Előfizetés

Sehol máshol nem növelik úgy a hotelek versenyelőnyét, mint nálunk

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.07.07. 08:20

Fotó: TOSHIFUMI KITAMURA / AFP or licensors
Szigorítanák a rövidtávú lakáskiadás feltételeit.
A világon sehol nem hotelipari érdekekre hivatkozva korlátozták a rövid távú lakáskiadást, Velencében, Amszterdamban vagy Barcelonában is a tömegturizmus okozta negatív hatásokat akarták visszaszorítani – mutatnak rá lapunknak küldött közös közleményükben Schumicky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesülete, illetve Somló Iván, a Felelős Rövidtávú Lakáskiadók Szövetségének elnökei, miután javaslatcsomagot nyújtottak be a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb, eredeti nevén: AirBed & Breakfast) piacának szabályozása kapcsán. Mint írják: nem értik, miért kellene a hoteleket olyan mesterséges piaci szabályozással versenyelőnybe hozni Budapesten, aminek a végeredményeképpen kevesebb turista választhatja a magyar fővárost. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége négy másik turisztikai szervezettel karöltve még áprilisban dolgozott ki egy javaslatcsomagot az ágazat újraindítása érdekében, amelynek része az is, hogy évi 120 napban a főszezon idejére (május 15.-szeptember 15.) korlátoznák a turisztikai célú lakáskiadást. A szállodák számára ugyanis egyre nagyobb – szerintük versenyelőnyben lévő - konkurenciát jelent a rövidtátávú lakáskiadás. Budapesten már lényegében ugyanannyi, csaknem 20 ezer férőhely van mindkettőben, a lakáskiadásra azonban nem vonatkoznak a hotelekre érvényes szigorú előírások. Jelentős a szürkegazdaság is: a szállodák mindegyike csatlakozott például a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) regiszteréhez, míg az érintett lakásoknak csak a 60 százaléka – érvelnek a szervezetek. A szállodaszövetség persze régóta szorgalmazza a lakáskiadások megrendszabályozását - eddig mindhiába. Azután jött a koronavírus, most pedig úgy tűnik: a turisztikai ügynökség is fogadókésznek mutatkozik a szigorításra. Nemrég ugyanis Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója egy podcastban jelentette be, hogy Budapesten valamilyen módon szabályozni fogják a rövidtávú lakáskiadást, és az ezzel kapcsolatos egyeztetések már el is kezdődtek a fővárossal illetve a szakmai szervezetekkel. Érvelésének alapja leginkább az volt, hogy a fővárosban a külföldi turisták hiánya miatt jóval lassabban indul be újra a turizmus, mint vidéken. Somló Iván szerint azonban a szállodaiparnak és a rövid távú lakáskiadóknak nem egymással kellene versenyezniük, mert abból csak mindenki veszíteni fog, ráadásul nagyrészt két külön piacról van szó. Tévedés azt gondolni, ha valaki például az Airbnb felületén nem talál megfelelő szállást Budapesten, akkor a hotelek között kezd keresgélni. Inkább Prágát, Bécset vagy Krakkót fogja beütni a keresőbe, hiszen a hotelek nem szolgálják ki az igényeiket, például nincs konyha. A koronavírusjárvány miatt a vendégek egyébként is a biztonságosnak vélt kisebb szállásokat, apartmanokat keresik, ahol jobban betarthatók például a szociális távolságok is. Nem szűkíteni kell tehát a jelenlegi helyzetben a szálláshelykínálatot, hanem színesíteni, hogy a potenciális vendégek több alternatíva közül tudjanak választani – érvelnek a lakáskiadók. Közös érdek viszont a minőségi turizmus és az árszint növelése, illetve a feketén működők visszaszorítása: utóbbihoz kiváló eszköz például az ez évtől kötelezővé tett NTAK-regisztráció – hangsúlyozza Somló Iván, aki szerint megkereséseik alapján minden szálláshelyfoglaló portál hajlandó lenne arra, hogy a hirdetést regisztrációs szám feltüntetéséhez kösse.  

352,38 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.07. 07:53

Fotó: Shutterstock
Enyhén erősödött a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi piacon kedd reggel a hétfő esti szintekhez képest.
Az euró jegyzése 352,38 forint volt reggel hét órakor a hétfő esti 352,49 forint után. A svájci frank árfolyama 331,11 forintról 330,42 forintra, a dolláré pedig 311,66 forintról 311,50 forintra gyengült. Az euró erősödött a dollárral szemben: a hétfő esti 1,1307 dollár után kedd reggel 1,1313 dolláron jegyezték. 

Átalakíthatják a gázárat - az állami energiahivatal hat éve nem javasolt ilyesmit

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.07. 07:20

Fotó: GRIMAUD / GRIMAUD / BSIP
Bár a közműhivatal rendületlenül vizsgálja a lakosság fűtési rezsijét, az elmúlt öt év során - Orbánék szája íze szerint - a tőzsdei mélyrepülések ellenére sem találtak okot a rezsicsökkentésre.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) vizsgálja a szociális és a sávos lakossági energiaárak, valamint az ipari rezsicsökkentés lehetőségét is - jelentette ki megkeresésünkre Dorkota Lajos, aki mandátumának július 1-i lejártával most épp nem elnöke a hatóságnak. Árjavaslataikat szeptemberig tervezték kidolgozni. Igaz - amiként arra maga is utalt -, hasonló indítványokkal a korábbi években is éltek, visszafogott sikerrel. Tóth Bertalan MSZP-elnök írásbeli megkeresésére ugyanakkor egyértelműsítette: a hat évvel ezelőtti rezsicsökkentés óta, a megfeleződő-negyedelődő piaci gázárak ellenére egyszer sem éltek gázárcsökkentési javaslattal. Az ellenzéki politikus információink szerint több körben is arról tudakozódott az energiaár-előkészítésért felelős hatóság elnökénél, milyen lakossági gázárjavaslatokat tettek az elmúlt évek során. A párt régóta észrevételezi ugyanis, hogy míg a gáz tőzsdei ára az elmúlt évek során nagyjából felére-negyedére esett, addig a kormány ezt hat éve nem érvényesíti a lakossági tarifában. (A parlament kormánypárti többségű szakbizottsága nemrég 12. alkalommal hiúsította meg az MSZP erre alapozó gázárcsökkentési javaslatának napirendre tűzését.)  A MEKH válaszként tavaly az elmúlt évtized több száz oldalnyi, gázárral kapcsolatos "javaslatát" küldte el Tóth Bertalannak. Igaz, ezek jó része üres lap vagy táblázat, illetve jogszabálytervezet. Bár a háttérszámításokat a politikus nem ismerhette meg, a szaktárca és a hatóság sajátos munkamegosztása így is élesen kirajzolódik. Eszerint a MEKH az innovációs tárcával egyeztetve lényegében kész szabálytervezeteket dolgoz ki, inkább háttérintézményként teszi ezt, semmint úgymond kormányfüggetlen hatóságként. A - teljesnek nem tekinthető - aktában fellelhetők az Orbán-kormány 2012 eleji, 4,2 százalékos (propagandájukban kevéssé emlegetett) gázáremelésének pontos adatai éppúgy, mint a fogyasztási sávok szerinti, végül elutasított 2012-es ármódosítási javaslat, ami állítólag az energiaügyi helyettes államtitkári posztot akkor mindössze három hónapja betöltő Holoda Attila állásába került. A hatóság - az akkor épp csúcson járó tőzsdék ellenére - támogatta a 2013 novemberi és 2014 áprilisi gázrezsicsökkentést is. Azóta, bár láthatólag rendszeresen küldenek árakra vonatkozó javaslatokat a szaktárcának, azok az elmúlt hat év során elsősorban a tarifa belső szerkezetének módosítására és más pontosításokra irányultak.
Tóth Bertalan ez év májusi levelében szintén azt tudakolta Dorkota Lajostól, hogy a 60-70 százalékos nemzetközi gázárcsökkenés dacára a szakhatóság miért nem tart indokoltnak lakossági tarifamérséklést. Emlékeztet, hogy az MSZP számításai szerint az árbefagyasztás csak 2016-ban minden háztartás zsebéből 22 ezer forintot vett ki. Felemlíti az országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnökének 2015-ös ígéretét, miszerint akkor csökkentenek lakossági tarifát, ha a nemzetközi áresés tartóssá válik. Az azóta eltelt öt év rendre alacsonyabb piaci tarifákat hozott. Ennek tükrében Tóth Bertalan az tudakolta Dorkota Lajosnál, hogy a hivatal mikor kezdeményezte utoljára a háztartások gázárcsökkentését, tervez-e ilyet, illetve mi lenne az a nagykereskedelmi ár, amikor a MEKH már indokoltnak látna egy mérséklést a lakosság körében. A hivatal 2015 és 2020 között nem tett javaslatot a földgáz lakossági árának csökkentésére - jelenti ki nemrég kelt válaszában Dorkota Lajos. Furamód azt is hozzáteszi, hogy emelésre sem, miközben - szavai szerint - "például 2018-ban" jelentősen nőtt a világpiaci ár. Emellett az ellenzéki pártelnök figyelmébe ajánlja a hatóság honlapján havonta frissített európai energiaár-összehasonlító listákat. (Eszerint a magyar gázár az EU-ban a legalacsonyabb.) Dorkota Lajos azt is hosszan ecseteli, hogy a világpiaci gázár csak a lakossági tarifa egy eleme. (Az áfán kívüli, viszonylag bonyolultan hangzó egyéb tételek közé sorolható a gázrendszer és a biztonsági készletek fenntartási költsége, valaminta gázcégek árrése. Ezeket a hivatal határozza meg.) Alapvető feladatukként az ellátás biztonságának fenntartását nevezi, valamint azt, hogy a tarifa "kiegyensúlyozott, hosszú távon fenntartható, kiszámítható és megfizethető legyen a lakosság számára". Az elnök lapunknak ennek kapcsán megjegyezte: hivatalukban szívesen megmutatják a pártelnöknek vagy szakértőjének a kitakarások nélküli előkészítő irataikat is. Dorkota Lajos lapunknak a jövőre nézve sem zárta ki a gázárcsökkentés lehetőségét, de ezt bonyolult kérdésnek nevezte. (Pedig 2016-os közlésük, miszerint az alacsony nemzetközi gázárak és szinten maradó belföldi eladási árak között képződő többlethaszonból az esetleges jövőbeni áremelkedést ellensúlyozására tartalékalapot képeznek, másként nem értelmezhető, mint hogy ellenkező döntésig az Orbán-kormány a lakossági gázárat nem csökkenti.) Azt azonban helyes megfogalmazásnak nevezte, hogy az alacsony beszerzési és szinten maradó eladási árak között képződő forrásból a korábbiaknál többet fordíthatnak fejlesztésre, felújításra. Ez az álláspont nagyjából egybeesik a gázbehozatalt végző állami MFGK lapunknak küldött korábbi üzenetével, miszerint a pénzügyi tartalékkasszában csak az az összeg marad, ami különböző ráfordításaik után megmarad. Mások ugyanakkor eme többletkiadások létjogosultságát a MEKH-pecsét ellenére is megkérdőjelezik.

Dorkota szívesen folytatná MEKH-elnökként

A 2013-ban fideszes politikusból közműhivatali vezetővé avanzsált Dorkota Lajos lapunk kérdésére megerősítette: ha Orbán Viktor felkérné, szívesen élne az egyszeri, hét éves folytatás lehetőségével. Szerinte elnöksége idején a hatóság munkáját széles körű szakmai elismertség övezte. Rögzítette: a hatósági munka zavartalan, feladatait az általános elnökhelyettes viszi. Igaz, körülbelül július közepéig különböző - például az energiaárakkal kapcsolatos - szabályok miatt már szükség lehet az új elnök véglegesítésére - tette hozzá. Információink szerint felmerültek más nevek is, például az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumtól Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős, vagy Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, illetve a MEKH-előd Magyar Energia Hivatal utolsó elnöke, Horváth Péter személyében. Bár az elnöknélküliség fura, megfigyelők szerint Orbán Viktornak nincs különösebb oka elmozdítani Dorkota Lajost, aki kevéssé gördített akadályt a Fidesz-KDNP politikai elképzelései elé, azoknak egy fajta szakmai körítést is adva. Pedig szakmailag éppúgy kifogásolható a 2013-14-es "rezsicsökkentés", mint a tarifák azóta tartó befagyasztása: a tőzsdék, vagyis a beszerzési árak padlózása óta dől a pénz az ágazatba.

Igazságos, sávos árak szükségesek...

Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-kormány továbbra is az indokoltnál drágábban, 101 forintért adja a gáz köbméterét a lakossági fogyasztóknak, miközben a tőzsdei ára már hónapok óta 30 forint alatt áll - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Tóth Bertalan. Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-kormány tudatosan drágán tartja az energiát, és ehhez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal évek óta segít nekik. Most beismerték, hogy 2014 áprilisa óta nem tettek javaslatot az árak csökkentésére, pedig a földgáz ára 2014 óta hatalmasat zuhant, és a kőolajat is 50-60 százalékkal olcsóbban lehet beszerezni - közölte az ellenzéki politikus. A magyar emberek hat éve ugyanazt a drága tarifát fizetik, miközben az energetikai cégek profitja dagad. Ez a nyerészkedés, árdrágítás évente sok tízezer forintot vesz ki a magyar családok zsebéből. Pedig Orbán Viktor korábban nonprofit energia-szolgáltatást ígért. Az MSZP elvárja, hogy a Fidesz bemutassa, miért drágul a 20-30 forintos földgáz 101 forintra, mire a háztartásokhoz kerül - közölte. A rendszerhasználati díjak mértéke és az áfa nem magyarázza ezt a különbséget. A földgázárakat csökkenteni kell, mert nincs rendben, hogy a magyar családokkal, nyugdíjasokkal, munkavállalókkal és munkanélküliekkel azért fizettetnek az indokoltnál magasabb árat, azért nyerészkednek, hogy abból áttételesen a fideszes elitet támogassák. Igazságos, sávos árak szükségesek, valamint olyan rendszer, amely a létfenntartáshoz szükséges mértékéig jelképes áron, alanyi jogon biztosítja az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférést - fogalmazott lapunknak az MSZP elnöke.

Gázárcsökkentés helyett átláthatatlan kiadások

Jól jelzi a gázárakkal kapcsolatos gondot az MSZP-elnök által kikért hatósági aktahalom egy adata. Eszerint, míg a MEKH a 2013-as gázrezsicsökkentést még köbméterenként 79,1 forintos nemzetközi gázárhoz kötötte, addig a mostani, akár 17 forintos nemzetközi árak esetén sem tart szükségesnek további mérséklést. Az energiaipar tehát, a hatóság hathatós segítségével, a korábbiak többszörösét fordíthatja átláthatatlan, megkérdőjelezhető beruházásokra. A korábbi évektől eltérően például teljesen teletöltjük a gáztárolóinkat, ami miatt az állami gáznagykereskedő tízmilliárdokkal magasabb bérleti díjat fizet az állami gáztárolónak. Csak ez ugyanennyivel mérsékelheti a lakossági gázár hasonló nagyságrendű pénzügyi tartalékkasszáját. Ugyane sorba illeszthető a Szerbia felől közelítő gázvezeték hazai szakaszának 10-15 milliárdos ára. Ennek kockázatát a költség fogyasztókra hárításával a hatóság szintén levette a beruházók válláról. Jellemző a MEKH-érvelésre, hogy míg külön kiemelik a 2018 végi tőzsdei árcsúcsot, az nagyságrendekkel rövidebb ideig tartott, mint az árak padlózása. Egy - a belföldön kitermelt gáz árát, a köbméterenként körülbelül 12 forintos "elosztási díjat" is figyelembe vevő - szakértő 30 forintos nemzetközi ár mellett 30 százalékos gázárcsökkentést tartott lapunknak méltányosnak. Figyelmeztetett, hogy a "rezsicsökkentési" szabály csak árplafont határoz meg, a tarifamérséklést nem tiltja. Szerinte tehát az állami gáznagykereskedőnek lenne kötelessége a lakosságnak továbbított gáz árában is lekövetni a beszerzési árak esését. De jobb híján a hatóságnak kellene ilyen lépésre szorítania a gázcéget - vélte a szakértő.