Előfizetés

Szabad szemmel: A magyarok és a lengyelek készek bezárkózni, de másra nem

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.08. 06:25

A német soros elnökség nem lesz könnyű menet, a menekültek ügye pont ott tart, ahol négy éve.

Reuters

A német belügyminiszter azt reméli, hogy a vonakodó államok, mint Magyarország és Lengyelország hamarosan beadják a derekukat és így még az idén, Berlin uniós elnöksége során sikerül megállapodni a migránspolitika reformjáról. Seehofer, aki a legfőbb vitapontokat illetően legalább politikai egyezséget szeretne elérni a tagokat évek óta erősen megosztó kérdésben, kijelentette: mindig csak egy pár kormány hajlandó befogadni a menedékkérőket, de ez méltatlan az EU-hoz. Mert ha az érkezőkről bebizonyosodik, hogy jogosultak az oltalomra, akkor az összes tagországtól elvárható a szolidaritás, mármint hogy beengedjék ezeket az embereket. Mert az nem megoldás, hogy déli, peremállamok birkózzanak meg egymaguk a helyzettel. A miniszter kifejezte reményét, hogy felülvizsgálják elutasító álláspontjukat azok az államok, amelyek teljesen beásták magukat, ám egy lengyel diplomata máris jelezte: Varsó számára szó sem lehet arról, hogy migránsok érkezzenek a területére. Idekapcsolódik az Menekülügyi Főbiztosságának nyilatkozata, miszerint az uniónak meg kell teremtenie a biztonságos és legális bevándorlás feltételeit, ideértve, hogy beléphessenek olyanok is, akik nem klasszikus, hanem gazdasági menekültek, tehát munkavállalás céljából érkeznek. Ez azért is fontos, hogy Európa túljusson a vírusválság következményein.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A kommentár nem úgy látja, hogy a német elnökség alatt sikerül megújítani az uniós menedékpolitikát, mert Seehofer ugyan cselekvési készséget és megfontoltságot sürget minden tagállam részéről, ám a magyar és a lengyel kormány esetében ez csupán odáig terjed, hogy mindkettő kész bezárkózni. Ezen a hozzáálláson egyhamar nem lesz könnyű változtatni. Így azután a „munkamegosztás” továbbra is az lesz: egyes országok önkéntes alapon készek átvenni a hajótörött migránsokat, mások viszont maradnak a megfontoltságnál. Ám ezt nehéz áttörésként értékelni, ily módon azonban az egész reformfolyamat ott tart, ahonnan elindult.

Die Welt

A német pénzügyminiszter szerint Európa ugyan jól vizsgázott a koronaválságban, de a nagy próbatétel még előtte van, ezért egy sor országnak felül kell vizsgálnia eddigi álláspontját, hiszen hatalmas gazdasági visszaesés rajzolódik ki. Akkora, amekkora a világháború óta nem volt. Scholz szintén a német uniós elnökség alkalmából fejti ki véleményét és ő is több szolidaritást sürget. Ahhoz ugyanis, hogy ne rendüljön meg az egységes piac, az kell, hogy kikeveredjenek a bajból a fertőzés által leginkább érintett államok. Viszont ha gazdasági okokból tartósan megosztódna az EU, az kihatna a politikai összefogásra is. Németország éppen ezért javasolta Franciaországgal közösen, hogy hozzanak létre 500 milliárd eurós mentőcsomagot. A Bizottság erre alapozva dolgozta ki az átfogó újjáépítési tervet. Berlin azon van, hogy jövőre már rendelkezésre álljanak a szükséges anyagi források, épp ezért kész hidakat építeni. De szükség van az összes tag kompromisszumkészségére és politikai bátorságára is. Azaz minden kormánynak végig kell gondolnia, hol húzza meg a maga számára a vörös vonalakat. A kilátásban lévő hatalmas összegek csak akkor segítenek, ha azokat a gazdaságok verseny- és ellenállóképességének fokozására fordítják. Egyben korszerűsíteni kell az unió költségvetését is, szem előtt tartva a klímavédelem és a digitális átalakulás követelményeit. Azt is el kell dönteni, túl a válságkezelésen, hol kell erősíteni Európa ellenállóképességét és önállóságát. Ebbe beletartozik az is, hogy erős felügyeletet kell teremteni a pénzmosás ellen, éspedig a költségvetési unió részeként. Meg kell vitatni, miként lehet a válság következményeit elhárítani a nemzeti büdzsék segítségével, ami megint csak felveti, hogy igazságosan és hatékonyan meg kell adóztatni a multikat. Annál is inkább, mert igen nagy szükség van az erős szociális államra. Hogy mindezeket a kérdéseket megnyugtatóan meg lehessen oldani, ahhoz szolidaritás és szuverenitás kell. A cél az erős EU, ehhez pedig az szükséges, hogy a kontinens politikailag egységesebb legyen, mint amilyen a Covid-19 előtt volt.

Spiegel

Úgy néz ki, hogy megússza a maga plágiumügyét a szlovák parlament elnöke. Boris Kollar, aki milliomos, ám a pozsonyi politikai élet igencsak vitatott alakja, maga kezdeményezett bizalmi szavazást, miután kiderült, hogy diplomamunkája nagy részét a saját témavezetőjétől koppintotta. Végül is a többség nem szavazta meg az indítványt, de ebben szerepet játszhatott, hogy politikus pártja azzal fenyegetőzött: kilép a kormányszövetségből, ha megbukik az elnöke. Így azután zsarolást emlegetve ugyan, de elállt követelésétől a koalíció két legkisebbik ereje, amely azt akarta, hogy Kollar mondjon le. Képviselőik a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, úgy hogy végén az lett, amit Matovics miniszterelnök mondott róluk, ti., hogy a végén fülüket-farkukat behúzzák. Kivonta magát a küzdelemből a korábbi kormányfő pártja, az ellenzéki SMER is, miután Fico azt közölte, hogy ilyen bolhacirkuszban nem vesznek részt. Ennélfogva csupán öt törvényhozó voksolt a leváltásra, 46 pedig ellene.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Saját bevallása szerint harci üzemmódban van az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt varsói polgármester, aki a siker érdekében a kormánypárt több témáját is átvette. Trzaskowski fáradhatatlanul járja az országot, akárcsak vetélytársa, Duda államfő is, de a kiélezett hangulatra jellemző, hogy időnként dulakodások kísérik a kortes rendezvényeket. Mindketten kiemelik, hogy az ország sorsdöntő szavazás előtt áll, és ebben speciel igazuk is van. Hiszen a legfőbb közjogi méltóság fontos alkatrész a hatalmi gépezetben. A kihívó tart attól, hogy valami éri a körút során, ám a rendőrség erősen ügyel rá, hiszen nemrégiben leszúrta a gdanski polgármestert egy magányos tettes, aki gyűlölte a liberálisokat. Ugyanakkor már a legutóbbi helyhatósági választások megmutatták, hogy a PiS nem mindenható. Trzaskowski arra épít, hogy a közepes és nagyobb városok az alulról jövő demokrácia bástyáinak számítanak. Kifogásolja az egészségügyi ellátás gyenge színvonalát, egyben úgy lép fel, mint aki a vidék érdekeit képviseli, amivel ellopja a showt a magát a kisemberek pártjának feltüntető Jog és Igazságosságtól. Dudáról azt mondja, hogy az csupán a hatalom bábja. Ezzel szemben azt ígéri, hogy erős, önálló, pártok feletti elnök lesz, aki a kormány körmére néz majd. Úgy fogalmaz, hogy tüzes vassal fogja kiirtani az igazságügyi reformokat. Továbbá törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a kórházak állapotának javítására, ami népszerű jelszó. Igen fontosnak tartja az uniós tagságot és a klímasemlegesség megteremtését 2050-ig. Hogy azután mi lesz az eredmény 4 nap múlva, azt nem lehet megjósolni. A hívek harciasak, de nem egyértelmű, hogy a közhangulat változást akar az ország élén.

Financial Times

Az USA visszavonulóban van a nemzetközi színtérről, a kormányzata nem működik, aminek éppen az ellenkezője igaz Kínára nézve, így széteshet a világ – állapítja meg az elemzés. Úgy látja, hogy egyre nagyobb a szakadék Peking és a Nyugat között. Utóbbi válságba jutott, de ha Trumpot újjáválasztják, az végzetes lesz, miközben a kínai vezetés egyre magabiztosabb. Nem érdeklik az emberi jogok, Hszi alatt teljesen egyértelmű a törekvés a szuperhatalmi státus elérésére, illetve az önkényuralom megteremtésére. Ugyanakkor a globális kérdések miatt Kína nem mondhat le a nemzetközi együttműködésről, és itt a nyugati félnek azért jó lapjai vannak. Így továbbra is igen vonzó a szabadság és demokrácia. Nagymértékben érvényesül a nyugati kulturális és szellemi befolyás. A fejlett országok szövetségének hatalmas a gazdasági és politikai súlya. Ám a dolgok hullnak szét. Az Egyesült Államok belesüppedt a heves belső megosztottságba, ami romboló, nulla-összegű nacionalizmusba torkollott. Már nem számítanak az értékek, mellékes a hozzáértés. A jelenlegi vezetés immár azt sem akarja tudni, miként irányítsa az országot. Ez kiderült a járvány során. Ebben igen éles a különbség Kínához képest. Óriásit esett az ország tekintélye és hitele. A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is működjenek vele, ha az USA nem újul meg egy olyan elnökkel az élén, aki nem esik hasra minden tekintélyelvű politikus előtt, akivel csak találkozik. Ugyanakkor a kínai alapok is ingatagok. Az állam ugyanis túlságosan erős, a civil társadalom ezzel szemben túl gyenge, mivel hiányzik a jogállam és a demokratikus elszámoltathatóság. Így elszabadul a korrupció, ami aláássa a rezsimet. Emiatt a vezetők behúzhatják a fékeket, ám ez kinyírhatja a vállalkozói kedvet. Alighanem pontosan ez történik napjainkban a kínai gazdaságban. A piacot nem lehet kiiktatni. A változások motorja az, hogy mit akarnak az emberek és azt nem lehet tervezni. Egy mind inkább elnyomó állam nem tud kellő ösztönző hatást kifejteni az alkotás érdekében. Vagyis itt egy olyan felemelkedő, despotikus szuperhatalmat látunk, amely eléggé törékeny. Amerika ugyanakkor utat vesztett. A gond alapvetően nem Trumppal, hanem azzal van, hogy az országban sokan azt szeretnék, ha továbbra is ő vezetné őket. A Nyugat értékválságba jutott, amin túl lehet ugyan jutni, de kemény lesz.

WHO: Bizonyítékok vannak arra, hogy a vírus a levegőben is terjed

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 23:29
Illusztráció
Fotó: DOUGLAS MAGNO / AFP
Az Egészségügyi Világszervezet szakértője a zárt helyiségek hatékony szellőztetését és a fizikai távolságtartást ajánlotta.
Bizonyítékokat találtak nemrégiben arra, hogy a koronavírus a levegőben is terjed – ismerte be kedden az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely ismét figyelmeztetett arra is, hogy a járvány világszerte gyorsul.
„Elismerjük, hogy bizonyítékok merülnek fel erre vonatkozóan, így nyitottnak kell lennünk erre a lehetőségre, és megismerni a következményeit”

– jelentette ki virtuális genfi sajtótájékoztatóján Benedetta Allegranzi, a WHO szakértője.

Előző nap nemzetközi kutatók egy csoportja kongatta meg a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a vírus terjedni tud pusztán a levegőben is. Allegranzi úgy fogalmazott, hogy nem lehet kizárni ezt a lehetőséget, különösen a zsúfolt közterületeken.
„A bizonyítékokat mindazonáltal össze kell gyűjteni és elemezni kell”

– tette hozzá, és egyúttal a zárt helyiségek hatékony szellőztetését és a fizikai távolságtartást ajánlotta.

„Amikor ez nem lehetséges, a maszk viselését javasoljuk” – hangoztatta. A Clinical Infectious Diseases Oxford nevű tudományos folyóiratban megjelent cikkben több mint 200 nemzetközi hírű tudós szólította fel hétfőn a WHO-t, hogy ismerje el a Covid-19 betegség levegőben való terjedésének a lehetőségét. Korábban a WHO álláspontja az volt, hogy a vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjedhet át másokra.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szakosított ENSZ-szervezet főigazgatója keddi sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy a járvány tovább gyorsul,
„és még nem értük el a tetőzését”.

A halálos áldozatok számának emelkedése globális szinten stabilizálódott ugyan, de miközben egyes országok jelentős haladást értek el az áldozatok napi számának csökkentésében, más országokban ez a szám tovább nő – mondta a főigazgató, emlékeztetve, hogy már 11,6 millió fertőzöttet tartanak nyilván világszerte, és több mint 537 ezer embert ölt meg a vírus hat hónap alatt.
„Nem láttunk hasonlót 1918 óta”

– mondta Tedrosz a spanyolnáthajárványra utalva, amelynek emberek tízmilliói estek áldozatul világszerte.

Hangsúlyozta, hogy „a nemzeti egység és a nemzetközi szolidaritás kulcsfontosságú, nélkülük nem tudjuk legyőzni a vírust”. Miután a járvány jelentőségét sokáig lekicsinylő Jair Bolsonaro brazil elnök koronavírustesztje pozitív lett, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz emlékeztetett arra, hogy egyetlen ország sem immunis, nem rejtőzhet el a vírus elől, mint ahogyan egyetlen ember sem védett vele szemben.
„Legyünk hercegek vagy szegény emberek, mindnyájan sérülékenyek vagyunk a vírussal szemben”

– jelentette ki Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója is, aki egyúttal gyors jobbulást kívánt a brazil elnöknek.

Valaki lövöldözött az amerikai tengerészgyalogság kaliforniai támaszpontján

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 21:52
2019 decemberében a floridai támaszponton volt lövöldözés
Fotó: AFP
Csak saját magát sebesítette meg az a férfi, akinek a tettét az FBI vizsgálja.
Lövöldözés volt kedden az amerikai tengerészgyalogság egyik támaszpontján Kaliforniában – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). A lövöldözés a tengerészgyalogság Twentynine Palmsban lévő támaszpontján történt, Los Angelestől mintegy 200 kilométernyire keletre. A közlemény szűkszavúan számolt be a történtekről. Helyi idő szerint a reggeli órákban jelentették a lövöldözés hírét, mire a katonai rendőrség kivonult, körbevette a támaszpontot, és tárgyalásokba kezdett a lövöldözővel. Két óra elteltével azonban a tettes meglőtte önmagát. Ekkor elfogták és kórházba szállították. A kedd délutáni kórházi jelentések szerint állapota nem válságos. A katonai rendőrség tagjai közül senki nem sebesült meg. Az első híradásokból nem derült ki, hogy a lövéseket leadó férfi a tengerészgyalogság tagja-e, mint ahogyan az FBI arról sem közölt még feltételezéseket sem, hogy mi lehetett tettének az oka. A Szövetségi Nyomozó Iroda a védelmi minisztérium, a Pentagon bevonásával megindította a vizsgálatot az ügyben.