Előfizetés

Már lehet szavazni az Év Fája verseny döntőseire

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.07.04. 11:11
Júdásfa a mélykúti templomdombon
Fotó: Az év fája / Ökotárs
A tíz fára október 1-ig lehet voksolni.
Tíz fa jutott a döntőbe abból a 38-ból, amelyet az ország minden részéről neveztek az idei Év Fája versenybe. A 2020-as év nyertese indulhat a februári európai versenyen – olvasható az Ökotárs Alapítvány honlapján.    
Nem a legnagyobb, legszebb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A versenybe nevezett fák közül a szakmai zsűri választja ki a döntősöket, előnyben van egy fa, ha őshonos, közterületen áll vagy a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. 
A jelöltek közül a szakmai zsűri megválasztja a Hős Fát. Az elismeréssel olyan fát vagy a jelölőjét díjazzák, amelynek élete veszélyben van, és a megmentéséért a körülötte élők aktívan tesznek. 
Szavazni július 1-től október 1-ig lehet, de az előző évekhez hasonlóan az utolsó héten titkosított lesz a voksolás, hogy izgalmasabb legyen a verseny hajrája. Az eredményhirdetés október közepén lesz.
Az Év Fája versenyt először 2002-ben Csehországban rendezték meg, Magyarországon 2010 óta lehet szavazni. Az európai döntőt 2011-ben szervezték meg először, a résztvevő országok száma a kezdeti 5-ről 15-re emelkedett.

Az idei döntősök

  • Micsky Hársak
  • Egy különleges platán-Szombathely
  • Geszt Tisza kastélypark platánfái
  • Imrehegyi terebélyes eper
  • A debreceni Déri Téri kocsányos tölgy
  • Fegyverneki fekete nyárfa
  • Napsugár tér juhara
  • Júdásfa a mélykúti templomdombon
  • Ferencvárosi öreg platán
  • Bagolyvári Promenád-Balatonszemes

Kihalásukat túlélő kenguruk érkeztek a budapesti állatkertbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.03. 15:01

Fotó: Bagosi Zoltán / Fővárosi Állat- és Növénykert
Több mint hetven évig kihaltnak hitték a Parma-kengurukat, az 1960-as években aztán kiderült, néhányuk elrejtőzött.
Kihaltnak hitt kengurufaj érkezett Antwerpenből a budapesti állatkertbe, a három, eredetileg a kelet-ausztráliai Nagy-Vízválasztó-hegység mentén őshonos állat a szürke óriáskengurukkal közös kifutóban kapott helyet – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert. 
A fehértorkú kenguru néven is ismert Parma-kenguruk (Macropus parma) a kisebb termetű kengurufajok közé tartoznak, a kifejlett állatok súlya körülbelül 3 és 6 kg között szokott lenni. Általában magányosan élnek, de időnként kisebb, 3-4 állatból álló csapatokban is látni őket. Az állatok a sűrű aljnövényzetű élőhelyeket kedvelik.
A Parma-kengurukat 1845-ben fedezték fel, de az Ausztráliába betelepített rókák és más veszélyeztető tényezők miatt a faj hamarosan annyira megritkult, hogy az 1890-es évekre a természettudósok már kihaltnak hitték ezeket az állatokat. Több mint hetven év elteltével, 1965-ben aztán felfedezték a Parma-kenguruk egy populációját az Új-Zélandhoz tartozó Kawau-szigeten, ahová még az 1870-es években telepítették be őket, éppen attól tartva, hogy az ausztrál kontinensen kipusztultak. 1967-ben pedig kiderült, hogy Ausztráliában, Új-Dél-Wales egyes területein is fennmaradtak kisebb állományai.
Ausztráliában és a környező szigeteken mintegy hetven különböző kengurufaj él, és bár testalkatuk hasonló, a kenguruk körében számos alkalmazkodási irány alakult ki a törzsfejlődés során. Vannak nagy testű, nyílt vidékeken lakó fajok, amelyeknél az 50-80 kliogrammos testtömeg is előfordul és vannak olyan kis termetű fajok, amelyeknél a felnőtt állatok súlya az egy kilót sem éri el. Akadnak a fán lakó életmódhoz alkalmazkodott csoportjaik, és vannak a sziklás terephez kötődő fajaik is.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben, ahol az 1866-os megnyitás óta foglalkoznak kengurukkal, az elmúlt bő másfél évszázadban tizennégy különböző kengurufajt láthatott a közönség. Jelenleg négy fajt mutatnak be, a most érkezett Parma-kengurukon kívül vörösnyakú vagy más néven Bennett-kengurukat (Macropus rufogriseus), az apró termetű ecsetfarkú patkánykengurukat (Bettongia penicillata), valamint a kormos kenguru néven is emlegetett nyugati szürke óriáskengurukat (Macropus fuliginosus). A hazai állatkertek közül a városligeti intézmény mutatja be a legtöbbféle állatot – áll az összegzésben.

A halak 60 százalékának okozhat végzetes problémát a klímaváltozás

MTI
Publikálás dátuma
2020.07.03. 12:42

Fotó: Remi Masson / AFP/Biosphoto
Nagyobb a veszély, mint eddig vélték, nemcsak a tengerek, hanem a tavak és folyók halai is veszélyben vannak.
A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvő vízhőmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik. Nemcsak a tengerek, hanem a tavak és folyók halai is veszélyben vannak – közölte az Alfred Wegener Sarkvidék- és Tengerkutató Intézet (AWI) Bremerhavenben. Kiterjedt kutatásukkal jelentős ismereteket szereztek arról, milyen következménye lehet a klímaváltozásnak a világ halállományára. Eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be.
Az elemzés szerint jóval nagyobb a kockázat az eddig véltnél, figyelembe véve, hogy a halak bizonyos életszakaszukban különösen érzékenyen reagálnak a hőmérséklet változására. Kevésbé tolerálják például a meleget a szaporodáskor. Az ívási területek vizének hőmérséklete jelentősen befolyásolja az egyes fajok szaporodásának sikerét, a halakat így nagyon érzékennyé teszi a klímaváltozásra – véli az AWI. Ebből kiindulva a biológusok 694 halfaj hőmérsékleti toleranciájára vonatkozó tudományos adatokat elemezték.
Azt vizsgálták, milyen hőmérsékleti keretek között tudnak életben maradni a halak ívásra kész állapotban, embrióként, lárvaként és kifejlett állatként a párzási időszakon kívül. „Eredményeink szerint embrióként és ívásra kész felnőttként jóval érzékenyebbek a melegre, mint lárvaként és ivarérett felnőttként a párzási időszakon kívül” – hangsúlyozta Flemming Dahlke, az AWI kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Második lépésként azt elemezték, milyen mértékben emelkedhet az ívási területeken a víz hőmérséklete. Ehhez a klímaváltozás olyan lehetséges forgatókönyveit használták, amelyek a következő klímajelentés alapjául is szolgálnak. „Ha az emberiségnek sikerül a klímamelegedés mértékét 2100-ig 1,5 Celsius-fokban korlátozni, akkor az általunk vizsgált halfajoknak csupán 10 százaléka kényszerül arra, hogy a meleg víz miatt elhagyja a jelenlegi ívási területet” – mondta Hans-Otto Pörtner társszerző. Viszont ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke továbbra is magas vagy nagyon magas szintű marad, akkor öt vagy annál több Celsius-fokos átlagos melegedéssel is számolni lehet a kutatók szerint, ami a halfajok akár 60 százalékát is veszélyeztetheti.
Az érintett fajok ekkor arra kényszerülnek, hogy vagy evolúcióbiológiai szempontból alkalmazkodnak – ez a folyamat azonban túl sokáig tart –, vagy szaporodási időszakukat egy másik évszakba, vagy másik helyre teszik át. Egy ilyen változtatás néhány fajnak sikerülhet. De tekintve, hogy a halak hosszú idő alatt igazították szaporodásukat speciális élőhelyekhez, ciklusukat pedig a meghatározott táplálékkínálat és a tengeri áramlatok befolyásolják, az ívási területek kikényszerített áthelyezése hatalmas problémákat okozhat – fejtette ki Dahlke.