Előfizetés

Szabad szemmel: viharos összecsapásra lehet számítani a jogállami feltételek miatt a két hét múlva rendezendő csúcsértekezleten

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.07.04. 06:53

Nemzetközi sajtószemle, 2020. július 4.
Wiener Zeitung Hiábavaló volt egy sor neves színész és alkotó tiltakozása, az Országgyűlés döntése értelmében Budapesten a még csak ezután megalapítandó kormány közeli alapítványhoz kerül a tekintélyes Színház- és Filmművészeti Egyetem. Erről a kormánypárti képviselők határoztak, a bírálók szerint azonban ami most történik, az része annak, hogy Orbán Viktor fel akarja számolni a kultúra autonóm területeit. Célja, hogy megteremtse a völkisch-klerikális államkultúra uralmát. A hatalom azzal indokolja a lépést, hogy „modellváltásra” van szükség. Ám a lap emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök nemrégiben kijelentette: a kultúra harci zóna, ezt látjuk, ha borzongva nyugatra tekintünk. Várakozások szerint az új alapítványnál a kulcspozíciók olyanokhoz kerülnek, akik Orbán alázatos hívei. Viszont az alap határozza meg, hogy ki vezetik majd az egyetemet, mit oktatnak és milyen irányban megy a képzés. Az iskola autonómiájának megsértése ellen olyan jeles személyiségek emelték fel szavukat, mint Nádas Péter és Dragomán György.
FT A német kancelláron múlik, kikötik-e a jogállami feltételek betartását a 750 milliárd eurós európai gazdasági segélyalap kapcsán. Az év végéig Angela Merkel tölti be az uniós elnökséget és jelezte, hogy mielőbb megállapodást akar a csomagról. Nem szeretné, ha a vita a nyár utánra húzódna el, bár jelenleg még igen nagyok a tagok között feszülő ellentétek. Ám így nem tudni, nem rendeli-e alá a demokratikus elveket a mindenáron elérendő konszenzusnak. Vagyis, hogy a gyorsaság miatt nem kerül-e a kerekek alá a minőség. A kormányfő két napja, a német EU-elnökségi elképzelések ismertetésekor jelezte, hogy nem szeretné, ha a jövő év elején az unió nem tudna megfelelően működni, mert addig netán nem sikerül zöldágra vergődni a 2027-ig terjedő uniós költségvetésről. Megjegyezte egyúttal, hogy a jogállam ügyében nem csak a pénz az érdekes, és a vita alighanem még évekig tart. Ám így kérdéses, nem gondolják-e úgy a jogállami kritériumokat elutasító erők, hogy nekik áll a zászló. Ennélfogva meglehetősen viharos összecsapásra lehet számítani a pontosan két hét múlva rendezendő csúcsértekezleten, ahol a koronaválság kirobbanása óta először jelennek meg személyesen a tagországok állam- és kormányfői. A takarékos négyek azt kívánják, hogy olyan kormány ne részesülhessen a mentőcsomagból, amely semmibe veszi a közösségi előírásokat. Így esetükben függesszék fel, illetve akár teljes mértékben szüntessék be a támogatásokat, ha szembe mennek az alapelvekkel. A V4-ek, azon belül is főleg a magyarok és a lengyelek a maguk részéről szívósan ellenállnak, de hát itt óriási összeg forognak kockán és jelen pillanatban úgy áll, hogy Magyarország, Románia, Bulgária és Horvátország igencsak jól járhat. A fukar négyek egyik képviselője ott látja a bajt, hogy Brüsszel cseppet sem jeleskedik, amikor számon kell kérni, hogy a tagállamok miként éltek az anyagi támogatásokkal.
Le Monde Az újság azt írja Angela Merkel és Ursula von der Leyen két napja tartott online sajtótájékoztatója kapcsán, amelyen a német uniós elnökség programját mutatták be, hogy igen szoros kapcsolat, már-már cinkosság fűzi össze a két politikust, mindössze egyetlen kérdésben: a jogállamiság kapcsán mutatkozott nézeteltérés közöttük. Amikor ugyanis egy újságíró afelől érdeklődött, mi várható a gazdasági alap elosztása ügyében az olyan kormányok esetében, mint a magyar és a lengyel, a Bizottság elnöke nem volt hajlandó tágítani a közös értékektől. Úgy fogalmazott, hogy az uniós pénzeket mindenkor megfelelő módon kell felhasználni. A kancellár ezzel szemben azt hangoztatta, hogy előbb létre kell hozni az alapot és csak utána lehet azt összekapcsolni a demokratikus normák érvényesülésével. Láthatólag arra törekedett, hogy ne sértsen meg egyetlen országot sem, és így minél előbb összehozza a megállapodást az újjáépítési tervről, amelynek kulcsszerepet szán Berlin EU-elnöksége során.
FT Horvátországban megerősödött a nacionalizmus, ezért a lap arra számít, hogy a szélsőjobb kulcsszerephez jut a vasárnapi választás után. Olyannyira, hogy várhatóan egyik nagy párt sem tud majd kormányt alakítani, ezért az újonnan alakult szélsőséges Haza Mozgalom vezére, Miroslav Skoro királycsináló lehet. Még az is megtörténhet, hogy szövetségre lép az eddigi miniszterelnök, Andrej Plenkovics pártjával, a Horvát Demokratikus Unióval, a HDZ-vel. Azt ígéri, hogy alternatívát kínál a „korrupt elittel” szemben a potenciális partner soraiban, és hogy megvédi a horvátokat a „mély államtól”. Támogatottságát jelenleg 10-14 százalékon mérik, ami legalább 15 helyet hozhat neki a 151-tagú törvényhozásban. Népszerűsége azzal függ össze, hogy nyíltan beszél olyan témákról, amik más pártok számára tabunak számítanak. Így arról, hogy a náci usztasa rezsim idején hány zsidót, romát és más, nem horvátot öltek meg a jaszenováci koncentrációs táborban. Szerinte csak keveset. A londoni School of Economics egyik szakértője szerint az usztasabarát nézetek manapság sok szavazatot eredményeznek horvát földön. Merthogy az ország az elmúlt évek során szép csendben jobbra tolódott. De ha Skoro nagyobb beleszólást kap a politikába, akkor az irány egészen veszélyesre fordul és nehéz lesz onnan visszakanyarodni. Ám az embereknek elegük van a két nagy pártból és a korrupcióból. Egy zágrábi történész arra figyelmeztet, hogy az ország az eddiginél sokkal közelebb kerülhet a populista, a hagyományos családi értékeket, valamint a történelmi revizionizmust hirdető Magyarországhoz és Lengyelországhoz, ha egy két szélsőséges bekerülhet a kabinetbe. Ám az katasztrófa volna Horvátország szemszögéből. A közhangulat változásába belejátszott, hogy az iskolákban immár a tanterv keretében dicsőítik a 90-es években vívott háborút. És Plenkovics hiába próbálta megszelídíteni pártján belül a nacionalistákat. Ugyanakkor Skoroék kampányt folytatnak a szerb kisebbség ellen, és nem is hajlandóak belépni olyan kormányba, amelyben helyet kapna a lakosság 5 százalékát kitevő szerbek pártja. A már idézett londoni elemző szerint nagy kérdés az, hogy a HDZ belemegy-e a potenciális szövetséges kívánságaiba, mert azzal csak további lendületet adna a nacionalizmusnak egy olyan térségben, amely még mindig erősen megosztott.
Süddeutsche Zeitung Nagy csalódást okozott az új szlovák kormányfő, mert jó 100 napja azzal foglalta el hivatalát, hogy küzd a korrupció ellen és mindent másként csinál, mint elődje. Ám azt látni, hogy igazából annak nyomdokaiban jár. Olyannyira, hogy a parlament új elnöke is nyilvánvalóan másolta a diplomamunkáját, pont úgy, ahogy a tisztség korábbi gazdája tette. Emiatt a négy erőből álló koalíció két párt lemondásra szólította fel Boris Kollárt, ám Matovics ragaszkodik a politikushoz. Arra hivatkozik, hogy máskülönben veszélybe kerül a kormányzati összefogás. Meg hogy az egyetemeken elterjedt gyakorlat idegen tollakkal ékeskedni a záró munka megírásakor. Egy pozsonyi szociológus úgy értékeli, hogy az ország nem ugyanazon az úton halad, mint a magyar vagy a lengyel vezetés, de a jelző arrafelé mutat, a feltételek tökéletesen adottak hozzá. Ráadásul Kollár kiszoríthatja Matovicsot a hatalomból, ha összeáll a Fico-féle Smerrel, amely már kész a visszatérésre. Hogy ez ne így legyen – mutat rá a szakember – ahhoz megfelelő terv kellene a gazdaság talpra állítására a válság után, ám Matovics rosszul határozza meg a követendő irányt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Az Orbán Viktor által kísérleti laboratóriumnak tekintett Ausztriában hetek óta először ismét emelkedik a fertőzések száma, méghozzá naponta legalább 100-zal, de a kormány semmiképpen sem szeretne újabb tömeges korlátozásokat elrendelni. Azt reméli, hogy regionális intézkedésekkel sikerül elfojtani a válsággócokat és akkor nem terjed futótűzként tovább a betegség. A leginkább sújtott terület Felső-Ausztria, Linzben az egyik pünkösdista vallási közösség 200 tagság vezényelték karanténba, három körzetben pedig ismét iskolákat és óvodákat zártak be. Úgyhogy 90 ezer diák megint kénytelen otthon maradni. A kormány most fokozottan végezteti a teszteket, és igyekszik visszakövetni, hogy kik érintkeztek a koronabetegekkel. A kancellár szerint ily módon már több esetben is sikerült megakadályozni a vírus elharapózását. Azt viszont felháborítónak nevezte, hogy egyes helyeken 24 óra is kell, amíg a kórokozó újabb felbukkanása után megkezdik a tesztelést, pedig a központi költségvetésben milliókat különítettek el ilyen célokra. Mindenesetre a kabinet új válság- és katasztrófavédelmi törvényt akar.

Lövöldözés volt egy amerikai bevásárlóközpontban, meghalt egy nyolcéves kisfiú

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.04. 06:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Három ember kórházba került.
Lövöldözés volt egy bevásárlóközpontban az Egyesült Államokban pénteken. Négy embert ért lövés, egyikük, egy nyolcéves fiú meghalt – adta hírül az alabamai rendőrség. A másik három áldozat – egy lány és két felnőtt – kórházban van. A lövöldözés indítékáról a rendőrség egyelőre nem közölt semmit, és még azt sem tudni, hogy hányan lövöldöztek. A közlés szerint a rendőrség „jó nyomon halad”, ám a lakosság segítségét is kéri a tettes vagy tettesek kilétének kiderítéséhez. Az eset Alabama állam Hoover nevű településén történt péntek délután.

Tombol a járvány a magyar határ közelében

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.07.03. 18:47

Fotó: OLIVER BUNIC / AFP
Rendkívül aggasztó a helyzet Szerbiában. Április eleje óta most haltak meg 24 óra leforgása alatt a legtöbben, összesen 11-en, az új regisztrált fertőzések száma pedig 309.
Szerbiában egyre tragikusabb a járvány fertőzésének mértéke. Az aktív koronavírusos esetek száma már 2142, 85 személy van lélegeztetőgépen. A járvány a politikusokat sem kíméli. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének közlése szerint ketten betegedtek meg a vajdasági tartományi képviselőházban. Egyre rosszabb az állapota a Liberális Demokrata Párt vezetőjének, Cedomir Jovanovicnak, aki június 21-én Aleksandar Vucic elnökkel és környezetével Belgrádban együtt ünnepelte a Szerb Haladó Párt (SNS) választási győzelmét. Mint a Szabad Magyar Szó az újvidéki 021.rs portálra hivatkozva írta, jelenleg száz koronavírus-fertőzöttet kezelnek az Újvidéki Klinikai Központban (KCV). A portál adatai szerint ez kilenc személlyel több, mint csütörtökön. Súlyos állapotban öt beteg van, őket lélegeztetőgépre kapcsolták. A Vajdaság székhelyén meredeken emelkedett a karanténban lévő fertőzöttek száma, egy nap alatt 49-cel, így pénteken 315 ilyen személyt tartottak nyilván. Hatósági önkéntes karanténban azok vannak, akik megfertőződtek, de tünetmentesek, vagy csak enyhe tünetekkel rendelkeznek.    Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár csütörtökön azt mondta, hogy Vajdaságban ellenőrzés alatt tartják a koronavírus-fertőzés terjedését, de a járványhelyzet bizonytalan.