Előfizetés

352,38 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 07:53

Fotó: Shutterstock
Enyhén erősödött a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon kedd reggel a hétfő esti szintekhez képest.
Az euró jegyzése 352,38 forint volt reggel hét órakor a hétfő esti 352,49 forint után. A svájci frank árfolyama 331,11 forintról 330,42 forintra, a dolláré pedig 311,66 forintról 311,50 forintra gyengült. Az euró erősödött a dollárral szemben: a hétfő esti 1,1307 dollár után kedd reggel 1,1313 dolláron jegyezték. 

Átalakíthatják a gázárat - az állami energiahivatal hat éve nem javasolt ilyesmit

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.07. 07:20

Fotó: GRIMAUD / GRIMAUD / BSIP
Bár a közműhivatal rendületlenül vizsgálja a lakosság fűtési rezsijét, az elmúlt öt év során - Orbánék szája íze szerint - a tőzsdei mélyrepülések ellenére sem találtak okot a rezsicsökkentésre.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vizsgálja a szociális és a sávos lakossági energiaárak, valamint az ipari rezsicsökkentés lehetőségét is - jelentette ki megkeresésünkre Dorkota Lajos, aki mandátumának július 1-i lejártával most épp nem elnöke a hatóságnak. Árjavaslataikat szeptemberig tervezték kidolgozni. Igaz - amiként arra maga is utalt -, hasonló indítványokkal a korábbi években is éltek, visszafogott sikerrel. Tóth Bertalan MSZP-elnök írásbeli megkeresésére ugyanakkor egyértelműsítette: a hat évvel ezelőtti rezsicsökkentés óta, a megfeleződő-negyedelődő piaci gázárak ellenére egyszer sem éltek gázárcsökkentési javaslattal. Az ellenzéki politikus információink szerint több körben is arról tudakozódott az energiaár-előkészítésért felelős hatóság elnökénél, milyen lakossági gázárjavaslatokat tettek az elmúlt évek során. A párt régóta észrevételezi ugyanis, hogy míg a gáz tőzsdei ára az elmúlt évek során nagyjából felére-negyedére esett, addig a kormány ezt hat éve nem érvényesíti a lakossági tarifában. (A parlament kormánypárti többségű szakbizottsága nemrég 12. alkalommal hiúsította meg az MSZP erre alapozó gázárcsökkentési javaslatának napirendre tűzését.)  A MEKH válaszként tavaly az elmúlt évtized több száz oldalnyi, gázárral kapcsolatos "javaslatát" küldte el Tóth Bertalannak. Igaz, ezek jó része üres lap vagy táblázat, illetve jogszabálytervezet. Bár a háttérszámításokat a politikus nem ismerhette meg, a szaktárca és a hatóság sajátos munkamegosztása így is élesen kirajzolódik. Eszerint a MEKH az innovációs tárcával egyeztetve lényegében kész szabálytervezeteket dolgoz ki, inkább háttérintézményként teszi ezt, semmint úgymond kormányfüggetlen hatóságként. A - teljesnek nem tekinthető - aktában fellelhetők az Orbán-kormány 2012 eleji, 4,2 százalékos (propagandájukban kevéssé emlegetett) gázáremelésének pontos adatai éppúgy, mint a fogyasztási sávok szerinti, végül elutasított 2012-es ármódosítási javaslat, ami állítólag az energiaügyi helyettes államtitkári posztot akkor mindössze három hónapja betöltő Holoda Attila állásába került. A hatóság - az akkor épp csúcson járó tőzsdék ellenére - támogatta a 2013 novemberi és 2014 áprilisi gázrezsicsökkentést is. Azóta, bár láthatólag rendszeresen küldenek árakra vonatkozó javaslatokat a szaktárcának, azok az elmúlt hat év során elsősorban a tarifa belső szerkezetének módosítására és más pontosításokra irányultak.
Tóth Bertalan ez év májusi levelében szintén azt tudakolta Dorkota Lajostól, hogy a 60-70 százalékos nemzetközi gázárcsökkenés dacára a szakhatóság miért nem tart indokoltnak lakossági tarifamérséklést. Emlékeztet, hogy az MSZP számításai szerint az árbefagyasztás csak 2016-ban minden háztartás zsebéből 22 ezer forintot vett ki. Felemlíti az országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnökének 2015-ös ígéretét, miszerint akkor csökkentenek lakossági tarifát, ha a nemzetközi áresés tartóssá válik. Az azóta eltelt öt év rendre alacsonyabb piaci tarifákat hozott. Ennek tükrében Tóth Bertalan az tudakolta Dorkota Lajosnál, hogy a hivatal mikor kezdeményezte utoljára a háztartások gázárcsökkentését, tervez-e ilyet, illetve mi lenne az a nagykereskedelmi ár, amikor a MEKH már indokoltnak látna egy mérséklést a lakosság körében. A hivatal 2015 és 2020 között nem tett javaslatot a földgáz lakossági árának csökkentésére - jelenti ki nemrég kelt válaszában Dorkota Lajos. Furamód azt is hozzáteszi, hogy emelésre sem, miközben - szavai szerint - "például 2018-ban" jelentősen nőtt a világpiaci ár. Emellett az ellenzéki pártelnök figyelmébe ajánlja a hatóság honlapján havonta frissített európai energiaár-összehasonlító listákat. (Eszerint a magyar gázár az EU-ban a legalacsonyabb.) Dorkota Lajos azt is hosszan ecseteli, hogy a világpiaci gázár csak a lakossági tarifa egy eleme. (Az áfán kívüli, viszonylag bonyolultan hangzó egyéb tételek közé sorolható a gázrendszer és a biztonsági készletek fenntartási költsége, valaminta gázcégek árrése. Ezeket a hivatal határozza meg.) Alapvető feladatukként az ellátás biztonságának fenntartását nevezi, valamint azt, hogy a tarifa "kiegyensúlyozott, hosszú távon fenntartható, kiszámítható és megfizethető legyen a lakosság számára". Az elnök lapunknak ennek kapcsán megjegyezte: hivatalukban szívesen megmutatják a pártelnöknek vagy szakértőjének a kitakarások nélküli előkészítő irataikat is. Dorkota Lajos lapunknak a jövőre nézve sem zárta ki a gázárcsökkentés lehetőségét, de ezt bonyolult kérdésnek nevezte. (Pedig 2016-os közlésük, miszerint az alacsony nemzetközi gázárak és szinten maradó belföldi eladási árak között képződő többlethaszonból az esetleges jövőbeni áremelkedést ellensúlyozására tartalékalapot képeznek, másként nem értelmezhető, mint hogy ellenkező döntésig az Orbán-kormány a lakossági gázárat nem csökkenti.) Azt azonban helyes megfogalmazásnak nevezte, hogy az alacsony beszerzési és szinten maradó eladási árak között képződő forrásból a korábbiaknál többet fordíthatnak fejlesztésre, felújításra. Ez az álláspont nagyjából egybeesik a gázbehozatalt végző állami MFGK lapunknak küldött korábbi üzenetével, miszerint a pénzügyi tartalékkasszában csak az az összeg marad, ami különböző ráfordításaik után megmarad. Mások ugyanakkor eme többletkiadások létjogosultságát a MEKH-pecsét ellenére is megkérdőjelezik.

Dorkota szívesen folytatná MEKH-elnökként

A 2013-ban fideszes politikusból közműhivatali vezetővé avanzsált Dorkota Lajos lapunk kérdésére megerősítette: ha Orbán Viktor felkérné, szívesen élne az egyszeri, hét éves folytatás lehetőségével. Szerinte elnöksége idején a hatóság munkáját széles körű szakmai elismertség övezte. Rögzítette: a hatósági munka zavartalan, feladatait az általános elnökhelyettes viszi. Igaz, körülbelül július közepéig különböző - például az energiaárakkal kapcsolatos - szabályok miatt már szükség lehet az új elnök véglegesítésére - tette hozzá. Információink szerint felmerültek más nevek is, például az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős, vagy Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, illetve a MEKH-előd Magyar Energia Hivatal utolsó elnöke, Horváth Péter személyében. Bár az elnöknélküliség fura, megfigyelők szerint Orbán Viktornak nincs különösebb oka elmozdítani Dorkota Lajost, aki kevéssé gördített akadályt a Fidesz-KDNP politikai elképzelései elé, azoknak egy fajta szakmai körítést is adva. Pedig szakmailag éppúgy kifogásolható a 2013-14-es "rezsicsökkentés", mint a tarifák azóta tartó befagyasztása: a tőzsdék, vagyis a beszerzési árak padlózása óta dől a pénz az ágazatba.

Igazságos, sávos árak szükségesek...

Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-kormány továbbra is az indokoltnál drágábban, 101 forintért adja a gáz köbméterét a lakossági fogyasztóknak, miközben a tőzsdei ára már hónapok óta 30 forint alatt áll - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Tóth Bertalan. Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-kormány tudatosan drágán tartja az energiát, és ehhez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal évek óta segít nekik. Most beismerték, hogy 2014 áprilisa óta nem tettek javaslatot az árak csökkentésére, pedig a földgáz ára 2014 óta hatalmasat zuhant, és a kőolajat is 50-60 százalékkal olcsóbban lehet beszerezni - közölte az ellenzéki politikus. A magyar emberek hat éve ugyanazt a drága tarifát fizetik, miközben az energetikai cégek profitja dagad. Ez a nyerészkedés, árdrágítás évente sok tízezer forintot vesz ki a magyar családok zsebéből. Pedig Orbán Viktor korábban nonprofit energia-szolgáltatást ígért. Az MSZP elvárja, hogy a Fidesz bemutassa, miért drágul a 20-30 forintos földgáz 101 forintra, mire a háztartásokhoz kerül - közölte. A rendszerhasználati díjak mértéke és az áfa nem magyarázza ezt a különbséget. A földgázárakat csökkenteni kell, mert nincs rendben, hogy a magyar családokkal, nyugdíjasokkal, munkavállalókkal és munkanélküliekkel azért fizettetnek az indokoltnál magasabb árat, azért nyerészkednek, hogy abból áttételesen a fideszes elitet támogassák. Igazságos, sávos árak szükségesek, valamint olyan rendszer, amely a létfenntartáshoz szükséges mértékéig jelképes áron, alanyi jogon biztosítja az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést - fogalmazott lapunknak az MSZP elnöke.

Gázárcsökkentés helyett átláthatatlan kiadások

Jól jelzi a gázárakkal kapcsolatos gondot az MSZP-elnök által kikért hatósági aktahalom egy adata. Eszerint, míg a MEKH a 2013-as gázrezsicsökkentést még köbméterenként 79,1 forintos nemzetközi gázárhoz kötötte, addig a mostani, akár 17 forintos nemzetközi árak esetén sem tart szükségesnek további mérséklést. Az energiaipar tehát, a hatóság hathatós segítségével, a korábbiak többszörösét fordíthatja átláthatatlan, megkérdőjelezhető beruházásokra. A korábbi évektől eltérően például teljesen teletöltjük a gáztárolóinkat, ami miatt az állami gáznagykereskedő tízmilliárdokkal magasabb bérleti díjat fizet az állami gáztárolónak. Csak ez ugyanennyivel mérsékelheti a lakossági gázár hasonló nagyságrendű pénzügyi tartalékkasszáját. Ugyane sorba illeszthető a Szerbia felől közelítő gázvezeték hazai szakaszának 10-15 milliárdos ára. Ennek kockázatát a költség fogyasztókra hárításával a hatóság szintén levette a beruházók válláról. Jellemző a MEKH-érvelésre, hogy míg külön kiemelik a 2018 végi tőzsdei árcsúcsot, az nagyságrendekkel rövidebb ideig tartott, mint az árak padlózása. Egy - a belföldön kitermelt gáz árát, a köbméterenként körülbelül 12 forintos "elosztási díjat" is figyelembe vevő - szakértő 30 forintos nemzetközi ár mellett 30 százalékos gázárcsökkentést tartott lapunknak méltányosnak. Figyelmeztetett, hogy a "rezsicsökkentési" szabály csak árplafont határoz meg, a tarifamérséklést nem tiltja. Szerinte tehát az állami gáznagykereskedőnek lenne kötelessége a lakosságnak továbbított gáz árában is lekövetni a beszerzési árak esését. De jobb híján a hatóságnak kellene ilyen lépésre szorítania a gázcéget - vélte a szakértő.

Tiborcz minivárosrészeket építene és szeretné távol tartani magát a közpénzektől

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.06. 15:05

Fotó: Népszava
A „fejnehéz” szállodaüzlet után új piaci lehetőségek után néz Orbán Viktor veje, belvárosi lakások sorát vásárolnák fel.
Interjút adott a Portfoliónak Tiborcz István, a BDPST Zrt. folyamatban lévő projektjeivel kapcsolatban.   A hosszú beszélgetésből megtudhattuk, hogy Tiborcz hosszú távú, legalább10-20 évre érvényes befektetői szándékkal fektetett és fektet a különböző turisztikai beruházásokba. Épp ezért a koronavírus-járvány negatív hatásait sem tekinti végzetesnek: a járványt súlyos vesztességként könyvelte el, de szerinte 2-3 éven belül megerősödve jöhetnek ki a krízisből. A válság ugyanakkor új utak keresésére is késztette – derül ki az interjúból:  
Tiborcz a lapnak elmondta, hogy vállalkozásuk nyitott az Airbnb-szektor felé is – amit éppen a napokban fognak majd időzárhoz, évi 120 napos lakáskiadási limithez kötni.

„A következő időszakban egyébként jelentős mozgásokat várok az ilyen lakáspiacon, sok ingatlan kerülhet majd a piacra, ami jó lehetőség lesz a befektetők számára. Nem titok, hogy mi is gondolkodunk a beszálláson, belvárosi lakásoknak – akár egy professzionális lakásalapon keresztül történő – megvásárlásán. Az V., a VI., a VII., a VIII. kerületben továbbra is óriási a fantázia” -fejtegette a vállalkozó, aki a bécsi Ringgel példálózva azt is hozzátette, hogy „a műemlék jellegű, az építészeti örökség részét képező belvárosi ingatlanok felértékelődése a következő 10-20 évben evidencia”
De nem csak a belvárosi lakáspiac, hanem a rozsdaövezet, az elhagyott kültelki gyárépületek és környékük iránt is nyitott a BDPST Zrt. A beszélgetésből kiderül, hogy Tiborcz nem csak egy-egy ingatlan megvásárlásában, hanem komplett minivárosrészek kiépítésében is gondolkodik. „Lakás, hotel, étterem, szolgáltatások – minden egy helyen, az emberek sétálnak, vagy akár biciklivel is járhatnak dolgozni, és ezáltal sokkal kevésbé terhelik a várost, a saját környezetüket. Ez egy sikeres, működő koncepció mindenütt a világon” – mondta az üzletember, bár arra a kérdésre kitérően válaszolt, hogy ő maga is szívesen lakna egy ilyen újjáépített mini városközpontban.
A felvetésre – reális-e a becslés, hogy a 100 leggazdagabb magyar közül a 32. -nek sorolták be az ezzel foglalkozó kiadványban – azt mondta, ő nem hisz a rangsorokban, neki ez nem számít. Tiborcz István a nemrég állami forrásokat elnyerő Appenin eladása kapcsán pedig azt hangsúlyozta, . nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer.
„nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer.”

A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.