Előfizetés

Dzsihadisták nyithattak tüzet az ENSZ egyik segélyszállító helikopterére Nigériában

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 09:16
Nigériai katonák járőröznek Banki városában a Boko Haram támadásai miatt
Fotó: FLORIAN PLAUCHEUR / AFP
A támadásban egy ötéves gyerek is életét vesztette.
Feltételezett iszlamista szélsőségesek nyitottak tüzet az ENSZ egyik segélyszállító helikopterére Északkelet-Nigériában, megölve annak két civil utasát. Muhammadu Buhari nigériai elnök vasárnap este a Boko Haram terrorszervezethez köthető iszlamistákat vádolta a támadással. Egyben figyelmeztetett, hogy a szombaton történteknek súlyos következményei lesznek számukra.
„A Boko Haram terroristái bár visszavonulóban vannak, de fokozzák támadásaikat az ártatlan civilek ellen, köztük az ENSZ humanitárius dolgozói ellen abban az elkeseredett igyekezetükben, hogy erejüket bizonygassák, elfedve ezzel balsorsukat”

– hangoztatta az államfő.

Edward Kallon, az ENSZ Nigériáért felelős humanitárius koordinátora szerint a halálos áldozatok egyike egy ötéves gyerek volt. Mint mondta, humanitárius dolgozók nem voltak a fedélzeten, a pilóták pedig nem sérültek meg, amikor a lövések eltalálták a helikoptert, amely a forrongó Borno államban volt úton.
„Az ENSZ humanitárius légiszolgálata elengedhetetlen a sérült civilek evakuálására, és kulcselemét képezi a humanitárius feldatok elvégzésének”

– tette hozzá.

A biztonság szavatolása régóta kihívást jelent a Nigéria északkeleti felében tevékenykedő segélyszervezetek számára. Nem ritka, hogy a dzsihadisták humanitárius dolgozókat hurcoltak el, vagy gyilkoltak meg a térségben. Bár eddig egy szélsőséges szervezet sem vállalta az ENSZ helikoptere elleni támadást, az nem sokkal a Boko Haram egyik szakadár csoportjának figyelmeztetését követően történt, miszerint célpontnak tekintik azokat a civileket, akik a humanitárius szervezeteknek és a nigériai hadseregnek segítenek. A Boko Haram Nigériában 2002-es megalakulása óta csaknem 27 ezer embert ölt meg, a terrortámadások miatt pedig további 2,5 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A szervezet célja egy „iszlám kalifátus” megteremtése.

Agyevő amőba fertőzött meg egy embert Floridában, riadót fújtak az egészségügyi hatóságok

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 09:07

Fotó: CHANDAN KHANNA / AFP
Hillsborough megye egész területére érvényes figyelmeztetést tettek közzé.
Agyevő amőba fertőzött meg egy embert Floridában, a helyi egészségügyi hatóságok a hétvégén figyelmeztetést adtak ki az állam egyik nyugati parti megyéjének területére. A floridai egészségügyi hatóságok nem közölték, hogy a megbetegedett személy férfi-e vagy nő, és nem hoztak nyilvánosságra részletesebb információkat sem az esetről. Viszont a szombati felhívásból kiderül, hogy a nyugati parti Tampa környékén történt az eset. A hatóságok ugyanis
Hillsborough megye egész területére érvényes figyelmeztetést tettek közzé, és ez Tampa környékén van.

Minden lakost és turistát figyelmeztettek, hogy kerülje a nem tengervizeket és a strandokat, a csapvizet csakis felforralva használja, és kerülje, hogy bármilyen víz az orrába jusson. Az egysejtű amőbák meleg vízben tenyésznek, tavakban, folyókban, csatornákban és az orron keresztül jutnak be az emberi szervezetbe, ahol tönkreteszik az agysejteket. Emberről emberre nem terjednek. Az agyevő amőbával (Naegleria fowleri) megfertőződött emberek magas lázzal, fulladással, fejfájással, nyaki merevséggel és hányással, majd hallucinációval küszködnek, és a fertőzéstől számított egy héten belül elhunynak.
Az agyba bejutó amőba ellen nincs gyógymód, bár az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központok (CDC) adatbázisa három gyógyult esetről tud: az egyiket 1982-ben Kaliforniában, a másikat 2005-ben Mexikóban, a harmadikat pedig 2013-ban Arkansas államban regisztrálták.

A floridai egészségügyi hatóság mindazonáltal arra szólította fel az embereket, hogy akik ilyen tüneteket észlelnek magukon, azonnal forduljanak orvoshoz.
„Ez a betegség ritka, de hatékony megelőzéssel biztonságos lehet a nyári idény”

– olvasható a hatósági közleményben.

A húsevő baktériumok és amőbák általában az Egyesült Államok déli tagállamaiban fertőznek, bár 2019-ben több fertőzés történt a keleti parti Maryland államban is. Az agyevő amőba fertőzésétől 2009 és 2018 között összesen 34 ember halt meg. Harmincan közülük szabadidős vízi sportok közben fertőződtek meg, hárman akkor, amikor csapvízzel kimosták az orrukat, egy személy pedig a kertjében felállított, és fertőzött csapvízzel működtetett vízi csúszdán lett beteg.

Izrael a gyanú árnyékában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.07.06. 08:30

Fotó: ABIR SULTAN / AFP
Másfél hete titokzatos incidensek borzolják a kedélyeket Iránban.
Az első rejtélyes eset június 26-án történt Teherán közelében: a hivatalos beszámolók szerint a parcsini katonai támaszpontnál gázrobbanás következett be, de a New York Times - műholdfelvételekre hivatkozva - arról számolt be, hogy a detonáció egy közeli rakétagyártó üzemet érte. Néhány nappal később egy teheráni klinikán volt gázrobbanás, melyben tizenkilencen meghaltak. Csütörtökön a perzsa állam egyik legszigorúbban őrzött létesítményében, a közép-iráni natanzi nukleáris telepen ütött ki tűz, és a szatellitek ez esetben is észleltek robbanást. Több amerikai elemző szerint egy olyan épületben keletkeztek károk, amelyben az urándúsításra használt centrifugákat gyártják. Az iráni hatóságok már másnap azt közölték, hogy azonosították az incidens okát, de azt csak a “megfelelő időpontban” hozzák nyilvánosságra. Szombaton aztán az ország délnyugati részén található ahvázi erőműnél csaptak fel a lángok, az állami energiacég közlése szerint egy transzformátor gyulladt ki. Mindeközben egy délkelet-iráni vegyiüzemben klórgáz-szivárgás történt, emiatt legkevesebb hetven dolgozó szorult orvosi ellátásra. Az incidensek lehetnek egy rendkívüli pechszéria eredményei, azonban nem kizárt az sem, hogy egy részük mögött szándékos szabotázs áll. Ilyen szempontból leginkább a Teheránhoz közeli rakétagyártó üzem, illetve a natanzi nukleáris telep esete a gyanús, hiszen mindkettő fontos katonai célpontnak számít. Utóbbi létesítményt 10 éve már érte kibertámadás: a valószínűleg amerikai-izraeli közös fejlesztésű “Stuxnet” nevű számítógépes vírus. A kártevő megfertőzte a telep gépeit és mintegy 1000 urándúsító centrifugát tett tönkre azzal, hogy észrevétlenül túlpörgette azokat. A Reuters hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó iráni illetékesek úgy vélték, hogy Natanzban ezúttal is kibertámadás történt. A három forrásból ketten is Izraelt sejtették a háttérben. Beni Gánc izraeli védelmi miniszter a feltételezés kapcsán egy rádióinterjúban annyit mondott, hogy országának nincs köze “minden, Iránban történő incidenshez.” A tárcavezető hozzátette, hogy a nukleáris létesítmények “komplex rendszerekkel” rendelkeznek, amelyeket nem biztos, hogy az irániak mindig megfelelően karbantartanak. Mindenesetre nem kizárt, hogy Izrael áll legalább a natanzi tűzeset mögött. Benjamin Netanjahu miniszterelnök a teheráni rezsim az évek során többször is egyértelművé tette: nem fogja hagyni, hogy a perzsa állam atomfegyverhez jusson. Márpedig a natanzi telepen a hírek szerint az eddieknél fejlettebb centrifugát gyártanak, amelyek rövidebb idő alatt képesek előállítani a fegyverkész dúsított uránt. Irán egyébként azután kezdte meg az újgenerációs eszközök előállítását, hogy nukleáris ambíciók féken tartását célzó 2015-ös atomalku az összeomlás szélére került. A többhatalmi egyezményből két éve lépett ki az Egyesül Államok, a perzsa állam pedig erre hivatkozva fokozatosan felmondta vállalásait, mondván, hogy az országnak ígért gazdasági fellendülés elmaradt az életbe léptetett szigorú amerikai szankciók miatt. A teheráni rezsim valószínűleg nem hagyja annyiben a dolgot, amennyiben tényleg szabotázsakció történt. A polgári védelem vezetője, Golamreza Dzsalali már múlt csütörtökön arról beszélt: megtorolják, ha bebizonyosodik, hogy Iránt kibertámadás érte.