Előfizetés

352,96 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.06. 08:19
Illusztráció
Fotó: Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfő reggelre a péntek estihez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót hétfő reggel hét óra körül 352,96 forinton jegyezték, alacsonyabban a péntek esti 353,31 forintnál. A svájci frank jegyzése 332,59 forintról, 331,66 forintra gyengült, a dolláré pedig 314,28 forintról 312,81 forintra süllyedt. Az euró erősödött a dollárral szemben, péntek este 1,1243 forinton, hétfő reggel 1,1292 forinton állt.

Ne kidobott pénz legyen - interjú Nagy István agrárminiszterrel

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.06. 07:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az agráriumra nagyon ráférne a strukturális átalakítás. Ennek forrását az uniós támogatásokból hasítanák ki. Ugyanakkor a cégeket továbbra sem engednék be a földpiacra – nyilatkozta a Népszavának Nagy István agrárminiszter.
A koronavírus-járvány kapcsán azt nyilatkozta, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar eddig nem tapasztalt kihívásokkal, terhelésekkel szembesült, ám bebizonyosodott, hogy ütésállóvá vált. Mire alapozta ezt a véleményét? A magyar élelmiszergazdaság jól kezelte a március közepén kezdődött pánikszerű felvásárlási hullámot, ebben a rendkívüli, korábban nem tapasztalt helyzetben is biztosítani tudta a lakosság folyamatos élelmiszer ellátását. Azt is fontos kiemelni, hogy a koronavírus mellett a tavaszi fagyok, az aszályos időjárás és az állatbetegségek is kihívást jelentettek a mezőgazdasági termelőket. Nagy eredmény, hogy ilyen körülmények között a gazdák és a kormány erőfeszítéseinek hatására sikerült megőrizni a termelési kapacitásokat és a munkahelyeket.    Az ördög a részletekben van, a  baromfisokat, sertéstenyésztőket, a zöldség- és gyümölcstermesztőket például nagyon megütötte a válság. Ráadásul a koronavírus mellett még a madárinfluenza és a sertéspestis is pusztított az országban. Ők is érezhették a kormány segítő kezét?    Én még egy negyedik vírust is említek, a félelmet, ami pánikvásárlásokkal, a felhalmozással járt. Volt, aki a felvásárlási lázat extrém árakkal igyekezett meglovagolni. Oda kellett csapnunk. A lakossági pánikot követte a termelőké, hiszen amíg az otthoni készletek kitartottak, visszaesett a fogyasztás. Ha még ez sem lett volna elég, a sertéspestis, illetve a madárinfluenza miatt nemcsak a magyar termékek, de több versenytársunk előtt is bezárultak részben, vagy egészen a hagyományos exportpiacok. Feltorlódtak a készletek. Ezért is tiltakoztam az uniós kereskedelmi biztosnál, Phil Hogannál, hogy a szerződésekre hivatkozva, a harmadik országokból változatlan mennyiségben özönlött a sertés- és a baromfihús. Miközben fizetünk majd a gazdáknak a piaci visszaesés miatt, az import termékek még lejjebb nyomják a felvásárlási árakat. Sikerült több kollégámat is magam mellé állítani és együtt léptünk föl azért, hogy legalább a járvány idejére függesszék föl ezt az öngyilkos gyakorlatot.      Mi lett az eredmény?  Továbbra is jön be az olcsó hús az EU-ba. Szerintem az unió sajnos későn ébredt, és akkor sem tette meg a szükséges piacvédelmi intézkedéseket.    Termelőkkel beszélgetve szerintük a magyar kormány sem kapkodta el a válság indokolta mentőcsomag összeállítását. Miért késlekedtek?    Nem késlekedtünk. Számos lényeges kormányzati döntést hoztunk meg, amelyek életbevágóak voltak a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők számára, mivel gyorsan és hatékonyan járultak hozzá a koronavírus gazdasági hatásainak az ellensúlyozásához. A segítség több lépcsős volt. Először sikerült a kamionzárlatot feloldani, ami az exportorientált ágazatok számára volt nagy segítség, majd jött a hitelmoratórium, a járulékkedvezmények, ingyenessé tettük az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelt.  A támogatási intézkedéseket jóvá kellett hagyatni az unióval, ami időigényes folyamat. A mezőgazdasági termelőket és élelmiszeripari vállalkozásokat támogató 25 milliárdos mentőcsomag keretében június végén megkezdődött a kérelmek beadása. Ez egy folyamat volt, s minden szektorban operatív bizottságokat is fölállítottunk, hogy tárják fel a kezelendő problémákat és segítség a jó válaszok megtalálását. A járvány tanulságait levonva összeállítottunk egy 100 milliárdos pályázati csomagot, amelyben 50 milliárd forint ösztönzi az állattartó telepek korszerűsítését. A kertészetre 30 milliárd juthat, öntözésfejlesztésre pedig 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ezt már a gazdaság újraindítására szánjuk.    Több szakmai szervezet képviselője is hiányolta az egyeztetést. Leülnek velük? Minden meghatározó szakmai szervezettel kifejezetten jó és szoros kapcsolatot ápolunk, meghallgatjuk és kérjük is javaslataikat szakmai ügyekben. A kiírásra kerülő pályázatainkat is az érintettekkel több alkalommal egyeztetjük és így véglegesítjük, hiszen az általuk képviselt gazdasági szereplők eredményesebb működéséért dolgozunk.      A járvány megpróbáltatásai mellett a lakosságnak szembesülnie kellett a csillagászati zöldség-gyümölcs árakkal is. Ennek kizárólag a tavaszi fagy, az aszály, majd a monszunszerű esőzés, a gyenge termés, vagy a jelentős részben korszerűtlen struktúra az oka?  Mindkettő. Az időjárás sem volt kegyes idén a termelőkhöz, hiszen a tavaszi fagyok és az aszály együtt rendkívüli kihívások elé állították a növénytermesztést, jelentősen csökkentve a termésmennyiséget. De az is igaz, hogy az ágazatra nagyon ráférne a strukturális átalakítás. Ezért is kell küzdenünk, hogy a következő hét éves uniós pénzügyi ciklusban ezekre a korszerűsítésekre is jussanak források. Ezt a Közös Agrárpolitika új rendszerének kialakításakor kell elfogadtatnunk. Kiemelten fontos a termelői kármegelőző rendszerek létrehozásának ösztönzése, gondolok itt a fagyvédelemre, jéghálóra vagy éppen az öntözésre. Az alapelvek kidolgozásakor azt kell elérni, hogy az pályázzon, akinek korszerűtlen az ültetvénye és meg szeretné újítani. Természetesen figyelembe kell venni a piaci lehetőségeiket is, hogy ne legyen kidobott pénz a támogatás. Ebbe a körbe tartozik, hogy a kisebb termelők érdekérvényesítő képessége elégtelen. A termelés biztonságához kell a termeltetői szerződés, az integráció, mert az ad biztonságot, akkor lesz megfelelő árualap, piac és felvásárlási ár. Ez a pályázatok elbírálásakor többlet pontokat jelenthet a gazdának.    A vásárlók a világcsúcsnak számító 27 százalékos forgalmi adót is felelőssé teszik a magas árak miatt. Az ágazat szereplői is évek óta hiába lobbiznak a más területeken már alkalmazott 5 százalékos áfa bevezetéséért. Meddig kell még várniuk? A gazdaság teljesítőképességét is figyelembe kell venni. Az ágazat szereplőinek kell egymással megegyezni, milyen ütemezésben, melyik szegmenssel kezdjük. Ez is egy folyamat részeként valósulhat meg. Így sikerült a sertés és baromfi tőkehús, a sertés belsőségek, a tej, a tojás és a hal áfáját is csökkenteni. Ez egyébként a piac fehérítésében is nagy szerepet játszott.  
A miniszter az agrártárca erkélyére költöztetett egy méhcsaládot: demonstrálva, hogy a méhek nélkül nincs élet
Fotó: Béres Márton / Népszava
Annál érthetetlenebb, hogy a kormány éppen azt az ágazatot hagyja ki ebből a sorból, ahol a szakemberek szerint a legmagasabb, 25-30 százalék a fekete piac aránya. Ez sem nyom a latba?  Ezért kellene az ágazatnak összefognia, a szaktárca lobbierejét is növelve, hogy bebizonyíthassuk, ha fokozatosan, termékcsoportonként vezetjük be az 5 százalékos áfát, akkor az a költségvetésre nem ró elviselhetetlen terhet.    Azon viszont az ágazati összefogás sem segít, hogy egyedüliként Magyarországon nem vásárolhat termőföldet jogi személy. De nem csak ez tántoríthatja el például az állattartó társaságokat a sok százmilliós, milliárdos beruházásoktól, hanem a mesterségesen megszabott birtokméret-korlát is. Miért nem oldják fel ezeket a korlátozásokat?  A ’90-es években olyan mértékű külföldi földszerzési hullám indult a zsebszerződésekkel, a cégfelvásárlásokkal, ami már veszélyeztette az ország biztonságát jelentő termőföldet. Fennállt a lehetősége, hogy kihúzzák a talajt a lábunk alól.    Jelenleg egy magyar gazda átlagosan 1700 eurós termelési értéket állít elő egy hektáron. Ugyanez Németországban 2700, Ausztriában 2600, de ott a legelők is beleszámítanak. Ha csak a szántókat nézzük, 4000 eurós átlag jön ki. Nem kellene inkább örülni a külföldi gazdáknak? A földet csak nem veheti a hátára és nem viheti ki a külföldi tulajdonos! Az igaz, de az nem mindegy, hogy annak a területnek a termése a magyar emberek ellátását szolgálja és a magyar termelőknek nyújt megélhetést, vagy a tulajdonos származási országa számára hajt hasznot. A termelés és az ország stabilitását is meghatározzák a föld-tulajdonviszonyok. Az más kérdés, hogy ez meddig tartható fenn az unióban, de végsőkig küzdeni fogunk, hogy a föld ellenőrizhető magyar tulajdonban maradjon. Ha pedig változtatni kell, és nem csak magánszemély vehet földet, akkor a szabályozással kell garantálni a jogi személyek átlátható tulajdonosi szerkezetét. A birtokméretet pedig azért kell korlátozni, mert ha latifundiumok alakulnak ki, akkor elvész a vidék megtartó ereje. Szükség van a kisgazdaságokra is. Ezért kell az egyensúlyhoz a családi gazdaságok és a társaságok 80-20 százalék arányú birtok struktúrája.    Nem kellenek latifundiumok sem ahhoz, hogy sok településen néhány család kezében összpontosuljanak a földek. A támogatási rendszer miatt a többség szántóföldi növényeket termeszt. A precíziós műveléssel több száz hektárhoz is elegendő két-három ember. Ez sem tűnik a vidék megtartó erejének. Nincs valami más megoldás a tarsolyában?    A magyar adottságok kiválóak, de nem biztos, hogy a klasszikus négyesre kell alapozni: a búzára, a kukoricára, a napraforgóra, a repcére. Termőhelyi adottságaink megfelelnek a szántóföldi zöldségtermesztésnek, a vetőmagtermelésnek és a zöldséghajtatásnak is, ezeket az intenzív ágazatokat kell támogatni. Ezt szolgálják az öntözési és a beruházási támogatásaink is.    Arról viszont nem a külföldi gazdák, vagy a hazai jogi személyek tehetnek, hogy az elmúlt negyven évben összességében mintegy 1,2 millió hektárt vontak ki hazánkban a mezőgazdasági művelésből autópályák, ipari létesítmények egyebek építése miatt. Debrecenben a BMW gyárnak 400 hektár magas aranykorona értékű területet adnak át, de Hajdúnánáson a gyorsasági motorverseny pálya építésére is jókora földterületet áldoznak föl. Nem kellene megálljt parancsolni ennek a folyamatnak?  Fontosnak tartom, hogy felmértük rozsdaövezeteket. Nem véletlen, hogy az ott építkező beruházók és városfejlesztők a kedvezményes 5 százalékos áfát fizetik a 27 százalék helyett. Ezért meg kell vizsgálni a jövőben azt lehetőséget, hogy az ipari területeket se zöldmezős, jó aranykoronás földeken alakítsák ki, hanem – ha a lehetőség engedi - az ottani beruházások szintén a kedvezményes áfa körbe kerülhessenek.

Nagy István

Az 54 éves, Újfehértón született, majd családjával, két gyermekével Mosonmagyaróváron letelepedett agrármérnök a tudomány területén eddig a PHD fokozatig jutott, míg a politikában nagyobb ívű a pályafutása: az 1988-as MDF-tagságból tíz évvel később a Fideszre váltott. Újabb tíz év elteltével Óvár polgármestere és országgyűlési képviselő, majd földművelésügyi államtitkár, 2018-tól pedig a Fidesz-többségű kormány agrárminisztere. A közigazgatás gépezetéből néha kiszabadulva szívesen bemutatót tart kedvelt elfoglaltságáról, a méhészetről, miután maga is elismert aranykalászos méhészgazda.   

Hosszú távra szerződik az oroszokkal a kormány

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.07.06. 07:00

Fotó: Shutterstock
Az Orbán-kabinet új hosszú távú fűtőanyagszerződéseket kötne, ami az egyre élénkebb világkereskedelem és csökkenő kereslet miatt egyre kockázatosabb.
A Szijjártó Péter által két hete bejelentett, összesen 6,2 milliárd köbméteres orosz gázvásárlással véglegesen kifutnak a korábbi hosszú távú szerződésbe foglalt mennyiségek - tudtuk meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM). A tárcavezető szavai szerint a nyáron kétmilliárd köbméter érkezik, 2020 és 2021 októbere között pedig további 4,2 milliárd köbmétert vásárolunk. (Pontosabban a vevő az állami MFGK.) Ezek szerint végül is 26 év alatt fogyasztja el az ország az 1996-ban húsz évre tervezett mennyiséget. Míg az "előző" hosszú távú szerződés 2015-ben lejárt, a belefoglalt mennyiségek jó részét addig nem vettük át. Bár a szerződésben (állítólag a bevett nemzetközi eljárásoknak megfelelően) átvételi kötelezettséget, ellenkező esetben pedig büntetést vállaltuk, a szállítások mögött álló orosz Gazprom - vagyis Vlagyimir Putyin - eltekintett ezek bevasalásától. Az elmúlt hat év során így rendre a korábban át nem vett gázmennyiségeket kaptuk az oroszoktól, a piacihoz közelítő áron. A KKM közlése alapján az 1996-tól induló szerződés utolsó szállítmányai 2021 végén érkeznek az országba. Szijjártó Péter szerint a kormány nyitott egy 2021 októberi kezdetű új, hosszú távú szerződés előtt. Mennyiségi igények említése helyett elsősorban az időtáv kapcsán bocsátkozott fejtegetésekbe. Eszerint Magyarország nyitott egy 15 éves szerződés megkötésére úgy, hogy a felek a piaci helyzet alapján minden ötödik év végén kiszállhatnak. (A minél hosszabb távú, minél szigorúbb kötöttségek Moszkva igényeit tükrözik, míg a rugalmasság Budapest érdeke.) Figyelembe véve a csekély egyéb beszerzési lehetőségeket, készek vagyunk elkezdeni a tárgyalásokat az ország 2021 októbere utáni ellátásáról - közölte ennek kapcsán lapunkkal a KKM. Szerintük ez kellő rugalmasság mellett az ellátást is biztosítja. Szakértők abban egyet értenek, hogy gázigényeinket a múlt századi elképzelésekhez képest jócskán le kell csavarnunk. Az arányokra jellemző, hogy akadt olyan év, amikor több mint tízmilliárd köbméter gáz is érkezett Oroszországból. Ehhez képest forrásaink szerint mostantól évente legfeljebb a mintegy 3,5 milliárd köbméteres lakossági fogyasztást kellene lefedni a biztosnak tekinthető orosz gázszállítmányokkal. Nem kevéssé az Orbán-kormány erőfeszítéseinek betudhatóan ugyanis, ma már egyre több csövön juthatunk az egyre élénkebb európai gáztőzsdéről egyre több és olcsóbb gázhoz. Noha tehát a piac élénkülése is növeli az ellátás biztonságát, Orbánék a jelek szerint mégis inkább a múlt századi elveket tükröző, "biztos" orosz ellátásra alapoznának. Miközben a Nyugat rendre attól óv, hogy Oroszország messze nem csak egy áruként, hanem a politikai befolyás eszközeként tekint a gázra, Orbánék ennek nem állnak ellen. Forrásunk szerint a gáztárgyalásokon a magyar-orosz kapcsolatok más ügyei is terítékre kerülhetnek, amelyek összességükben képzik az alku alapját. Vagyis a kereskedelmi feltételek egyéb ügyek áldozatává válhatnak. Tovább árnyalja a képet, hogy az Orbán-kormány frissített energiastratégiája 2030-ra a lakossági fogyasztás megfelezését tűzi ki célul. Ráadásul a kabinet, ha vontatottan is, de végül hozzájárult a 2050-es, teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítési uniós célhoz. Mivel a gáz is szennyez, addigra az ilyen berendezéseket is át kell alakítani, le kell szerelni. Ráadásul hosszú távon az éghajlat felmelegedése szintén a gázigények csökkenését vetíti előre. Az oroszok pont 2021 októberére ígérik, hogy határainkhoz Szerbia felől is megérkezik az orosz gázt török-bolgár-szerb kerülővel ideszállító, Török Áramlat nevű vezeték. Onnantól tehát akár délről is kaphatjuk a tervezett magyar-orosz szerződés alapján érkező gázt. Tekintettel arra, hogy - jórészt épp a déli útvonal késedelmes kialakítása miatt - az oroszok tavaly új szerződést kötöttek az ukránokkal gázuk nyugatra - így Magyarországra - szállításáról, feltehetőleg északkeleti ellátásunk is megmarad. Ez kétségkívül tovább erősíti alkuhelyzetünket. Ekkor viszont - különösen, ha tovább esnek az igények - csökkenhet a vezetékek kihasználtsága, ami pedig a beruházások megtérülését kérdőjelezi meg.

Magyar kockázat, horvát haszon

A Krk szigeten épülő cseppfolyósgáz- (lng-) lefejtőből az INA százmillió köbméter gázmennyiség megvásárlására tett ajánlatot - közölte megkeresésünkre a horvát energiacéget irányító Mol. A gázból elsősorban horvát belföldi igényeket elégítenek ki. Az évi 2,6 milliárd köbméter gáz átfejtésére alkalmas hajó jövőbeni termelésére a legnagyobb megrendelést, hét éves távra évi egymilliárd köbmétert a magyar állami MVM tette. Az INA-n és az MVM-en kívül a magyar hátterű, svájci központú MET három évre összesen 1,3 milliárd köbmétert rendelt meg. Emellett helyi hírek szerint a Horvát Elektromos Művek (HEP) rendelt a következő három évre félmilliárd köbmétert. Ottani elemzők számára mindezekből összesen már kijön az az évi másfélmilliárd köbméter, ami megtérülővé teheti az üzem mintegy nyolcvanmilliárd forintos költségét. A nagylelkűnek tűnő magyar ajánlat háttere ködös. Miközben Szijjártó Péter korábban kendőzetlenül panaszolta, hogy a magas horvát szállítási díjak miatt a kikötőbe akár olcsón érkező cseppfolyósgáz Magyarországra már aránytalanul drágábban érkezne meg, a magyar felajánlás kapcsán erről nem esett szó. A külügyminiszter korábban megoldásként felvetette a magyar és a horvát gázrendszer összekapcsolását, ami jelentősen lecsökkentette volna a szállítási díjakat. Tárgyalások indultak arról is, hogy "Magyarország" megvenné a krki lefejtő negyedét. Ezek kapcsán a KKM lapunknak most csak azt erősítette meg, hogy változatlanul érdekeltek vagyunk a gázrendszerek összekapcsolásában és a részesedés megvételében. Ajánlották figyelmünkbe az MVM közleményét, de abban sem esik szó se ezekről, se a kialkudott árfeltételekről. Miközben tehát a krki terminál gázára tett ismert felajánlások háromnegyede magyar kötődésű, a kötelező lekötés a beruházó horvát állam válláról veszi át a megtérülési kockázat terhét. A horvát terminál az ígéretek szerint jövő év januárjában kezdi meg működését.