonszerzést, mint ahogy ezt a termőföldek esetében is tette az állam.