Előfizetés

Szabad szemmel - Újabb figyelmeztetést kapott a magyar kormány az EU-tól

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.07. 07:11

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 7.
New York Times/Reuters A Bizottság alelnöke ismét arra figyelmeztette az olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel, hogy csakis akkor kaphatnak anyagi támogatást a következő uniós költségvetésből, illetve a gazdasági szükségalapból, ha gondoskodnak arról, hogy erős legyen a jogállam. Jourová azt közölte az EU jövő heti csúcsértekezlete előtt, ahol 2 billió sorsáról kellene dönteni, hogy a pénzek elosztását demokratikus normák betartásától kell függővé tenni, ideértve a működő igazságszolgáltatást, valamint a korrupció elleni harcot. A beszámoló magyarázatként hozzáteszi, hogy a budapesti és varsói vezetés összerúgta a port Brüsszellel, mivel egyre nagyobb politikai ellenőrzés alá vonja a bíróságokat. A cseh politikus hozzátette, hogy a maga részéről nem szeretné, ha le kellene állítani a szubvenciók folyósítását, mégis szükség van valamilyen jogi eszközre, hogy ne fizessék ki az adófizetők pénzéből összegyűjtött alapokat, ha egy tagállamban félremennek a dolgok. A gond ott van, hogy a németek, franciák, svédek és hollandok erős garanciákat sürgetnek, amikor Budapest és Varsó ellen olyan vádak merülnek fel, miszerint megszegi a közös alapértékeket, mint a bíróságok és a sajtó szabadsága. Jourová a tagállamok igazságügyminisztereinek tanácskozása előtt beszélt, ahol a jogállamiságért felelős belga biztos, Reynders megerősítette, hogy az unió továbbra is rajta tartja a szemét Magyarországon, bár Orbán Viktor visszaadta a különleges felhatalmazás egy részét. A német szakminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy parlamenti ellenőrzés segítségével kell megvédeni a jogállamot, a szabadságjogokat, az önálló bíróságokat és médiát. Lambrecht megjegyezte, hogy a szabadságjogokat még a vírus címén sem lehet akárcsak egy nappal is tovább korlátozni, mint ahogy az okvetlenül indokolt.
Euronews Bár a lengyelek, svédek, dánok és írek mellett Magyarország sem kíván csatlakozni a hamarosan induló Európai Ügyészséghez (EPPO), ám az mégis folytathat majd vizsgálatokat magyar földön. Ezt a testület vezetője, a román Codruta-Kövesi jelentette be. Mint mondta, itt olyan ügyekről van szó, amelyek magyar területen követtek el, a magyar államot, illetve annak polgárait érintik. Mert fel akarják deríteni az összes esetet, ami az EPPO illetékességébe tartozik. A cél az, hogy a törvény mindenkire egyaránt vonatkozzon. A jogász figyelmeztetett arra, hogy fokozódik a korrupció veszélye, mert igen nagy pénzek forognak kockán a következő hét évre szóló EU-büdzsé kapcsán. Ezért résen kell lenni, hogy megakadályozzák a csalásokat. Megjegyezte, hogy az uniós alapokhoz kapcsolódva szinte minden országban vannak visszaélések, a különbség azonban ott jelentkezik, hogy ezekben milyen mértékben érintettek állami szervek. Az ügyészség együtt kíván működni a nemzeti társszervekkel a bűncselekmények felderítésére. De az európai jogászok jogköre lényegesen kibővül a nemzeti felhatalmazáshoz viszonyítva, és az információcsere felgyorsul, illetve hatékonyabb lesz a tagállamokkal. Ha bárhol bizonyíték merül fel, azt más országokban is fel lehet használni. Szóval az eddigiekhez képes sokkal jobban utána tudnak majd járni a pénzügyi csalásoknak, illetve a szervezett bűnözés dolgainak.
Die Welt Német politikusok egymás után zúdulnak fel, mert a lengyel elnök a választás döntő fordulója előtt pár nappal nekiment a konzervatív Die Welt varsói tudósítójának, de a berlini kormánynak is, mondván, hogy beleavatkoznak a kampányba. A kabinet szóvivője, valamint szinte az összes frakció bírálta a Bundestagban Duda kirohanását és aggodalmát fejezte ki a lengyel sajtószabadság állapota miatt. A vélemény egyöntetűen az, hogy PiS egyre idegesebb, mert nem biztos, hogy az államfő hatalmon tud maradni. A CDU-CSU képviselője kijelentette: elfogadhatatlan, hogy megrágalmazzák egy elismert és független újság munkatársát, ez a média függetlenségének megsértését jelenti. Azt pedig teljesen légből kapottnak nevezte, hogy a Merkel-kabinet befolyásolni akarná a vasárnapi szavazás eredményét. A szociáldemokraták megbízottja megengedhetetlennek nevezte, hogy az EU-n belül egy újságírót támadjanak. A német külügyi tárca szóvivője mindehhez azt tette hozzá, hogy Németország az unió soros elnökeként foglalkozni kíván a jogállamiság kérdésével. Arra a kérdésre válaszolt, hogy Berlin akar-e kiemelt figyelmet szentelni a sajtószabadságnak a következő félévben, miután a független média egyre nagyobb támadásoknak van kitéve, Magyarországon, Máltán és Szlovákiában.
Süddeutsche Zeitung Brüsszelben továbbra is bírálják, hogy csak egy rövid bejátszás erejéig ugyan, de von der Leyen beszállt a horvát választásba, éspedig a konzervatív kormánypárt oldalán. A Bizottság szóvivője ugyan kifejtette, hogy a politikus személyes véleményét mondta el a Néppárt által szervezett összeállításban, ám ez nem derült ki. A háttérben ugyanis az EU központi épületét, a Berlaymont-palotát lehetett látni, ráadásul a montírozást a Bizottság egyik stúdiójában végezték, tehát közpénzből. Az ellentábor kiemeli, hogy a közösség végrehajtó testületének vezetőjének a lehető legnagyobb mértékben meg kell őriznie függetlenségét. És korábban, az olyan kellemetlen témák kapcsán, mint pl. a Fidesz ténykedése, miután párt tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban, von der Leyen nem győzte hangoztatni, hogy pártpolitikai kérdésekben nem foglal állást és ilyen ügyekre semmilyen befolyása sincs. Mellesleg a szóvivő most azt közölte, hogy nem kívánnak bocsánatot kérni, sőt, jó volna, ha a Bizottság tagjai bővíthetnék politikai megnyilvánulásaik körét.   
Le Figaro Európa jövőjéről tárgyal ma Orbán Viktorral, valamint Szerbia és Szlovénia első számú vezetőjével a francia gaullisták utódpártjának egyik EP-képviselője, aki úgy gondolja, hogy fenn kell tartani a párbeszédet, mert a kelet-nyugati törésvonal roppant nyugtalanító az EU-n belül. Francois-Xavier Bellamy egy konferenciára érkezett Budapestre, és az alkalmat ki akarja használni arra, hogy „nyílt, őszinte és konstruktív véleménycserét” folytasson az EPP másik három tagpártjának vezetőivel. A politikus aggasztónak tartja, hogy milyen gyakran bélyegeznek meg teljesen megalapozatlanul bizonyos vezetőket, mint pl. Orbán Viktort, akit időnként populistának minősítenek. A vírusválság idején azzal vádolták meg, hogy lerombolja a demokráciát, pedig különleges jogköre nagyon hasonló volt ahhoz, mint amivel a francia kormányt ruházták fel. Azon kívül a magyaroknál már feloldották a rendkívüli állapotot, a franciáknál viszont még nem. Bellamy, aki találkozik Vucsics szerb elnökkel és Jansa szlovén kormányfővel is, hozzáfűzte, hogy az ilyen támadásokkal egyesek szétszabdalják Európát, noha azt állítják, hogy védik azt. Mint mondta, akik szemrehányást tesznek neki, amiért szóba áll saját pártcsaládjainak pártjaival, nem értenek semmit arról, milyennek kell lennie az EU-nak és a demokráciának. Szerinte a földrész jövője kapcsán megértést kell tanúsítani a különféle vélemények iránt. A magyar fővárosban egyébként meg akarja vitatni a kontinens és a liberális demokrácia kapcsolatát, mert mint kifejtette, ragaszkodni kell a demokrácia alapját képező szabadság, és lelkiismereti szabadság betartásához.
FT A vezércikk úgy véli, hogy törékeny az egy emberre épülő orosz hatalmi rendszer, ezért egyáltalán nem biztos, hogy 2036-ig kitart Putyin elnöksége, sőt, az már jóval korábban összedőlhet. Az utóbbi hónapok mesterkedései megmutatták, mennyire ingatag a rezsim. A politikus népszerűsége már az év elején rekord mélységekhez közelített, a gazdaság megrekedt, a jövedelmek csökkennek, a nyugdíjkorhatár viszont emelkedik. Mindez kikezdte a hatalom támogatottságát. Ezek után a Kreml nyilvánvalóan elhatározta, hogy rendezi az „utódlási kérdést”, mivel az eddigi szabályok alapján a politikus uralma 2024 után veszélybe került volna. De bármennyire is stratégának tartják, Putyin igazából a rögtönzések mestere. Jött a vírus, illetve a rosszul felmért olajár háború Szaúd-Arábiával, miközben a bevételekre hatalmas szükség lett volna. Az alkotmányos változások jóváhagyására hivatott népszavazást el kellett halasztani. A kormány elfuserálta a járvány kezelését, a súlyos gondokkal küszködő üzleti világ, illetve családok pedig csak tovább gyengítették az elnök pozícióit. Végül ilyen-olyan trükkökkel megszületett a jóváhagyás, de Moszkva feltűnően keveset tud kínálni az oroszoknak. Ha belevágna a gazdaság megújításához nélkülözhetetlen reformokba, azzal saját rendszerét ásná alá. Az alaptörvény pofozgatása lélegzetvételnyi szünetet nyújt az uralkodó köröknek, hogy pénzt fordítsanak az életszínvonal javítására, de a fertőzés kiürítette az állam pénztárcáját. Illetve most lehetőség nyílik arra, hogy keressenek egy fiatalabb vezért a rendszer megújítására. De lehet, hogy már 2024-re kiderül: lehetetlen hatalmon tartani a Kreml jelenlegi urait.
Washington Post Soros György fel akarja számolni azt a rendszert, amelynek a vagyonát köszönheti, ám alapvető feszültség van e törekvése, valamint a között, hogy pénze jóvoltából azok közé tartozik, akik megszabhatják, merre menjen a világ. Így látja a milliárdos helyzetét a róla frissen megjelent könyv írója. A kötet, „Soros befolyása” (The Influence of Soros) azonban elismeri, hogy a befektető már évtizedek óta hirdeti a nyílt társadalom elméltetét, vagyis hogy igazságosabban kell elosztani a vagyont és minél több ember számára kell lehetővé tenni, hogy tisztességes módon, méltósággal éljen, és érdemben beleszólhasson a köz ügyeibe, a társadalmi egyenlőség elvének megfelelően. Igaz, teszi hozzá Emily Tamkin, ehhez azt a pénzt vette igénybe, amelyet a jelenlegi rendszerben szerzett és az üzletember maga is bevallja, hogy utóbbi nem hozható közös nevezőre a nyílt társadalommal. De az a véleménye, hogy a játékszabályokat nem neki kell átírnia, ha a kormányok meg akarják gátolni, hogy egyesek kétes pénzügyi manőverekkel mesés tulajdonra tegyenek szert. Viszont egy sor dolgot pontosan érzékelt. Így az, hogy a nacionalizmus tönkreteheti Európa keleti részét a rendszerváltást követően. Éppen ezért kezdte ki a magyar miniszterelnök és még a milliárdok sem bizonyultak elegendőnek, hogy a Közép-Európai Egyetem Budapesten maradhasson. Pedig Soros azon volt, hogy az intézmény túlélje, ám ez Magyarországon immár reménytelen. De legalább megpróbálta! – mondja Rév István, a CEU Irattárának igazgatója. Ráadásul a jótékonykodással Soros azt érte el, hogy egy rakás összeesküvés elméletet aggattak rá. Ezek szerin ő volna a felelős még a vírusválságért is, továbbá ő bujtogatja Amerikában mindazokat, akiknek elegük van a rendőri erőszakból. De a vereségek nem veszik el a kedvét, a CEU kipaterolása után sem számolja fel itteni érdekeltségeit, mert a célja az, hogy jó legyen Magyarországon és a világ sok más részén. Ugyanakkor mi értelme lett volna, ha a milliókból nem egyetemet létesít, hanem képzőművészeti alkotásokat vesz? Tamkin úgy összegzi tapasztalatait, hogy a filantróp Soros kora előtt jár, hiszen rájött, mekkora gondok feszítik a világot. Lásd a kelet-európai nacionalizmust vagy a szélsőjobbos amerikai propaganda veszélyeit. De jó volna tudni, hogy mi a tanácsa az ügyben: képes-e a világ előbbre menni az emberbarát milliárdosok és azok befolyása nélkül is.

1,3 millió embert evakuálnak a japán Kjúsú szigetén

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 06:39

Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP
Már 50 halottja és legalább tucatnyi eltűntje van a felhőszakadások okozta földcsuszamlásoknak és áradásoknak.
Heves esőzések miatt mintegy 1,3 millió embert evakuálnak a Japán déli részén található Kjúsú szigetén, miközben már 50 halottja és legalább tucatnyi eltűntje van a felhőszakadások okozta földcsuszamlásoknak és áradásoknak - közölték a helyi hatóságok kedden. A japán meteorológiai szolgálat heves esőzésekre figyelmeztetett Nagaszaki, Szaga, és a kjúsúi Fukuoka prefektúrákra. Kjúsú szigetén mintegy hárommillió embernek tanácsolták, hogy hagyja el otthonát. A Kyodo japán hírügynökség szerint 12 prefektúrában összesen 71 földcsuszamlásra került sor. A szigetország délnyugati részét sújtotta leginkább az ítéletidő. A hétvége óta Kumamoto prefektúrában tizenegy embert továbbra is eltűntként tartanak számon, miközben a rossz időjárás akadályozza a mentési és keresési munkálatokat. Az áldozatok többsége, 49 ember Kumamoto prefektúrában vesztette életét, egy embert pedig Fukuokában találtak holtan. Az áradás a Kuma folyó partján fekvő településeket sújtotta a leginkább. A víz elmosott egy folyóparti idősotthont, amelynek 14 lakója vesztette életét. Egy idősebb nő az NHK japán állami televíziónak elmondta, hogy alig lépett ki az utcára, amikor az ár egyik percről a másikra szinte teljesen ellepte. "Majdnem elmosott a víz, egy villanyoszlopban kellett megkapaszkodnom" - ecsetelte. Országszerte tízezreket mozgósítottak, de a mentési munkákat az időjárás jelentősen megnehezíti. Abe Sindzó japán kormányfő kedden bejelentette: 80 ezerre emelik a mentésben részt vevők létszámát. Szuga Josihide kormányfőtitkár elmondta, hogy július 9-éig marad az ítéletidő. A tisztségviselő arra kérte az érintetteket, hogy keressenek menedéket. Több ipartelep is leállt, de Szuga szerint az ellátási láncot nem fenyegeti veszély. António Guterres ENSZ-főtitkár együttérzéséről biztosította az áldozatok családjait, a japán népet és a tokiói kormányt - mondta szóvivője, Stephane Dujarric. Ide kattintva nézheti meg, mekkora pusztítást végzett az ár. 
Kapcsolódó
Képeken a japán ítéletidő pusztítása

Vádat emeltek terrorizmus miatt Evo Morales ellen

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 06:27
Evo Morales
Fotó: RONALDO SCHEMIDT / AFP
A volt bolíviai elnök ellen ismét elfogató parancsot adtak ki.
Vádat emelt és elfogatóparancsot adott ki a bolíviai ügyészség hétfőn a terrorizmussal gyanúsított Evo Morales volt elnök ellen - közölte az ABI bolíviai hírügynökség. A vádak alapját olyan hangfelvételek képezik, amelyeken a volt államfő a tavalyi országos megmozdulások idején állítólag felszólította a helyi kokatermesztők vezetőjét, hogy híveivel zárja le a városokba vezető utakat. A volt elnök támogatói Morales kényszerű lemondását követően fontos bolíviai nagyvárosokba vezető útvonalakat torlaszoltak el, s ezeket a településeket légi úton kellett ellátni élelmiszerrel. A 2006-ban hatalomra került politikus tavaly novemberben lemondott, miután az országon véres tiltakozások söpörtek végig, mert az ellenzék és az Amerikai Államok Szervezete szerint csalással nyert az októberben tartott elnökválasztáson. Morales először Mexikóba, majd Kubába, végül Argentínába menekült, ahol végül menekültstátuszt kapott. Bolívia vezetését Jeanine Anez, az ország ideiglenes államfője vette át. Morales ellen már tavaly év végén is kiadtak egy elfogatóparancsot, emellett eltiltották a korábbi elnököt a részvételtől a szeptember 6-án esedékes parlamenti választásokon.