Előfizetés

Tömegek rohamozták a kocsmákat, senkit nem érdekelt a veszély

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.07.06. 20:39

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Sokan éltek vissza az enyhítésekkel, de botrány nélkül nyitottak ki a három hónap után először a brit kocsmák. Távolról sem minden angliai étterem és kocsma tért vissza, e sorok írójának lakhelye környékén például szombaton még egyetlen üzemelő vendéglőt sem lehetett találni. Ott, ahol a körülmények megengedték és a tulajdonosok elszántsága is megvolt a kiéhezett-szomjas kuncsaftok fogadására,  szokatlan rítuson estek át az előre asztalt foglalni kényszerülők. A lassan elkerülhetetlen lázmérés és fertőtlenítés után a vendégeknek egy esetleges későbbi kontaktuskeresés és tesztelés miatt meg kellett adniuk elérhetőségüket. Több helyen mobiltelefonos applikáción keresztül kellett benyújtani az eldobható papír étlapról kiválasztott rendelésüket. A híres angliai pubok egy részében csak két órás időtartamra lehetett asztalt rezerválni, illetve szó sem lehetett a bárpult közelébe lépni és ad hoc rendelni. London vigalmi negyedében, a Sohóban és más nagyvárosok központjában tömegjelenetek alakultak ki. A vendégek fittyet hánytak Boris Johnson kormányfő és Matt Hancock egészségügyi miniszter figyelmeztetésére, hogy az egy méterres távolságtartás semmibevétele a Covid-19 fellángolásával, egyben a szigorú korlátozások visszaállításával jár. Ahogy azt John Apter, az Angliai és Walesi Rendőrszövetség elnöke előre megjósolta, "kristálytiszta, hogy részeg emberek nem tartják be az előírt távolságot". Ha óriási botrány nem is tört ki, a délnyugat-angliai turistaparadicsomokban, Cornwallban és Devonban több mint ezer incidens igényelt rendőri beavatkozást. Keresve sem lehet jobb magyarázatot találni arra, miért ódzkodnak a helybéliek az idegenforgalom megélénkülésétől. A skóciai kocsmák csak a hónap közepén tárják ki ajtajukat. A határhoz közel lakók azonban kihasználták az észak-angliai lehetőségeket. A szinte a választóvonalon található Berwick-upon-Tweed egyik kocsmárosa szerint a foglalások 70 százaléka Skóciából érkezett. Ettől függetlenül a Panelbase közvélemény-kutató intézmény felmérése szerint 54 százalékra emelkedett a skót függetlenség támogatóinak aránya. A megkérdezettek között háromszor annyian gondolják Nicola Sturgeonről, az edinburghi-i adminisztráció fejéről, hogy jó munkát végzett a járvány leküzdése során, mint Boris Johnsonról. Sir John Curtis professzor, a szigetország első számú közvélemény-kutatója szerint a skót kormány válságmenedzselése az eddiginél több választópolgárt győzött meg a függetlenség előnyeiről. Sturgeon a Covid-19 nagy-britanniai támadása óta minden munkanapon tartott a tévén közvetített sajtótájékoztatót, míg a Downing Street 10. lakója csak néhányszor vezette a briefinget és az első adandó alkalommal be is szüntette a napi fejtágítót. Jelenleg Rishi Sunak pénzügyminiszter a legnépszerűbb tory politikus. A Deltapoll kutatása alapján a 40. születésnapját nemrégiben betöltött, fontos pozícióba csak a februári kormányátalakítás során került honatya kedveltségi mutatója +41, szemben a kormányfő +2-jével. A Sunak magabiztos fellépésének és a pandémia okozta súlyos gazdasági visszaesés áldozatai iránt mutatott empátiájának köszönhető támogatás tiszavirág életű lehet, ha a jelenleg 9,3 millió kényszerszabadságra küldött dolgozó már nem kapja meg a fizetés 80 százalékának megfelelő kompenzációt. Sunak szerdán terjeszti be mini-költségvetését, amelynek jelszava "munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek". 

Karnyújtásnyira vagyunk a teljes vesztegzártól, fakadt ki az izraeli kormányfő

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.06. 19:27
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ausztriában fellángolt, Izraelben pedig valósággal tombol a járvány.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) és a gyógyszerek fejlesztésével foglalkozó CureVac német biogyógyszerészeti vállalat 75 millió euró (26,2 milliárd forint) összegű hitelmegállapodást kötött; az összeg a fertőző betegségek elleni oltóanyagok fejlesztésére irányuló munkát támogatja, köztük a koronavírus-fertőzés elleni vakcina kifejlesztését - közölte hétfőn az Európai Bizottság. Az EBB eddig 13 vállalatnak nyújtott összesen 316 millió euró (mintegy 111 milliárd forint) összegű kölcsönt hasonló célra.

Osztrák hivatali szájmaszkok

Hétfőre ismét ezer fölé emelkedett a kezelésre szoruló koronavírusos betegek száma Ausztriában - az országban eddig összesen 18365 ember tesztje lett pozitív, közülük 16647-en meggyógyultak. A betegség okozta szövődményekbe 706-an haltak bele. Hétfőn 85 új esetet diagnosztizáltak.    Ismét életbe léptették a járvány elleni küzdelemhez szükséges óvintézkedések egy részét. Így a hivatalokban szájmaszkot kell viselni, a településeken pedig kerülni kell a nagyobb csoportosulásokat, és be kell tartani a legalább egy méteres "ember és ember közötti" távolságot. Pénteken egy hétre bezárták az iskolákat, az óvodákat és a bölcsődéket a tartomány öt járásában, többek között Linz és Wels környékén.

Teljes vesztegzár jöhet Izraelben

Izraelben azonnali hatállyal drasztikus korlátozásokat vezettek be a koronavírus-járvány megfékezésére. A Jediót Ahronót című újság honlapja adta hírül: a kormány hétfői rendkívüli ülésén jóváhagyta, hogy bezárják a rendezvénytermeket, a bárokat és klubokat, a konditermeket és az uszodákat. Benjámin Netanjahu miniszterelnök az értekezleten figyelmeztette a minisztereket: „karnyújtásnyira vagyunk a teljes vesztegzártól”. Izraelben vasárnap 817 új vírushordozót diagnosztizáltak 17752 teszt esetében ez igen magas, 4,6 százalékos arányt jelent. Jelenleg 11856 fertőzött van, ami már meghaladja a járvány első hullámának csúcsát. 90-en vannak súlyos állapotban, 32-en lélegeztetőgépen. A járvány kitörése óta 30 162 megbetegedést észleltek Izraelben, a bizonyítottan koronavírusban elhunytak száma 332.

Kisöpörték a szélsőjobbot és lenyomták a baloldalt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.06. 19:19

Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
Andrej Plenkovic horvát miniszerelnök egy nap alatt megszerezte a kormánya támogatásához szükséges 76 mandátumot .
A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egészen a közelmúltig az államalapítónak is nevezett, 1999-ben elhunyt elnök, Franjo Tudjman pártjának számított. Sokan még ma is nosztalgiával emlékeznek vissza azokra az időkre, amikor a néhai nacionalista államfő állt a párt élén. A vasárnapi parlamenti választás után azonban a HDZ végérvényesen Andrej Plenkovic pártjává vált. Az ország függetlenségének elnyerése óta az egyik legnagyobb és legváratlanabb győzelmét aratta a jobbközép erő. Plenkovic a saját elképzelései szerint  modernizálta a HDZ-t, igyekezett megszabadulni a radikális jobboldaliaktól, akik Miroslav Skoro most a harmadik helyre befutott Haza Mozgalmában leltek menedékre. A HDZ malmára hajtotta a vizet az alacsony részvétel. A voksolást ugyanis a koronavírus-járvány árnyékában rendezték meg. Csak optikai csalódás volt, hogy a szavazókörök előtt sorok kígyóztak: egyszerre csak egy ember lehetett bent. A jobboldalnak közismerten elkötelezettebb a szavazótábora, ami mit sem von le a HDZ sikerének értékéből, hiszen annak is megvan a maga oka, miért maradtak távol a választástól tömegesen a baloldali érzelműek. A balközép Restart Koalíció listavezetője, Davor Bernardic nem volt elég meggyőző számukra. Abban, hogy a szociáldemokraták a közvélemény-kutatásokra rácáfolva súlyos vereséget szenvedtek, döntő szerepe lehetett az utolsó, pénteken megrendezett Plenkovic-Bernardic vitának. Aki addig még vacillált, hogy melyik pártra szavazzon, könnyen meghozhatta a végső döntést, mert Plenkovic sokkal tapasztaltabb, érettebb politikus benyomását keltette. Nem kérdés, hogy a siker Plenkovic személyes győzelme. El tudta feledtetni, hogy 2016 óta hatalomban lévő kormányának több politikusa korrupciós botrányba keveredett, aminek nyomán felmerült a kérdés, tényleg szakított-e sötét múltjával a HDZ. Egy hónappal a választás előtt derült fény egy újabb ügyre, az észak-dalmáciai szélerőmű építését is korrupció hatotta át. A rendőrség 13 személyt tartóztatott le, köztük Knin egykori polgármesterét, Josipa Rimacot, a közigazgatási minisztérium államtitkárát. Úgy látszott, nincs menekvés a HDZ számára, legalábbis a közvélemény-kutatások ezt sugallták. Plenkovicnak azonban profizmusával ezt a botrányt is sikerült csillapítania. A miniszterelnöknek ráadásul a szélsőjobb állandó nyomása alatt kellett dolgoznia. Minden arra utalt, hogy Miroslav Skoro jobboldali radikális mozgalma sok voksot oroz el a HDZ-től. A kampányban azonban a hazaszeretetével kérkedő Skoro sem tudta meggyőzni a választókat, szakértők szerint Horvátország csődbe jutna, ha az ő programja valósul meg. A voksolás nem csak a Restart Koalíció, hanem a Haza Mozgalom is a vesztese. A választás előtt úgy látszott, hogy nélküle nem jöhet létre az új kabinet. Most azonban mégis ez a forgatókönyv válik valóra. Az abszolút többséghez 76 mandátumra van szükség, a HDZ 66-ot szerzett. A kisebbségi képviselők biztosították Plenkovicot a támogatásukról, illetve megkapta továbbá a Horvát Nemzeti Párt (HNS) és a Reformisták egy-egy honatyájának voksát. Ez jó hír Európának: Horvátország nem fordul jobbra. 

Bernardic kikapott, lemondott

A Restart Koalíció szempontjából totális katasztrófával zárult a választás. Az eredmény Davor Bernardic szociáldemokrata vezető kudarca, amit csak részben magyaráz, hogy a televíziós vitákban gyengébb teljesítményt nyújtott Plenkovicnál. Koalíciójában már lejárt lemeznek számító politikusoknak szánt kulcsszerepet, több tehetséges szociáldemokrata személyiséget viszont hátrébb sorolt. Nem tudta meggyőzni a választókat arról, hogy a mai SDP-nek már semmi köze az egykor a szociáldemokraták színeiben politizáló Milan Bandic zágrábi polgármesterhez, akinek neve a korrupció szimbólumává vált Horvátországban. Bernardic számára nem maradt más lehetőség: tegnap lemondott az SDP elnöki tisztségéről.

Mandátumok

HDZ 66 Restart 41 Haza Mozgalom 16 Híd 8 Kisebbségek 8 Baloldali radikálisok 7 Liberálisok 3 Horvát Nemzeti Párt 1 Reformisták 1