Balkáni béketeremtés: beelőzte az EU Washingtont

Publikálás dátuma
2020.07.08. 08:15

Fotó: ARMEND NIMANI, ANDREJ ISAKOVIC / AFP
Ismét az Európai Unió játszhatja a vezető szerepet a Szerbia és Koszovó közötti megbékélési folyamatban.
Vasárnap Brüsszelbe várják Avdullah Hoti koszovói miniszterelnököt és Aleksandar Vucic szerb államfőt. Eredetileg az Egyesült Államok Vucic és Hashim Thaci koszovói elnök részvételével június végére tárgyalásokat szervezett Washingtonba, ám annak megtartása előtt három nappal vádat emelt a koszovói háborúban elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló bíróság Thacival szemben. Donald Trump elnök célja az volt, hogy még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt végre fel tudjon mutatni valamilyen külpolitikai sikert egy esetleges szerb-koszovói kiegyezéssel. Ez a terve azonban kártyavárként omlott össze a Thacival szembeni vádemeléssel. A koszovói elnök ugyanis Washington békekezdeményezéseit támogatta, egyes feltételezések szerint az Egyesült Államoktól remélt segítséget a vele szembeni vádemelés kapcsán. Az Egyesült Államok és az Európai Unió között egyfajta rivalizálás kezdődött a balkáni béketeremtés ügyében, az amerikai adminisztráció nem törődött azzal, hogy az EU nélkül nem képzelhető el egy tartós szerb-koszovói megbékélés. Most tehát Brüsszelen a sor, s az EU azt reméli, sikerül valamiféle megállapodást elérnie a két vezető között. Némi reményt adhat erre, hogy Aleksandar Vucic megerősödve került ki a június 21-én megrendezett szerb parlamenti választásból, így könnyebben mondhat igent egy Belgrád szempontjából akár fájdalmas kompromisszumra. Pristina nem csak az ország Szerbia általi elismerését akarja, hanem azt is, hogy Belgrád ne akadályozza tovább a nemzetközi szervezetekbe való felvételét. A koszovói parlament egy apró lépést már tett a megbékélés felé, júniusban nagy amerikai és uniós nyomásra eltörölte a szerb termékekre kivetett százszázalékos védővámokat. A Szerbia és Koszovó közötti megbékélési folyamatot eleve Brüsszel kezdeményezte, ez azonban 2018-ban épp a vámok bevezetése miatt szakadt meg. Pristina amiatt hozta meg ezt a radikális döntést, mert Belgrád megakadályozta, hogy a köztársaság felvételt nyerjen az Interpolba. A vasárnapi találkozótól sokat remél az EU, amit az is jelez, hogy pénteken Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök videokonferencián tanácskoznak Hotival és Vucicccsal. Macron tegnap a koszovói kormányfőt fogadta, csütörtökön pedig Vucicot látja vendégül.

Veszélyben a román kormány – Orban újraválasztási esélyeit is rontja a járványhelyzet

Publikálás dátuma
2020.07.08. 07:50

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Európában csak három országban rosszabb a járványhelyzet, mint Romániában.
Svédország, Portugália és Luxemburg után Romániában terjed továbbra is legaggasztóbb mértékben a koronavírus. Olyannyira, hogy már tíz európai ország vezetett be utazási korlátozásokat a román állampolgárokkal szemben az utóbbi három hétben aggasztóan megnövekedett fertőzésszámok miatt. Finnország, Norvégia és Málta egyáltalán nem enged be román állampolgárokat, Észtország, Litvánia, Lettország, Írország, Szlovénia és Szlovákia 14 napos elkülönítést ír elő, Ciprus csak egy 72 órásnál nem régebbi negatív koronavírus-teszt birtokában fogadja a Romániából érkezőket. Magyarországra korlátozások nélkül léphetnek be a román állampolgárok. Az elmúlt héten 400 fölötti napi új igazolt fertőzést regisztráltak Romániában, hétvégén  csökkent ugyan az esetszám, de kevesebb tesztet is végeztek. A román szakemberek borús képet festenek. Emilian Popovici, a Román Epidemiológiai Társaság alelnöke sajtónyilatkozata szerint, amennyiben a járványügyi helyzet hasonlóképpen alakul a továbbiakban is, megtörténhet, hogy augusztus végére már napi 800 új fertőzöttel kell számolni, amiből akár 500 szorul majd intenzív terápiás kezelésre.
A helyzet romlását nagymértékben a lakosság fegyelmezetlensége okozta, a rekordszámú és szintű büntetések ellenére ugyanis tömegesen nem tartják be a járványügyi intézkedéseket, de az Orban-kormány többszöri „bénázása” is hozzájárult. Amikor két hónap után május 15-én feloldották a szükségállapotot és áttértek a veszélyhelyzeti eljárásra, akkor is három napon át érvényes szabályozás nélkül maradt az ország, mert a kormány késve terjesztette a parlament elé jóváhagyásra az új törvényt. A joghézagot egyesek tömeges bulizásra használták fel. Múlt héten pedig több kórházban lévő, tünetmentes Covid–19-beteg és karanténközpontokban tartózkodó fertőzésgyanús személy távozott egyszerűen, miután nyilvánosságra került, hogy megszűnt a kényszerintézkedések jogalapja. Az történt, hogy az alkotmánybíróság múlt csütörtökön hatályon kívül helyezte a vonatkozó miniszteri rendeletet, a kormány pedig csak hétfőn, július 6-án fogadta el az új szabályozást. A taláros testület döntése után például egy bukaresti hatósági karanténközpontban megfigyelés alatt tartott száz személy közül több mint hatvan távozott, a hatóságnak pedig semmi eszköze nem volt a távozás megakadályozására. Választási év lévén a járvány is kampánytéma és politikai csatározás eszköze lett. Szeptemberben rendezik meg a júniusról elhalasztott helyhatósági választásokat, novemberben pedig a parlamentit. A bizalmatlansági indítvánnyal tavaly november 4-én hatalomra került jobbközép Orban-kormány támogatottsága igencsak megcsappant, az újra kormányra vágyó szociáldemokrata PSD pedig nem finnyás, ha a járványból politikai hasznot húzhat. Máris gyűjtik az aláírásokat Ludovic Orban kormánya elleni bizalmatlansági indítványhoz, aminek így választás előtt semmi értelme nincs, azon túlmenően, hogy tovább rombolja a kabinet hitelét. Orban pedig tovább bakizik, olyan kijelentéseket tesz, amelyeket demokratikus kormányok nem szoktak megengedni maguknak – mint például az alkotmánybíróság döntésének megkérdőjelezése. A testület azért érvénytelenítette a karanténintézkedések jogalapját, mert „nem lehet miniszteri rendelet szintjén karanténintézkedéseket hozni”. Ezután Orban azt üzente a lakosságnak, ne vegyék figyelembe az alkotmánybíróság döntését, cselekedjenek felelősségteljesen, és azzal vádolta a testületet, hogy nem ez az első döntése, amellyel "meghiúsítja" az állampolgárok egészségének és életének védelmében hozott kormányzati intézkedéseket. Romániában minden botladozás ellenére a jogállamiságot még nem sikerült lenullázni, a kormány a szükségállapotra és veszélyhelyzetre hivatkozva sem kormányozhatott teljhatalommal. Az alkotmánybíróság döntése nyomán ugyan sok, akár fertőzött személy is elhagyta a karanténközpontokat, de amint a testület is jelezte, az alkotmány kimondja, hogy az állampolgári alapjogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, a jogalkotó viszont ezt a döntést alkotmánysértő módon az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalta.

Kormányfüggetlen a korrupció

Romániában az előző PSD kormányhoz kötötte a köztudat a korrupciót, ám a járvány a nemzeti liberális kormányzat alatt is szült megakorrupciós esetet. A korrupcióellenes ügyészség, a DNA két hete jelentette be, hogy vád alá helyezte az Unifarm egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket forgalmazó állami vállalat vezérigazgatóját, azzal  gyanúsítják, hogy 760 ezer euró kenőpénzt követelt magának cserében azért, hogy az Unifarm egy egészségügyi védőfelszereléseket forgalmazó cég közvetítésével szerezzen be 250 ezer, a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges védőfelszerelést és 3 millió egészségügyi maszkot. A PSD azonnal azzal vádolta az Orban-kormányt és a mögötte álló pártot, a PNL-t, hogy  saját meggazdagodásukra használták ki a járványt, versenytárgyalás nélkül juttatva előnyös állami megrendelésekhez a PNL holdudvarához tartozó cégeket. A miniszterelnököt hétfőn azzal citálták a parlament elé, hogy tudomása lehetett az állami cégnél gyanított megvesztegetésről, és az ügy egyik szereplője az ő védence. Az Orban-kormány hatalomra jutása után egy sor kórházigazgatót cserélt le, ellenzéke szerint azért, "hogy szabad utat biztosítson az egészségügyi felszerelések beszerzése körüli korrupciónak".

Szerző

Szabad szemmel: A magyarok és a lengyelek készek bezárkózni, de másra nem

Publikálás dátuma
2020.07.08. 06:25

A német soros elnökség nem lesz könnyű menet, a menekültek ügye pont ott tart, ahol négy éve.

Reuters

A német belügyminiszter azt reméli, hogy a vonakodó államok, mint Magyarország és Lengyelország hamarosan beadják a derekukat és így még az idén, Berlin uniós elnöksége során sikerül megállapodni a migránspolitika reformjáról. Seehofer, aki a legfőbb vitapontokat illetően legalább politikai egyezséget szeretne elérni a tagokat évek óta erősen megosztó kérdésben, kijelentette: mindig csak egy pár kormány hajlandó befogadni a menedékkérőket, de ez méltatlan az EU-hoz. Mert ha az érkezőkről bebizonyosodik, hogy jogosultak az oltalomra, akkor az összes tagországtól elvárható a szolidaritás, mármint hogy beengedjék ezeket az embereket. Mert az nem megoldás, hogy déli, peremállamok birkózzanak meg egymaguk a helyzettel. A miniszter kifejezte reményét, hogy felülvizsgálják elutasító álláspontjukat azok az államok, amelyek teljesen beásták magukat, ám egy lengyel diplomata máris jelezte: Varsó számára szó sem lehet arról, hogy migránsok érkezzenek a területére. Idekapcsolódik az Menekülügyi Főbiztosságának nyilatkozata, miszerint az uniónak meg kell teremtenie a biztonságos és legális bevándorlás feltételeit, ideértve, hogy beléphessenek olyanok is, akik nem klasszikus, hanem gazdasági menekültek, tehát munkavállalás céljából érkeznek. Ez azért is fontos, hogy Európa túljusson a vírusválság következményein.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A kommentár nem úgy látja, hogy a német elnökség alatt sikerül megújítani az uniós menedékpolitikát, mert Seehofer ugyan cselekvési készséget és megfontoltságot sürget minden tagállam részéről, ám a magyar és a lengyel kormány esetében ez csupán odáig terjed, hogy mindkettő kész bezárkózni. Ezen a hozzáálláson egyhamar nem lesz könnyű változtatni. Így azután a „munkamegosztás” továbbra is az lesz: egyes országok önkéntes alapon készek átvenni a hajótörött migránsokat, mások viszont maradnak a megfontoltságnál. Ám ezt nehéz áttörésként értékelni, ily módon azonban az egész reformfolyamat ott tart, ahonnan elindult.

Die Welt

A német pénzügyminiszter szerint Európa ugyan jól vizsgázott a koronaválságban, de a nagy próbatétel még előtte van, ezért egy sor országnak felül kell vizsgálnia eddigi álláspontját, hiszen hatalmas gazdasági visszaesés rajzolódik ki. Akkora, amekkora a világháború óta nem volt. Scholz szintén a német uniós elnökség alkalmából fejti ki véleményét és ő is több szolidaritást sürget. Ahhoz ugyanis, hogy ne rendüljön meg az egységes piac, az kell, hogy kikeveredjenek a bajból a fertőzés által leginkább érintett államok. Viszont ha gazdasági okokból tartósan megosztódna az EU, az kihatna a politikai összefogásra is. Németország éppen ezért javasolta Franciaországgal közösen, hogy hozzanak létre 500 milliárd eurós mentőcsomagot. A Bizottság erre alapozva dolgozta ki az átfogó újjáépítési tervet. Berlin azon van, hogy jövőre már rendelkezésre álljanak a szükséges anyagi források, épp ezért kész hidakat építeni. De szükség van az összes tag kompromisszumkészségére és politikai bátorságára is. Azaz minden kormánynak végig kell gondolnia, hol húzza meg a maga számára a vörös vonalakat. A kilátásban lévő hatalmas összegek csak akkor segítenek, ha azokat a gazdaságok verseny- és ellenállóképességének fokozására fordítják. Egyben korszerűsíteni kell az unió költségvetését is, szem előtt tartva a klímavédelem és a digitális átalakulás követelményeit. Azt is el kell dönteni, túl a válságkezelésen, hol kell erősíteni Európa ellenállóképességét és önállóságát. Ebbe beletartozik az is, hogy erős felügyeletet kell teremteni a pénzmosás ellen, éspedig a költségvetési unió részeként. Meg kell vitatni, miként lehet a válság következményeit elhárítani a nemzeti büdzsék segítségével, ami megint csak felveti, hogy igazságosan és hatékonyan meg kell adóztatni a multikat. Annál is inkább, mert igen nagy szükség van az erős szociális államra. Hogy mindezeket a kérdéseket megnyugtatóan meg lehessen oldani, ahhoz szolidaritás és szuverenitás kell. A cél az erős EU, ehhez pedig az szükséges, hogy a kontinens politikailag egységesebb legyen, mint amilyen a Covid-19 előtt volt.

Spiegel

Úgy néz ki, hogy megússza a maga plágiumügyét a szlovák parlament elnöke. Boris Kollar, aki milliomos, ám a pozsonyi politikai élet igencsak vitatott alakja, maga kezdeményezett bizalmi szavazást, miután kiderült, hogy diplomamunkája nagy részét a saját témavezetőjétől koppintotta. Végül is a többség nem szavazta meg az indítványt, de ebben szerepet játszhatott, hogy politikus pártja azzal fenyegetőzött: kilép a kormányszövetségből, ha megbukik az elnöke. Így azután zsarolást emlegetve ugyan, de elállt követelésétől a koalíció két legkisebbik ereje, amely azt akarta, hogy Kollar mondjon le. Képviselőik a szavazás előtt elhagyták az üléstermet, úgy hogy végén az lett, amit Matovics miniszterelnök mondott róluk, ti., hogy a végén fülüket-farkukat behúzzák. Kivonta magát a küzdelemből a korábbi kormányfő pártja, az ellenzéki SMER is, miután Fico azt közölte, hogy ilyen bolhacirkuszban nem vesznek részt. Ennélfogva csupán öt törvényhozó voksolt a leváltásra, 46 pedig ellene.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Saját bevallása szerint harci üzemmódban van az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt varsói polgármester, aki a siker érdekében a kormánypárt több témáját is átvette. Trzaskowski fáradhatatlanul járja az országot, akárcsak vetélytársa, Duda államfő is, de a kiélezett hangulatra jellemző, hogy időnként dulakodások kísérik a kortes rendezvényeket. Mindketten kiemelik, hogy az ország sorsdöntő szavazás előtt áll, és ebben speciel igazuk is van. Hiszen a legfőbb közjogi méltóság fontos alkatrész a hatalmi gépezetben. A kihívó tart attól, hogy valami éri a körút során, ám a rendőrség erősen ügyel rá, hiszen nemrégiben leszúrta a gdanski polgármestert egy magányos tettes, aki gyűlölte a liberálisokat. Ugyanakkor már a legutóbbi helyhatósági választások megmutatták, hogy a PiS nem mindenható. Trzaskowski arra épít, hogy a közepes és nagyobb városok az alulról jövő demokrácia bástyáinak számítanak. Kifogásolja az egészségügyi ellátás gyenge színvonalát, egyben úgy lép fel, mint aki a vidék érdekeit képviseli, amivel ellopja a showt a magát a kisemberek pártjának feltüntető Jog és Igazságosságtól. Dudáról azt mondja, hogy az csupán a hatalom bábja. Ezzel szemben azt ígéri, hogy erős, önálló, pártok feletti elnök lesz, aki a kormány körmére néz majd. Úgy fogalmaz, hogy tüzes vassal fogja kiirtani az igazságügyi reformokat. Továbbá törvényjavaslatot kíván beterjeszteni a kórházak állapotának javítására, ami népszerű jelszó. Igen fontosnak tartja az uniós tagságot és a klímasemlegesség megteremtését 2050-ig. Hogy azután mi lesz az eredmény 4 nap múlva, azt nem lehet megjósolni. A hívek harciasak, de nem egyértelmű, hogy a közhangulat változást akar az ország élén.

Financial Times

Az USA visszavonulóban van a nemzetközi színtérről, a kormányzata nem működik, aminek éppen az ellenkezője igaz Kínára nézve, így széteshet a világ – állapítja meg az elemzés. Úgy látja, hogy egyre nagyobb a szakadék Peking és a Nyugat között. Utóbbi válságba jutott, de ha Trumpot újjáválasztják, az végzetes lesz, miközben a kínai vezetés egyre magabiztosabb. Nem érdeklik az emberi jogok, Hszi alatt teljesen egyértelmű a törekvés a szuperhatalmi státus elérésére, illetve az önkényuralom megteremtésére. Ugyanakkor a globális kérdések miatt Kína nem mondhat le a nemzetközi együttműködésről, és itt a nyugati félnek azért jó lapjai vannak. Így továbbra is igen vonzó a szabadság és demokrácia. Nagymértékben érvényesül a nyugati kulturális és szellemi befolyás. A fejlett országok szövetségének hatalmas a gazdasági és politikai súlya. Ám a dolgok hullnak szét. Az Egyesült Államok belesüppedt a heves belső megosztottságba, ami romboló, nulla-összegű nacionalizmusba torkollott. Már nem számítanak az értékek, mellékes a hozzáértés. A jelenlegi vezetés immár azt sem akarja tudni, miként irányítsa az országot. Ez kiderült a járvány során. Ebben igen éles a különbség Kínához képest. Óriásit esett az ország tekintélye és hitele. A liberális demokráciáknak nincs esélyük, hogy ellensúlyt képezzenek bizonyos területeken Pekinggel szemben, de egyben együtt is működjenek vele, ha az USA nem újul meg egy olyan elnökkel az élén, aki nem esik hasra minden tekintélyelvű politikus előtt, akivel csak találkozik. Ugyanakkor a kínai alapok is ingatagok. Az állam ugyanis túlságosan erős, a civil társadalom ezzel szemben túl gyenge, mivel hiányzik a jogállam és a demokratikus elszámoltathatóság. Így elszabadul a korrupció, ami aláássa a rezsimet. Emiatt a vezetők behúzhatják a fékeket, ám ez kinyírhatja a vállalkozói kedvet. Alighanem pontosan ez történik napjainkban a kínai gazdaságban. A piacot nem lehet kiiktatni. A változások motorja az, hogy mit akarnak az emberek és azt nem lehet tervezni. Egy mind inkább elnyomó állam nem tud kellő ösztönző hatást kifejteni az alkotás érdekében. Vagyis itt egy olyan felemelkedő, despotikus szuperhatalmat látunk, amely eléggé törékeny. Amerika ugyanakkor utat vesztett. A gond alapvetően nem Trumppal, hanem azzal van, hogy az országban sokan azt szeretnék, ha továbbra is ő vezetné őket. A Nyugat értékválságba jutott, amin túl lehet ugyan jutni, de kemény lesz.
Szerző