Zöld utat adott az Országgyűlés az iskolaőrségnek

Publikálás dátuma
2020.07.03. 12:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szeptember 1-jétől nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben teljesíthetnek szolgálatot.
Szeptembertől iskolaőrök teljesíthetnek szolgálatot az állami köznevelési és szakképzési intézményekben – döntött pénteken az Országgyűlés. A képviselők 155 igen, 17 nem és 21 tartózkodó szavazattal fogadták el a törvénymódosításokról szóló jogszabályt a kormány kezdeményezésére. Az iskolaőrség külön rendészeti szervként, a rendőrség irányítása alatt jön létre, tagjai 2020. szeptember 1-jétől teljesíthetnek szolgálatot nagyságrendileg 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben, ott, ahol ezt az intézményvezetők kérik.
A gumibottal, bilinccsel, gázspay-vel felszerelt egyenruhásokból álló iskolaőri rendszer bevezetését május végén jelentette be a kormány, június 4-én pedig be is nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. Mint megírtuk, úgy tűnik, azt a kormányban is kétségesnek tartják, hogy az iskolaőröket szeptemberig ki lehet képezni. A Törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén ugyanis egy olyan módosítást illesztettek be a törvényjavaslatba, amely lehetővé teszi, hogy az iskolaőri vizsgát a munkaviszony létesítésétől számított 90 napon belül is le lehet tenni. Vagyis szeptemberben azok is elkezdhetnek iskolaőrként dolgozni, akik nem fejezték be képzésüket. Bekerült a javaslatba az is, hogy a jelentkezőknél a pszichológiai alkalmasságot is igazolni kell.
Szerző

Megszavazta a parlament a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítását

Publikálás dátuma
2020.07.03. 12:41
Demonstráció a Parlament előtt, míg odabennt döntenek az egyetem sorsáról
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A törvénymódosításról 135 igen, 60 nem szavazattal döntöttek.
Péntek délelőtt megszavazta az Országgyűlés „A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról” szóló törvényt. Az erről szóló törvénymódosítást 135 igen, 60 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A parlament felhívta a kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Színház- és Filmművészetért Alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására. A változtatás kitér az alapítvány részére juttatandó vagyonelemekre is.

Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény

További felsőoktatási intézményeknél valósulhat meg a fenntartóváltás a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása értelmében, amelyet 134 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A módosítás tartalmazza a győri Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítványról, és a kapcsolódó vagyonjuttatásokról szóló szabályozásokat. Kitér a Marek József Alapítvány létrehozására, és ezzel összefüggésben az Állatorvostudományi Egyetem részére történő vagyonjuttatásra. A soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara az egyetemből kiválik, és a Károli Gáspár Református Egyetembe olvad be 2020. július 31-től. A változtatás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de jelenleg is az intézmények vagyonkezelésében lévő földek vagyonkezelői jogát.

A szavazás közben az egyetem hallgatói a Parlament előtt tiltakoztak.

Nyílt levélben tiltakoztak

Pénteken újabb aláírók csatlakoztak a nyílt levélhez, melyben magyar színészek, rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, dramaturgok tiltakoznak a Színház- és Filmművészeti Egyetem tervezett átalakítása ellen. Levelükben, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, Palkovics László miniszternek és az országgyűlési képviselőknek címeztek, így fogalmaztak: „A Színház-és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy nem támogatunk, sőt, veszélyesnek tartunk minden olyan átalakítást, mely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot semmibe véve történik. Az elmúlt hetek történései azt bizonyítják, hogy a tervezett, minden hatástanulmányt nélkülöző, indokolatlanul felgyorsított ütemű modellváltást az SZFE vezetése, oktatói, volt és jelenlegi hallgatói és felelős szakmai szervezetek meggondolatlannak és előkészítetlennek tartják.” A levél aláírói azt kérték Semjén Zsolttól, hogy vonja vissza az általa benyújtott törvényjavaslatot, Palkovics Lászlótól pedig azt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat az egyetemi közösség képviselőivel. A képviselőktől azt kérték, hogy jelenlegi formájában ne szavazzák meg a törvényt. Csütörtök délután kormánypárti művészek válaszoltak: az Origón közöl nyílt levél egyebek között úgy fogalmaz, „nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy támogatunk minden olyan átalakítást, amely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot – továbbfejlesztve azt – nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának szolgálatába állítja.”
A színművészeti helyzetéről a Népszava is részletesen beszámolt, a témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják.
Szerző

Karácsony Gergely: Be a MÖSZ-be, hogy a kormány ne tehesse tönkre az önkormányzatokat!

Publikálás dátuma
2020.07.03. 12:32

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A 2021-es állami költségvetésben csak papíron több a pénz, a büdzsé az önkormányzatoknak összességében mínusz százmilliárdos elvonást jelent.
Arra kérek minden önkormányzatot, és a Fővárosi Közgyűlésnek is azt javasolom, lépjünk be a Gémesi György, Gödöllő polgármestere által 30 éve vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségébe (MÖSZ) – szólított fel pénteken a Lánchídnál megtartott ellenzéki önkormányzati sajtótájékoztatón Karácsony Gergely. A főpolgármester a 2021-es állami költségvetés parlamenti megszavazása előtt a budapesti országgyűlési képviselőket szóban és írásban is arra kérte: ne támogassák a kormány javaslatát, „ne álljanak a sötét oldalra”. Budapest vezetője szerint azért kell egy, a jelenlegi nyolc érdekképviseletnél is erősebb szövetség, hogy megvédhessék az önkormányzatokat. – A 2021-es költségvetés nyilvánvaló politikai célja, hogy tönkre tegye a magyar önkormányzatiságot. Nem egyszerűen Budapestet, a kerületeket, a kisebb vagy nagyobb városokat, a falvakat, hanem azt, hogy a jövőben az állampolgárok a saját településükön megválaszthassák a saját vezetőiket, akikre rábízhatják lakóhelyük sorsát, azokkal a forrásokkal együtt, amelyeket a helyi vállalkozások, az ott élők fizetnek be – mondta Karácsony Gergely. Szerinte az önkormányzatokat most, a járvány után nem megsarcolni, hanem támogatni kellene. A magyar kormánynak azt kellene tennie, amelyt más európai kormányok, hogy a válságkezelésbe partnerként bevonja azt önkormányzatokat. Éppen most lenne szükség az összefogásra. 
„Magyarországon minden másként van, ahogy egy normális demokráciában lennie kellene. Orbán Viktor és kormánya ezt az időpontot használja föl arra, hogy tönkre tegye a magyar önkormányzatokat”

– húzta alá a főpolgármester.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor megbüntetnek egy önkormányzatot, nem a polgármestert büntetik meg, hanem az őt megválasztó polgárokat. Nem a polgármesterektől, hanem a helyben lakó emberektől vesznek el pénzt. Amikor ellehetetlenítik az önkormányzatokat, azt a munkát akadályozzák meg, amit az egyre súlyosabb társadalmi és gazdasági válságból való kilábalás érdekében tennének.    Karácsony Gergely szerint a válságkezelésnek van más módja is, mint amit az Orbán-kormánytól látunk:
„Nem a pénzembereknek adunk még több pénzt, hanem az embereknek segítséget. Segítünk a bajba jutott vállalkozásoknak. Nem a nagyoknak, hanem a kicsiknek. Segítünk az embereknek is, nem a gazdagoknak, hanem a rászorulóknak.”

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke arra emlékeztetett: 2009-ben a fideszes Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének akkori elnökeként nagy tüntetést szervezett polgármestereknek, képviselőknek, önkormányzati dolgozóknak. A Kossuth téren akkor csaknem ezren voltak, és megfogalmazták az önkormányzatiság alapjait. Gémesi szerint az ott elhangzottak mind hamvukba hullt ötleteknek bizonyultak, mintha 180 fokot fordultak volna az önkormányzati alapértékek. Pedig az önkormányzatok összességében tízmillió ember életéért felelősek ebben az országban, csaknem 3200 települést működtetve.
„Feladataink bővültek, a hatásköreink viszont szűkültek, mozgástereink folyamatosan csökkennek. A 2021-es költségvetés ezt a folyamatot lezárja”

– mondta a Pest megyei település polgármestere.

Kiemelte: papíron ugyan 119 milliárddal több az állami támogatás, de az elvonások – szolidaritási adóval, gépjárműadó, „Modern városok program” –, továbbá a településekre rótt többletfeladatok miatt a 2021-es költségvetés szaldója az önkormányzatok számára mínusz százmilliárd forint. – A MÖSZ az egyik legrégebbi szakmai érdekképviselet, 1990-ben alakult – emlékeztetett Gémesi György, aki a közös fellépés érdekében mind több polgármester és település belépését várja a szövetségbe. Az ellenzéki sajtótájékoztatón Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár polgármestere azt emelte ki, hogy a kormányzati megszorítások a vidéki településeket is ugyanúgy sújtják, mint Budapestet. Ez Polgáron lakosonként 6500 forint elvonást jelent. Ehhez Csőzik László, Érd polgármestere annyit tett hozzá, hogy a 14 milliárdos költségvetésű megyei jogú várostól éves szinte 450 milliót vesznek el, ezzel megakadályozva a minimális fejlesztések lehetőségét is.
Szerző