Előfizetés

Szabad szemmel - Karácsony: a nagy településeknek többet kellene kapniuk közvetlenül a brüsszeli támogatásokból

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.05. 08:19

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 5.
Südwest Presse Karácsony Gergely bízik abban, hogy az Európai Unió képes lesz visszaszorítani a nacionalizmust, de körültekintést ajánl a magyar kormány elleni szankciók kapcsán. Az tagadhatatlan – fejtette ki a dél-német regionális újságban megjelent beszélgetésben -, hogy a nacionalizmus kifejezetten káros a földrész szolidaritása szempontjából. De a közös elvekkel szembeforduló államok esetében nem szabad, hogy a lakosság büntetésként, illetve beavatkozásként élje meg az EU válaszlépését, mert hiába van a magyarok jelentős hányada az uniós tagság mellett, az összecsapásokat minden alkalommal a magyar fél kezdeményezi és azokban a végén képes a maga oldalára állítani az emberek többségét. Úgy hogy az ellenzék melléfogott, amikor szankciókat sürgetett Brüsszel részéről. A főpolgármester megismételte, hogy a jövőben a nagy településeknek többet kellene kapniuk közvetlenül a brüsszeli támogatásokból, de azok végösszegét nem szabad csökkenteni. Szólt arról, hogy a jelenlegi világtendencia részeként nálunk is szakadék húzódik város és falu között, bár ez azért idehaza hosszú időre tekint vissza. De mintha Magyarországon valami új jelenség mutatkozna ezen a téren. Az eddigi elméletekkel szemben ugyanis nem a nagy települések lakosai, hanem a vidéki emberek lesznek egyre magányosabbak, mivel nincs már meg egy sor közösségi fórum. Ezek a rétegek éppen ezért fogadják megmentőjükként az erőskezű vezetőt. Orbán ezt meg is lovagolja, azt hangoztatva, hogy az egész nemzet érdekeit jeleníti meg. A városlakók viszont – lévén jobban informáltak és határozottabbak – átveszik a kezdeményezést. Az EU ebben ott segíthet, hogy az olyan átfogó gondokra, mint pl. a klímaváltozás, nem lehet nemzeti alapon gyógyírt találni, így a siker érdekében az uniónak kell megmutatnia a helyes utat. Ehhez kapóra jön, hogy a magyar fiatalság az identitás részeként fontosnak tekinti az európaiságot. Ugyanakkor a főpolgármester óvott attól, hogy bárki egy kalap alá vegye Közép-Európát, pl. a nacionalizmus alapján. Hiszen a mostani szlovák vezetés éppen nem ilyen.
Die Zeit Adam Michnik arra figyelmeztet a lengyel választások 2. fordulója kapcsán, hogy meg kell védeni a köztársaságot, mert ha jövő vasárnap Duda győz, akkor az ország putyinizálódása fenyeget. A liberális Gazeta Wyborcza főszerkesztője, aki egykor a Szolidaritás soraiban együtt küzdött Kaczynskival a szocializmus megdöntéséért, 73 évesen a PiS legélesebb bírálói közé tartozik. Azt mondja, nem az a baj, hogy az ország megosztott, mert ez már 200 éve így van. Mindig is szembeállt egymással a nyílt, pluralista, illetve a zárt, etnocentrista tábor. Csak éppen utóbbi ma tekintélyelvű alapon fog össze, és azon dolgozik, hogy fokozatosan lenyomja a demokráciát. Nagyjából úgy, ahogyan az Magyarországon is történik. De a jelenség nem korlátozódik csupán Közép-Európára. Megfigyelhető Franciaországban, a Salvini-féle Olaszországban, de idetartozik a német AfD is. Barna hullám önt el egy sor államot. Ezért európai jelentőségű, hogy mit hoz a lengyeleknél a jövő vasárnap. Ilyen okokból kellene megfosztani hatalmától a Jog és Igazságosságot. Mert az lefékezné az antiliberális erők nyomulását az egész kontinensen. A szabadelvűek sok hibát elkövettek, ezért tartunk most itt. Beleértve, hogy erős, szabad gazdaságot akartak, ilyen alapon fejlesztették az infrastruktúrát, miközben takarékoskodtak a szociális kiadásokkal. Sok egyszerű ember számára azután épp ezért volt hihetetlen, hogy a PiS bevezette a gyerekpótlékot. Ráadásul Kaczynski sikerrel aggatta rá a bélyeget a liberális elitre, mármint hogy az kizsákmányolja a népet. Ez Göbbels módszere. De nem szabad megfeledkezni arról a szerepről sem, amit a lengyel katolikus egyház tölt be a demagógok oldalán, továbbá arról a provinciális félelemről sem, amit a PiS kelt olcsó trükkökkel a nyugat ellen. Az érzelmekre játszik, azt állítja, hogy éhezés van az országban, holott nincs is. És még hosszan lehetne sorolni a példákat a manipulációra. Kaczynskira az a jellemző, hogy szeret mindenkit a világon, kivéve a férfiakat és a nőket. Gyűlöli és megalázza az embereket. Csak az ikertestvére számított kivételnek, rajta is uralkodott ugyan, de nem taposta sárba. Mindazonáltal Michnik nem tartja fasisztának a kormánypárt első emberét, mint ahogy nem gondolja azt sem, hogy a PiS fasiszta volna. Ám soraiban igenis vannak fasiszták. Hogy a barna szenny ismét felbukkant, abból az elemző azt vezeti le, hogy nem szabad a Weimari Köztársaság sorsára jutni, ezért kell kiállni a demokrácia mellett. Pontosan ilyen okokból kell vereséget mérni a Jog és Igazságosságra. Ettől persze nem fordulnának a dolgok egy csapásra jobbra, de ha véget ér a párt uralma, akkor befejeződik a jogállam lebontása is. Vagyis a demokratikus Lengyelország számára nincs lényegesebb teendő, mint hogy a partvonalon kívülre nyomja Kaczynskit. Ha viszont Duda kerekedik felül, akkor veszít az igazság és az igazságosság, de akkor sem szabad kiábrándulni. Mert amíg csak vannak demokratikus eszközök, addig ki kell használni azokat a demokrácia megóvására.
Der Standard A kommentár szerint a lengyel választások első fordulójának kimenetele okot ad a bizakodásra, mert ahol még le lehet váltani az autokratákat, ott még jócskán van remény. A cikk idézi Karl Poppert, a liberális filozófust (Soros György egykori mentorát – a szerk. megj.), aki a demokrácia legfőbb kritériumának nevezte, le tudják-e váltani a szavazópolgárok vérontás nélkül a hatalom mindenkori gazdáit. Vagyis kihajítani a gazfickókat. Ha igen, akkor ott hiába hiányos a jogállam, hosszú távon nem tud berendezkedni a tekintélyuralom. Pont ezért sokat ígérő a lengyel választás első körének eredménye. Mert az mutatja, hogy a PiS nem tudta bebetonozni magát, pedig próbálta, de még hogy! Ugyanez vonatkozik Magyarországra is, mivel látnivaló, hogy Orbán nem sebezhetetlen, amíg kénytelen betartani a demokratikus alapelveket. Ebben meghatározó az uniós tagság. Oroszország ezzel szemben egészen más tészta. A homlokzat ugyan jogállami, de immár elképzelhetetlen, hogy Putyin saját akaratából feladná a hatalmat. Nem lehet tudni továbbá, hogy Fehér-Oroszországban mi lesz Lukasenkával. Akik sokáig vannak uralmon, azok általában lepusztítják országuk gazdaságát, mert egyre inkább hajlanak az önkényre és nem fogadnak el semmiféle ellentmondást. Ez leselkedik Kínára is. Trump is hasonló módon járna el, ha másutt volna elnök, mert nyilvánvalóak a tekintélyuralmi ösztönei. Ám úgy tűnik, hogy az amerikai demokrácia képes hatalomváltást kicsikarni és ezzel elhárítani a legnagyobb kárt az ország, illetve a világ feje fölül. Nagyon is kérdéses viszont, hajlandó lesz-e politikus lelépni a színről, ha novemberben Biden nyer. Hogy ez a lehetőség egyáltalán felmerül, már az mutatja, mennyire aláásta Trump a jogállami normákat.  
Politico A szerb elnök szerint országa számára Koszovó függetlensége nem lehet fontosabb, mint az értékek, az erkölcsi tisztaság, a nyelv és a kultúra. Vucsics akkor mondta ezt, amikor a portál arról kérdezte: vajon Szerbia kész-e elismerni az egykori jugoszláv autonóm tartomány önállóságát az EU-felvételért cserében. Kijelentette, hogy hajlandó minden javaslatot megvitatni, de az nem lehet, hogy Szerbia elveszt mindent, a másik fél pedig csak nyer. De bármiféle megállapodásnak az a feltétele, hogy az unió adjon biztosítékot Belgrád tagságára. Egyébiránt pedig fel kell gyorsítani a csatlakozási folyamatot. Az államfő, aki uralja a szerb politikát, többször is azt állította az interjúban, hogy ő csupán egy kicsiny tényező a Balkánon. Egyébiránt pártja a minap 60 %-ot szerzett a választáson. A bírálók szerint azonban túlságosan is nagy szava van a közéletben, miközben az ország visszalép a demokrácia, a szabadság és a jogállam területén. Brüsszelben pont az a gond, hogy ez utóbbi vonatkozásban Szerbiának még bőven volna mit tennie, mielőtt bekerülne a szervezetbe. További ütközési pontot jelent a szoros együttműködés Moszkvával, illetve Pekinggel. A Freedom House Szerbiát már csupán részben szabadnak tekinti, az EBESZ pedig azt állapította meg, hogy a nagy sajtóorgánumok a választáson egyértelműen a kormánypárt jelöltjeinek kedveztek. Vucsics szerint azonban az országban még soha nem tartottak ennyire tisztességes választást, a kifogások csupán bürokratikus akadékoskodást jelentenek. Szerinte a győzelmet a jó gazdaságpolitika, az infrastruktúra fejlesztése és az ellenzék gyengesége hozta meg. A növekedés az első negyedévben 5 % volt és az elnök azt reméli, hogy a vírus ellenére sem fordul át visszaesésbe.
Euronews Egyelőre bizonytalan, hogy bejön-e a horvát kormánypárt húzása, mármint hogy a koronaválság ellenére mára hirdette meg a választást. A verseny szorosnak ígérkezik a két nagy párt között és még nem látni, hogy lehetséges-e többségi koalíciót alkotni. Mindenesetre a hatalmon lévő jobboldali HDZ, a Horvát Demokratikus Szövetség megfigyelők szerint részben azért döntött a korai időpont mellett, mert bízott abban, hogy a fertőzés sikeres kezelése az ő javára billenti a mérleget. Csakhogy a jelek szerint túl gyors volt a nyitás és ez bumerángként üthet vissza. A járványhelyzet ugyanis napról napra romlik. Így nem tudni, mekkora lesz a részvétel, ami befolyásolhatja az új vezetés legitimációját. A fejleményeket nagyban befolyásolhatja továbbá az új, szélsőjobbos Haza Mozgalom, a volt énekessel, Miroslav Skoroval az élen. De más kisebb, új pártok is szerepelhetnek úgy, hogy a végén helyet követelhetnek maguknak a leendő kormányszövetségben. A két nagy között az ellentétek az ideológia és az identitás síkján mutatkoznak. A politikai katolicizmus áll szemben a világisággal, de különbözően ítélik meg a 2. világháborús revizionizmust, valamint a 1991-95-ös háborút is. A Haza Mozgalom a fasiszta múlt, a nacionalizmus és a szerb kisebbség helyzete kapcsán kulturális háborút igyekszik kirobbantani, mutat rá Nenad Zakosek, a zágrábi egyetem professzora. De fontos téma a párt számára az abortusz is.
Der Standard Bécsben 47 év után megszűnik a földrész középső és keleti részével foglalkozó folyóirat, az Europäische Rundschau, mert az alapító főszerkesztő, Paul Lendvai nem talál anyagi támogatókat. Azon kívül Ausztriában egyre kisebb az érdeklődés a régióval kapcsolatos, mélyreható külpolitikai elemzések iránt. Pedig az orosz elnök a háború befejezésének 75. évfordulója alkalmából éppen most akart cikket közzétenni a lapban, amely csaknem öt évtizeden át a kelet-nyugati párbeszéd fóruma volt, igen neves szerzőkkel, az egykori Vasfüggöny mindkét oldaláról. Végigkísérte a rendszerváltásig terjedő folyamatot, majd legutóbb azt, ahogyan a régió néhány állama átcsúszott tekintélyelvűségbe. Függetlenségét végig megőrizte, köszönhetően olyan személyiségeknek és intézményeknek, akik és amelyek tovább láttak az orruknál. Ám ez a nemzedék már kivált a politikából, amúgy pedig manapság Ausztriában is gyakran a gyorsan eladható, populista sikereket veszik célba. Nem a kül-, hanem a kirakatpolitika számít. Pedig nagy szükség volna stratégiára. Nem véletlen, hogy az utolsó számot javarészt a történelmi magyar sebek következményeinek szentelték. Így annak, miként kell viszonyulni a nemzeti-populista áldemokráciába hajló Magyarországhoz és Lengyelországhoz, valamint Szerbiához. Mit kell tenni az EU-ban a nemzeti önzés ellen.
Washington Post Mivel Trump megengedi, Putyin továbbra is a hidegháború könyörtelen szabályai szerint játszik, amit az afgán táliboknak fizetett, immár kisebb vagyont kitevő vérdíj is bizonyít – mutat rá az elemzés. A megölt amerikai katonák után járó fejpénz úgy tűnik, hogy bosszú az egykori titkosszolga elnök részéről, de egyben része egy szélesebb stratégiának. Moszkva, a hírszerzésével együtt jóformán folyamatos háborúban áll Amerikával 1945 óta. Az államfő célja, hogy a nyílt hadviselést leszámítva, minden eszközzel gyengítse az USÁ-t. Hogy Washington sajnálatra méltó, tehetetlen óriásnak látszódjon. Ideértve, hogy az amerikai hadsereg kénytelen legyen szégyenszemre elhordani az irháját Afganisztánból. Mivel nem ütközik ellenállásba, Putyin az egész világon terjeszteni igyekszik autoriter programját, a politikai hadviselés eszközeivel. Amibe beletartozik a kémkedés, a szabotázs, a megtévesztés, a dezinformáció, a választási beavatkozás és a közvetítők útján folytatott háború. Trump viszont nem törődik az amerikai érdekek védelmével. Így a Kreml zsebeli be a hasznot. És az oroszok nem hagyják abban afgán földön az amerikai katonák levadászását, ha az Putyin céljait szolgálja. Továbbá az orosz katonai titkosszolgálat azon van, hogy beavatkozzon az idei választásba, fokozza a megosztottságot az Egyesült Államokban. Putyin már olyan Amerikát lát, amelynek pozícióit aláásta Trump elnöksége. Az orosz politikus életét megkönnyíti a washingtoni irányvonal, a kivonulás Afganisztánból, a Közel-Keletről, Németországból, valamint a 2. világháború után létrejött katonai szövetségekből. Úgy hogy támadó politikai lépéseket immár nem tesz, csak védekezik és ezt Moszkva pontosan tudja. Úgy hogy ahol csak lehet, szembeszáll az USÁ-val a világban. Ám ez az egész amerikai demokráciát fenyegeti. És ez így is marad egészen addig, ameddig a mostani vagy a következő tengerentúli kormányzat rá nem ébred a veszélyre.

Meghaladta az 530 ezret a koronavírus halálos áldozatainak száma a világban

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.05. 08:03
Függetlenség napja - Florida
Fotó: Paul Hennessy / AFP/NurPhoto
A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 2 839 436 fertőzött van, 129 676-an haltak meg, 894 325-en meggyógyultak.
A világon 11 271 021 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 530 858, a gyógyultaké pedig 6 064 394 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap reggeli összesítése szerint. Egy nappal korábban 11 049 505 fertőzöttet tartottak nyilván világszerte, a halálos áldozatok száma 524 677, a gyógyultaké pedig 5 849 347 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 2 839 436 fertőzött van, 129 676-an haltak meg, 894 325-en meggyógyultak. Brazíliában 1 577 004 fertőzöttről, 64 265 halálos áldozatról és 990 731 gyógyultról tudni. Oroszországban 673 564-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 10 011-re, a gyógyultaké 446 127-re. Indiában 648 315 fertőzöttet, 18 655 halálos áldozatot és 394 227 gyógyultat jegyeztek fel. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 286 412, 44 283-an haltak meg a betegségben és 1375-en gyógyultak ki belőle. Spanyolországban 250 545 fertőzöttet, 28 385 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 241 419, a halálos áldozatoké 34 854, és 191 944-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Iránban 237 878 fertőzöttet, 11 408 halálesetet és 198 949 gyógyultat tartanak számon. Franciaországban 204 222 fertőzöttről, 29 896 halálos áldozatról és 77 185 gyógyultról tudni. Törökországban 204 610 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5206, a gyógyultaké 179 492. Németországban 197 198 a fertőzöttek száma, 9020 a halottaké, 181 000-an meggyógyultak. Kanadában 107 185 fertőzöttet, 8732 halálos áldozatot és 70 507 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 857 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4641 halálos áldozatot és 79 706 felépültet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

A WHO befejezte hidroklorokin-tesztjeit

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.05. 07:48
Illusztráció
Fotó: MIGUEL SCHINCARIOL / AFP
Koronavírussal fertőzött betegek gyógyulását vetették össze ilyen gyógyszereket nem kapó betegek állapotának alakulásával.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szombaton bejelentette, hogy befejezte a malária ellen használatos, hidroklorokin nevű gyógyszer tesztelését a koronavírus ellen. A szervezet szakértői bizottsága áttanulmányozta a jelentéseket, amelyek hidroklorokin és lopinavir/ritonavir gyógyszerkombinációval kezelt, koronavírussal fertőzött betegek gyógyulását vetették össze ilyen gyógyszereket nem kapó betegek állapotának alakulásával. Az eredmény: nem vagy alig csökkent a halandósága a gyógyszerkombinációval kezelt betegeknek a szokásos terápiával ápoltakéhoz képest.